A klímaváltozás miatt a vírusok új gazdákat fertőzhetnek meg az Északi-sarkon

Hazen-tó
Alaptábor a Hazen-tónál az Ellesmere-szigeten.
Vágólapra másolva!
Egy kanadai tóból származó genetikai anyag tanulmánya azt sugallja, hogy a klímaváltozás lehet, hogy növeli annak kockázatát, hogy a vírusok képesek új gazdákat megfertőzni az Északi-sarkon.
Vágólapra másolva!

Az Ottawa Egyetem Audrée Lemieux által vezetett csapata talajt és üledéket gyűjtött a Hazen-tóból és szekventálta a mintában lévő RNS-eket és DNS-eket. A kutatók vírusok jeleit találták és potenciális gazdáikat ide értve állatokat, növényeket, és gombákat. Aztán futtattak egy más csapat által nem régen fejlesztett algoritmust, mely felméri a koevolúció vagy szimbiózis esélyét organizmusok nem rokon csoportjai közt. Az algoritmus lehetővé tette a csapatnak, hogy felmérje a bukógát kockázatát és azt sugallta, hogy magasabb volt azokban a mintákbanamik közelebb vannak hhoz a ponthoz ahol nagyobb mellékfolyók - több olvadékvizet szállítván a tóba a közeli gleccserekből – folynak a tóba.

„A fő felfedezésünk az, hogy megmutatjuk e tavat illetően, hogy a bukógát kockázata növekszik a gleccserek olvadásával. Ez nem ugyanaz, mint előre jelezni a pandémiákat - nem kiáltunk farkast." – mondja Lemieux.

Azt mondja, hogy az Arktiszról feltörekvő fertőző betegségek kockázata ma alacsony köszönhetően a régió vektor szervezetekben való szűkösségének, mint például a moszkitók, amik képesek vírusokat terjeszteni más fajokra. Azonban a kutatók megjegyzik, hogy a klímaváltozás nem csak olvasztja a gleccsereket, hanem várhatóan azt okozza, hogy több faj mozog a sarkok felé, amelynek drámai hatása lehet a magas sarkvidéki régióban.

Alaptábor a Hazen-tónál az Ellesmere-szigeten. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2288529-climate-change-linked-to-risk-of-viruses-jumping-species-in-the-arctic/

Hogy a gleccserolvadás hogy növeli a bukógát kockázatát nem teljesen világos pusztán az algoritmus futtatásából. Stéphane Aris-Brosou társszerző azt mondja, az egyik ötlet az, hogy az extra túlfolyás egyszerűen növeli a fajok keveredését, mert lokális környezetük megzavarása miatt, és így fizikálisan össze vannak hozva a vírusok és potenciális gazdáik, amelyek máskülönben nem találkoznának egymással.

A legtöbb vírus, amit találtak növényi és gombára vonatkozó volt. Más kutatók kételkednek mennyi lenne eléggé érintetlen, vagy elég magas koncentrációban, hogy fertőző maradjon. Aley Greenwood a németországi Leinbiz Institute for Zoo and Wildlife Research kutatóintézet tudósa azt mondja, a töredezett DNS, vagy RNS közül sok, amit találnak degradált vírus genomokat fognak mutatni, amik már nem jelentenek kockázatot.

Lemieux és Aris-Brosou azt mondja, egy másik óva intés az, hogy ez az első, hogy a bukógát algoritmust ilyen módon használták, tehát több tanulmány szükségeltetik, hogy kalibrálják a valódi kockázatot.

Az globális felmelegedésnek következtében az Arktiszról felbukkanó betegségek fenyegetése 2016-ban került előtérbe a halálos anthrax Szibériában történt kitörésével, ami a fagyott talaj felengedésével állt kapcsolatban, a felengedett talaj kitakart egy rég óta elpusztult fertőzött rénszarvast.

Hogy vannak-e potenciálisan új vírusok, amit a permafroszt olvadása felébreszt, nem tudják. Lemieux most tanulmányozza a csapat adatait, hogy megnézze vajon tud-e azonosítani új vírusokat.

(Forrás: New Scientist)