Más civilizációtól lopták a szarvakkal díszített sisakokat a vikingek

A két Vikso sisakot darabokban találták meg egy kelet-dániai lápban 1942-ben

Két látványos, bikaszerű, ívelt szarvakkal díszített bronzsisak inspirálhatta azt az elképzelést, hogy több mint 1500 évvel később a vikingek is szarvakat viseltek a sisakjukon, bár erre nincs tudományos bizonyíték. A szakemberek szerint a díszes fejfedő leginkább a bronzkori Skandinávia vezetőinek növekvő erejének jelképe lehetett.

A két, ívelt szarvakkal díszített bronzsisakot még 1942-ben fedezte fel egy munkás, aki tőzeget vágott tüzelőanyagnak. A fejfedőknek „szeme"" és „csőre" volt, amelyek a kelet-dániai Viksø (más néven Veksø) városa melletti lápban rejtőztek.

A bizonyítékok arra mutattak, hogy azokat szándékosan helyezték el a lápban.

A sisakokat vizsgáló szakemberek akkor arra jutottak, hogy a leletek valószínűleg a skandináv bronzkorból származnak (ami nagyjából időszámításunk előtt 1750-től időszámításunk előtt 500-ig tartott), de egészen mostanáig nem határozták meg a pontos dátumot.

A szarvakkal kidolgozott Viksø sisakokat a vikingekkel hozták összefüggésbe a tudósok Forrás: National Museum of Denmark

A Praehistorische Zeitschrift szaklapban publikált, új tanulmány kutatói szénizotópos módszerekkel datálták meg az egyik szarván lévő nyírkátrány-dugót.

Korábban a sisakokkal kapcsolatos minden információ a tipológiájukon alapult: az előállítási stíluson és az esetlegesen díszített szimbólumokon.

Az új dátum azonban a szénizotópok radioaktív bomlását veszi alapul, amely meghatározhatja, hogy mikor keletkezett a szerves anyag. Ezzel a módszerrel a régészek pontosan meghatározhatták, mikor készültek a sisakok, és elméletileg meghatározhatják a céljukat is.

A Viksø sisakokat a populáris kultúrában az emberek sok éven át a vikingekkel társították

– mondta Helle Vandkilde, a dán Aarhusi Egyetem régésze a LiveScience online tudományos portálnak. – Ám ez valójában nonszensz: a kürtös téma a bronzkorból származik, és az ókori Közel-Keletre vezethető vissza.

A két Vikso sisakot darabokban találták meg egy kelet-dániai lápban 1942-ben Forrás: Dán Nemzeti Múzeum

Vandkilde és kollégái új kutatása megerősíti, hogy a sisakokat valamikor Krisztus előtt 900 körül helyezték el a lápban, tehát majdnem 3000 évvel azelőtt, hogy a vikingek vagy a skandinávok uralták volna a régiót.

A régészek úgy gondolják, hogy a fémek és egyéb tárgyak rendszeres kereskedelme Európa-szerte a késő északi bronzkorban vált általánossá, és a „külföldi ötletek" hatással voltak az őslakos kultúrákra.

A Viksø sisakokat a kiemelkedő szarvakon kívül olyan szimbólumok díszítik, amelyek úgy néznek ki, mint egy ragadozó madár szeme és csőre. A tudósok úgy vélik, hogy az azóta elkopott tollazat valószínűleg nyírkátránnyal tapadt a szarvak végére, és mindegyik sisakon lehetett egy lószőr sörény is.

A bikák szarvai és a ragadozómadár is valószínűleg a nap jelképei voltak, mivel hasonló korabeli ikonográfiát találtak Európa más részein is, például a Földközi-tengerhez tartozó Szardínia szigetén és Ibéria délnyugati részén.

A tanulmány szerzői úgy vélik, ez nem lehet véletlen és valamiféle kapcsolatra utal. Szerintük lehetséges, hogy a napimádat szimbolikája tengeri úton, a Földközi-tenger felől és az Atlanti-óceán partja mentén érhette el Skandináviát valamikor Krisztus előtt 1000 után.