Védelemben a Kácsi fantom

Kács, Kácsi forrás
A meleg (balra) és hideg vizű vízfolyások találkozása Kácson.(fotó: Varga András)
Vágólapra másolva!
A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.
Vágólapra másolva!

A forrásban élő négy csigafajból egy a világon egyedül itt él (kácsi patakcsiga), egy faj elterjedése a Bükkre és a Gömör-Tornai karsztra korlátozódik (tornai patakcsiga), két másik faj Kácson kívül mindössze három helyen él a világon (fekete bödöncsiga és a folyamcsiga).

Foglalt nyílt vizű forrás, amely a védett és fokozottan védett, valamint az új csigafaj tenyészőhelye Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/vedelemben-a-kacsi-fantom

Kácsi patakcsiga (Bythinella thermophila): A fajt 2015-ben fedezték fel a kácsi langyos vízű forrásban. Ez az endemikus faj egyedül ebben a forrásban él.

Kácsi patakcsiga (Bythinella thermophila): A fajt 2015-ben fedezték fel a kácsi langyos vízű forrásban. Ez az endemikus faj egyedül ebben a forrásban él. Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/vedelemben-a-kacsi-fantom

A "kácsi fantom", a fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus): Csak a Kárpát-medence langyos vízű forrásaiban él.

Élőhelyei, különösen az utóbbi évtizedekben, rohamosan eltűntek, elsősorban a vizek hasznosítása (ivóvíz, fürdő) miatt. Kácson kívül a világon mindössze 3 másik forrásból ismert (2 forrás Bécs mellett, 1 forrás Szlovéniában). Hazánkban a tatai Fényes-forrásból a bauxitbányászat okozta karsztvíz-csökkenés pusztította ki. További élőhelyei a Bükkben voltak, Miskolc-Tapolcáról, Diósgyőrből, Sályról a múlt század közepén – második felében tűnt el, amikor élőhelyeit teljesen átalakították. Sályba sikerült visszatelepíteni néhány éve, de az az élőhely rendkívül instabil és sérülékeny. Fokozottan védett faj.

Fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) Kácson (fotó: Fehér Zoltán) Forrás: https://mttmuzeum.blog.hu/2015/09/21/a_kacsi_fantom

Tornai patakcsiga (Bythinella (Sadleriana) pannonica): Kizárólag a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt forrásaiban élő endemikus faj, többnyire hideg vizekben fordul elő, de a langyos vizekben is megfigyelhető. Legnagyobb bükki állományai az elmúlt száz évben estek áldozatul a források átalakításának. Védett faj.

Tornai patakcsiga (Bythinella Sadleriana pannonica): Kizárólag a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt forrásaiban élő endemikus faj, többnyire hideg vizekben fordul elő, de a langyos vizekben is megfigyelhető. Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/vedelemben-a-kacsi-fantom

Folyamcsiga (Fagotia acicularis thermalis): a folyamcsiga thermalis alfaja kizárólag a Kárpátmedence langyos vizű forrásaiban élt. Állományainak sorsa hasonló volt a bödöncsigáéhoz, mára azzal megegyező mértékben szorult vissza. Hazánkban ma kizárólag Kácson él, de azon kívül ez is csak Bécs környékén és Szlovénia területének néhány forrásában található. Védett faj, indokolt a fokozottan védett státusz.

Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.

Folyamcsiga (Fagotia acicularis thermalis): a folyamcsiga thermalis alfaja kizárólag a Kárpátmedence langyos vizű forrásaiban élt.Hazánkban ma kizárólag Kácson él. Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/vedelemben-a-kacsi-fantom

A kácsi források

A Bükk déli lábánál fekvő Kács a honfoglaló Eörs nemzetség egykori szálláshelye. A falu közelében meleg vizű (hipotermális) forráscsoport fakad. A forrásokra a XV. században bencés rendi apátság épült, amelynek gyógyfürdője messze földön ismert volt. A meleg források közelében egy igen bővizű, hideg forrás is fakad, amelyet a vízművek részben befoglaltak. A hideg és a meleg források vize egy rövid szakasz után összefolyik, és onnantól Kácsi-pataknak hívjuk a vízfolyást.

A meleg (balra) és hideg vizű vízfolyások találkozása Kácson.(fotó: Varga András) Forrás: https://mttmuzeum.blog.hu/2015/09/21/a_kacsi_fantom

Itt található a Kácsi vízfő, tucatnyi hideg és angyos forrással

A terület hidrológiai, hidrogeológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű. A nem karsztos térszínből kiemelkedő karsztrögök és nem karsztos térszínek határán, tektonikai törésekhez köthetően lépnek ki a vizek felszálló forrásokként. Néhány méterre, a szomszédos ingatlanon az ÉRV működtet egy hideg forrásra települt, lakossági ivóvízellátást szolgáló vízkivételi kutat.

Különlegesség, hogy a jelenleg is álló épületegyüttes főépülete a langyos vízű Tükör-forrás fölé épült. Az épület bal oldalán lévő boltív alatti ajtó vezet a házban található fürdőmedencéhez, ahol a foglalt, nyílt vízű langyos forrás középen bukik a felszínre.

A bencések több mint 300 éven át tanítottak és gyógyítottak ezen a helyen

A terület kultúrtörténeti szempontból is rendkívül érdekes. 1248-1549 között bencés monostor működött itt, a szerzetesek tanító és gyógyító tevékenységet folytattak, utóbbit az itteni meleg vizű források és gyógyfüvek használatával.

Kácsi patak

A források által táplált Kácsi patak felső részében mind a négy csigafaj előfordul. Sajnos a vízfelületet szinte teljesen beborította az inváziós süllőhínár. Ennek eltávolítását a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2021. év augusztusában elkezdte. Jelentős mennyiségű süllőhínárt sikerült kiemelniük. Előzetes becslések szerint a teljes mentesítés rendszeres eltávolítással előreláthatóan 7 éves folyamatos munkát igényel.
„A fekete bödöncsiga miatt eddig is kiemelt természetvédelmi értéket képviselt a hely, de most, hogy a kácsi fantomra hivatalosan is új fajként tekinthetünk, vitán felül Kács a legértékesebb csigalelőhely Magyarországon" - írja Fehér Zoltán a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, zoológusa blogjában.

(Forrás: Bükki nemzeti Park Igazgatóság: https://www.bnpi.hu/, Magyar Természettudományi Múzeum blog: https://mttmuzeum.blog.hu/)