Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elemzés azt vizsgálta, hogy Ausztrália legveszélyeztetettebb vadon élő állataira vonatkozó védelmi dokumentumok milyen mértékben tárgyalják és kezelik a globális felmelegedés veszélyét.
Megállapította, hogy a 334 kritikusan veszélyeztetett fajból és élőhelyből 178 esetében egyáltalán nem szerepel a klímaváltozás veszélye a kormány természetvédelmi tájékoztatójában.
Az elemzésben a szakemberek kiemelték azt is, hogy az információk „rövidebbek és általánosítók", míg a fenyegetés mérséklésére javasolt intézkedések korlátozottak voltak.
Eredményeink azt mutatják, hogy Ausztrália veszélyeztetett fajainak kezelésében jelentős éghajlati különbségek vannak
– mondta Annika Reynolds, a GreenLaw vezérigazgatója és vezető kutatója a The Guardian online tudományos portálnak.
A jelentés azzal érvel, hogy egy ilyen elemzés nélkül fennáll annak a kockázata, hogy a vadon élő állatok kezelése vagy az azt érintő fejlesztésekkel kapcsolatos döntések nem veszik figyelembe az éghajlati válság hatását.
Ez azt jelenti, hogy a tervezett helyreállítási akciók nem kapnak tájékoztatást a legfrissebb és legfrissebb információkkal arról, hogy az éghajlatváltozás fenyegeti ezeket a kritikusan veszélyeztetett fajokat és közösségeket
– magyarázta Brendan Sydes, az ACF biodiverzitás-politikai tanácsadója. – A helyreállítási terveknek támogatniuk kell a helyreállítási erőfeszítéseket, így ha nem vesszük figyelembe a fenyegetéseket és a kezelésükhöz szükséges intézkedéseket, akkor fennáll a veszélye, hogy ezeket a tevékenységeket rosszul irányítják.
Amikor Ausztrália környezetvédelmi törvényei szerint a fajok és élőhelyek veszélyeztetettként szerepelnek, akkor azokról általában olyan információk állnak rendelkezésre, amelyek leírják a hanyatlás mértékét, a legfontosabb veszélyeket és a helyreállításukat segítő intézkedéseket.
Ezek a dokumentumok vagy egy helyreállítási terv formáját ölthetik, vagy gyakrabban egy természetvédelmi tanács elé kerülnek. A
GreenLaw szervezet most megvizsgálta ezeket a dokumentumokat minden olyan fajra és ökológiai közösségre vonatkozóan, amely a Környezetvédelmi és Biodiverzitás-megőrzési törvény értelmében kritikusan veszélyeztetettként szerepel. A csoport azt találta, hogy néhány kivételtől eltekintve ezek
egyáltalán nem említik a globális felmelegedést, de akadtak olyanok is, amelyekben szóba került a fenyegetés, ám nem szólt annak a megfékezését célzó intézkedésekről.
A szakemberek úgy látták, hogy az éghajlati tényezőt egyszerűen kihagyták néhány dokumentumból, amelyekben tudományos bizonytalanság volt az adott növényre, állatra vagy élőhelyre gyakorolt valószínű hatását illetően.
Reynolds és munkatársai szerint azonban az információhiány bizonyos fajok esetében nyilvánvaló, amelyekről „tudhatóan extrém hőségtől és szárazságtól szenvedtek", ilyenek például a rövid orrú tengeri kígyó (Aipysurus apraefrontalis) és a leveles tengeri kígyó (Aipysurus foliosquama).
Az ezekre a fajokra vonatkozó dokumentumok nem tárgyalják közvetlenül az éghajlatváltozást, annak ellenére, hogy a korallok fehéredését például fő veszélyként tartják számon.
Más fajok is kívül estek az elemzés hatókörén, mert alacsonyabb a fenyegetettségük, de ezek dokumentációja kizárja a klímaválságról szóló naprakész információkat.
A pápaszemes repülőkutya (Pteropus conspicillatus) esetében a védelmi tanács például a klímaváltozást „potenciális és jövőbeli" fenyegetésként említi annak ellenére, hogy
az állatot 2019-ben a veszélyeztetett kategóriába sorolták, miután populációjának csaknem egyharmadát elpusztították a hőhullámok.
A jelentés megállapította, hogy az elmúlt három évben írt vagy frissített természetvédelmi dokumentumok nagyobb valószínűséggel tartalmazzák az éghajlati fenyegetés részletes elemzését.
