Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait

Egy szupernóva-robbanás illusztrációja

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.

Hatalmas termonukláris detonációban végződött a haláltusa

Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment - YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriás utolsó 130 napját, amely a halálos detonációban végződött - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Egy összeomló, szupernóva állapotba kerülő vörös óriás művészi ábrája Forrás: Space.com

Ez valódi áttörés annak megértésében, hogy mi történik a nagytömegű csillagokkal a haláluk előtti pillanatokban"

- mondta Wynn Jacobson-Galán, a kutatásról a The Astrophysical Journal című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem munkatársa.

Egy haldokló vörös óriás ( a kép illusztráció) Forrás: ESA/Hubble, NASA and H. Olofsson (Onsala Space Observatory)

"Soha korábban nem sikerült még megfigyelni egy vörös szuperóriás szupernóva előtti aktivitásának közvetlen pillanatait egy átlagos 2-es típusú szupernóvában. Ez az első alkalom, hogy láthattuk, amint egy vörös szuperóriás felrobban" - emelte ki Jacobson-Galán.

Szupernóva robbanás művészi ábrája Forrás: Afp

A Pan-STARRS teleszkóp először 2020 nyarán észlelte a halálra ítélt csillagot a vörös szuperórásból sugárzó nagy mennyiségű fény révén. Néhány hónappal később egy szupernóva világította be az eget.

Tízszeres naptömegű volt a felrobbant szuperóriás

A csillagászok a Keck Obszervatórium Alacsony Felbontású Képalkotó Spektrométere (Low Resolution Imaging Spectrometer - LRIS) segítségével gyorsan megörökítették az erőteljes villanást, és rögzítették az energikus robbanás első spektrumát.

A szupernóvának a 2020tlf vagy SN 2020tlf nevet adták.

Az adatok közvetlen bizonyítékkal szolgáltak a csillagot a robbanás idejében körülvevő sűrű csillagközi anyagról.

Egy szupernóva-robbanás illusztrációja Forrás: Afp

Ez valószínűleg ugyanaz az anyag, amelyet a Pan-STARRS megfigyelései szerint a csillag kibocsátott magából a nyár során.

A robbanás után tovább folytatták az SN 2020tlf monitorozását.

Az adatok alapján meghatározták a vörös szuperóriás elődcsillagát, amely az NGC 5731 galaxisban helyezkedett el, mintegy 120 millió fényévnyire a Földtől.

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) Forrás: NASA/ESA/ Hubble Space Telescope

Tömege a Nap tömegének a tízszerese volt. A felfedezés ellentmond azoknak a korábbi elméleteknek, amelyek a vörös szuperóriás fejlődéséről alakultak ki a robbanást közvetlenül megelőzően. Korábban ugyanis a megfigyelt vörös szuperóriások mindegyike viszonylag nyugodt volt a robbanás előtt, nem mutatták jelét erőteljes kitöréseknek vagy fénykibocsátásnak.

(Forrás: MTI)