A Supersaurus, vagy más néven „szupergyík" diplodocida óriás a növényevő dinoszauruszok nemzetsége volt a késő jura korban. Más, rendkívül hosszú társaihoz hasonlóan a Supersaurus is azok közé a hosszú nyakú szauropodák közé tartozik, amelyek rendkívül hosszú farokkal rendelkeztek, és amellyel néhány tudós szerint, feltehetően képesek voltak ostorszerűen csapkodni, akár egyfajta „hangrobbanást" idézve elő.
A Supersaurusokat a tudomány mindig is az egyik leghosszabb dinoszaurusznak tekintette, a jelenlegi kutatások viszont azt mutatják, hogy „ez a leghosszabb dinoszaurusz, amely egy hosszúságbecsléshez megfelelő csontvázon alapul", mivel más dinoszauruszmaradványok csak töredékek, mi miatt nehéz pontosan megbecsülni a hosszukat
– mondta Brian Curtice, az Arizonai Természettudományi Múzeum paleontológusa, a kutatás vezetője a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A Supersaurus körülbelül 150 millió évvel ezelőtt járt a Földön a jura időszakban, az állat
testhossza pedig meghaladta akár a 39 métert, és valószínűleg elérte a 42 métert is, ha az orrától a farok végéig mérnénk.
A szakemberek szerint „még a rövidebb" méretű példányok is rekordot döntenek: ezek a valaha élt, legnagyobb szárazföldi állatok. A Supersaurusok ráadásul más tekintetben is a fosszíliákból jól rekonstruálható dinoszauruszok legnagyobbjai közé tartozta, mert a testtömegük elérhette a 31,8–36,3 tonnát.
Az új kutatást még nem publikálták lektorált folyóiratban, de november 5-én online bemutatták a Gerinces Paleontológiai Társaság (Society of Vertebrate Paleontology) éves konferenciáján.
Az új lelet közel 50 éve került elő; az első Supersaurus-példányt 1972-ben tárták fel egy alapvetően „csontsalátának" tekinthető leletként
– mondta Curtice. – Ez azt jelenti, hogy nem volt azonnal világos, vajon mely csontok tartozhatnak a fenevadhoz.
Ezt a „csontsalátát" ásta ki Jim Jensen amatőr paleontológus, aki kövületeket gyűjtött és készített elő a utahi Brigham Young Egyetem számára, a coloradói Dry Mesa Dinosaur Quarry-ban.
A férfi egy 2,4 méter hosszú scapulocoracoid-ot fedezett fel, ami két összeolvadt csont, és amelyek a kifejlett dinoszauruszok és más hüllők vállövét alkotják.
A lelőhelyen más csontokat is találtak, ezekről Jensen azt állapította meg, hogy két másik szauropoda dinoszauruszhoz tartozhatnak, amelyeket évekkel később Ultrasaurusnak és Dystylosaurusnak nevezett el.
A hatalmas dinoszauruszok csontjairól szóló hírek akkoriban azonnal felkerültek a címlapokra.
A Michael Taylor és Mathew Wedel paleontológusok által vezetett Sauropod Vertebra Picture of the Week (SV-POW) blog szerint az keltette fel leginkább a közvélemény érdeklődését, hogy létezhet a Brachiosaurus-nál is nagyobb őshüllő, amelyet akkoriban a leghosszabb dinoszaurusznak tartottak.
Végül egy újságíró nevezte el az óriási állatot Supersaurusnak.
Jensen 1985-ben publikált egy tanulmányt a Great Basin Naturalist tudományos folyóiratban, amelyben bejelentette, hogy három új szauropoda dinoszauruszt fedeztek fel a kőbányában. A férfi azonban nem volt képzett paleontológus, ezért a szaktudósok álláspontja szerint „elkövetett néhány hibát az elemzés során".
Az elmúlt években a paleontológusok többször vitatkoztak arról, hogy az Ultrasaurus és a Dystylosaurus érvényes nemzetségek-e, vagy – ahogy Curtice hiszi – a csontjaikat tévesen azonosították, és valójában mindegyik egyetlen Supersaurus-hoz tartozhat.
A három dinoszaurusz „átminősítése" ugyanis egy „teljesebb Supersaurus-példányt" biztosíthatna a tudósok számára a faj tanulmányozásához, ami hasznos lenne a hosszának becsléséhez.
De hogyan válhat három dinoszaurusz eggyé? A most közzétett elmélet szerint az elmúlt évek hibáinak feltárásával. A kőfejtőben található lapocka korakoidok egyike például mintegy 25 centiméterrel hosszabb mint a másik, ami több tudóst arra ösztönzött, hogy elhiggye, ez egy másik dinoszauruszhoz tartozik. Ám amikor Curtice megvizsgálta, azt találta, hogy a hosszabb csont valójában csak a repedések miatt torzult el.
Ha az összes repedést összenyomjuk, akkor alapvetően azonos méretűek
– mutatott rá a szakember. – A Dystylosaurusnak és más nemzetségeknek tulajdonított csontokban is találhatunk a környezeti erők által okozott deformitásokat, de kimutatható, hogy ezek a csontok valójában a Supersaurushoz tartoznak.
Hozzátette: ezenkívül a közelben nem találtak más, tekintélyesen nagy méretű Sauropoda csontokat. Ehelyett az összes nagyobb méretű csontot a kőbánya egyetlen területén fedezték fel. Nem voltak dupla csontok sem, azaz például
csak egy bal oldali és egy jobb oldali scapulocoracoid, tehát kiszélesedett végű felkarcsontot, oszlopszerű alkar, valamint tömzsi, karmokban végződő kézcsontokat találtak.
Curtice szerint ráadásul az összes hatalmas dinoszaurusz csont nagyjából egyforma méretű, így valószínűleg mindegyik egyetlen egyedhez, feltehetően egy Supersaurushoz tartozik.
A Supersaurus hosszára vonatkozó korábbi becslések 33-34 méteresre tették az állat hosszát, de most úgy tűnik, hogy ezek hiányos adatokon alapulthatak. Curtice és munkatársai az elmúlt években öt új nyakcsigolyát, egy új hátsó csigolyát, két új farokcsigolyát és egy bal oldali szeméremcsigolyát azonosítottak.
Ezek az újonnan azonosított csontok segítettek pontosabb becslést adni a Supersaurus tényleges hosszára, beleértve azt is, hogy nyaka 15 méternél, farka pedig 18 méternél is hosszabb lehetett.
Mi több, az újonnan azonosított csontok mérete és alakja alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Dry Mesában talált kolosszális csontok mindegyike a Supersaurushoz tartozik, nem pedig három különböző nagy dinoszauruszhoz.
Egy közel 1,3 méteres nyakcsigolya elhelyezése alapján a Supersaurus körülbelül 42 méter hosszú lehetett
– magyarázta Curtice az SVP videójában. – Ez őrült méret, ami hosszabb, mint három sárga iskolabusz az elejétől a végéig.
Az új kutatásból levont következtetések más szakemberek szerint is „ésszerűnek tűnnek", de az eredményeinek megerősítését a további elemzésektől várják.