Moszad: a titkosszolgálat, amely még az ellenséget is be tudta szervezni

Simon Perez, egykori izraeli kormányfő a Moszad egyik bevetési egységénél

Hetven éve, 1951. szeptember elsején írta alá Ben Gurion izraeli államelnök a Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete, közismert nevén a Moszad felállításáról szóló rendeletet. Izrael állam nemzeti titkosszolgálata, az „Intézet" (a Moszad elnevezés héberül intézetet jelent), a világ egyik leghatékonyabb és legkiterjedtebb ügynökhálózattal rendelkező hírszerző szervezetévé nőtte ki magát az elmúlt hetven év során, amelynek számos nagy port felvert akció fűződik nevéhez. A páratlan hatékonysággal dolgozó szervezet nem nagyon válogat az eszközökben, ha Izrael állam nemzeti érdekeit vagy biztonságát kell megvédenie. A Moszad ügynökei kalandregénybe illő módon rabolták el az Argentínában bujkáló hírhedt náci háborús bűnöst, Adolf Eichmannt, de ha Izrael állam érdekei úgy kívánták meg, akár egy volt nácit is beszerveztek a soraikba. Sőt, sikerült beszervezniük az egyiptomi elnök, Nasszer vejét is, aki vezető pozícióban volt, még apósa halála után is. Noha a Moszad sok bírálatot kapott a módszerei miatt, ám az tagadhatatlan, hogy az „Intézet" jelenleg a világ egyik legeredményesebben dolgozó titkosszolgálata.

Csak és kizárólag a kormányfő engedélyezhet fedett műveleteket

A nemzeti titkosszolgálat, a Moszad életre hívásának szükségessége már közvetlenül Izrael Állam 1948. május 14-i kikiáltása után, az államszervezet kiépítése során felmerült. Amikor az ENSZ közgyűlésének 1947-ben meghozott határozata alapján Ben Gurion Tel-Avivban kikiáltotta a szabad és független Ciont, azaz Izrael Államot, az új államalakulattal szomszédos arab országok, Egyiptom, Szíria, Transzjordánia, valamint Irak azonnal háborút indítottak az éppen hogy csak létrejött Izrael ellen.

Izrael 1948. május 14-én kiáltotta ki függetlenségét, ami után megtámadták a szomszédai Forrás: Wkimedia Commons / Micha Perry / IDF Spokesperson's Unit

Mivel az első-arab izraeli háborút lezáró 1949-es fegyverszüneti szerződés megkötése után sem szűnt meg a háborúból egyébként megerősödve kikerülő ország fenyegetettsége, ezért már 1949-ben elkezdték a titkosszolgálat megszervezését, amely ekkor még az Összehangolás Központi Intézete (Central Institute for Coordination) elnevezést viselte.

1951 márciusában Izrael első államelnöke, Ben Gurion kezdeményezésére újjászervezték az ország külső elhárításért és hírszerzésért felelős szervezetét, amely a Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete néven 1951. szeptember elsejei hatállyal kezdte meg működését Tel-Aviv központtal.

Ben Gurion, Izrael első államelnöke Forrás: Wkimedia Commons / Fritz Choen

A Moszad első vezetője, Reuben Siló, a Zsidó Ügynökség Politikai Részlegétől került a titkosszolgálat élére. A Moszad a mindenkori izraeli miniszterelnöknek van alárendelve,

és kizárólag csak a kormányfőtől kell engedélyt kérnie a fedett műveletek végrehajtásához.

A Moszad szervezetére vonatkozó szabályok szerint a miniszterelnöknek még a saját kabinetjét sem kell tájékoztatnia a titkosszolgálat számára adott utasításokról.

Az első arab-izraeli háború után átszervezték a titkosszolgálatot Forrás: Wkimedia Commons / No 1 Army Film & Photographic Unit

Ez a közjogi konstrukció azonban egyáltalán nem egyedülálló, mivel nagyon hasonló a CIA, az amerikai, illetve az MI6, a brit titkosszolgálatokra vonatkozó szabályokhoz. ( A CIA kizárólag a hivatalban lévő amerikai elnöknek, az MI6 pedig a mindenkori brit miniszterelnöknek van alárendelve.) A Moszad az Amannal, vagyis a katonai hírszerzéssel, valamint a Sin Béttel, a belbiztonsági szolgálattal együtt alkotja az Izraeli Hírszerző Közösséget.

Szabotázs, célzott likvidálás, rajtaütések és félkatonai akciók

A Moszad belső szervezeti felépítése ismeretlen és titkos a közvélemény számára. Az izraeli titkosszolgálat egyes részlegeit csak különböző félinformációk és következtetések alapján lehet feltérképezni. Ami bizonyosnak látszik, hogy a Moszad két nagyobb egységből, a felderítési divízióból, illetve a műveletek gyakorlati végrehajtását elvégző részlegből áll.

A Moszad a világ egyik leghatékonyabb titkosszolgálata Forrás: Formiche. net

A felderítési ügyosztály gyűjti össze a kijelölt célterületekre vagy célszemélyekre vonatkozó releváns információkat, és elvégzi ezek kiértékelését. A beszerzett információk alapján a felderítési divízió hozza meg a további, a fedett műveletek végrehajtására vonatkozó döntéseket is.

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad logója Forrás: Pixels/Nikki

A másik, Mecadanak, vagy Komemiuténak nevezett csoport ügynökei hajtják végre a titkos akciókat, szabotázst, fedett merényleteket, félkatonai jellegű műveleteket, és célzott rajtaütéseket. E két nagy szervezeti egység mellett külön részleg foglalkozik a baráti szolgálatokkal fenntartott kapcsolatok ápolásával, politikai akciókkal, valamint az Izraellel diplomáciai, vagy más szorosabb kapcsolatban nem álló országok megfigyelésével. A LAP (Lohmah Psichologit) kódnevű egység felel a pszichológiai hadviselésért, az irányított propagandáért és a dezinformációs műveletekért, valamint a Moszad titkos ügynökeinek a fedéséért.

Simon Peresz, egykori izraeli miniszterelnök a Moszad egyik bevetési egységénél. A szervezet csak és kizárólag a mindenkori kormányfőnek van alárendelve Forrás: AFP

A Moszad – feltételezések szerint – összesen 15 nagyobb ügynökcsoporttal rendelkezik szerte a világban, amelyek közül a közel-keleti csoport különösen fontosnak számít. A regionális hálózatok élén az ügynöktartó tisztek (kaca) állnak, az ő feladatuk a nemzetbiztonsági szempontból fontos információgyűjtés biztosítása.

A Moszad komoly szerepet játszik a terrortámadások megelőzésében Forrás: AP/Czarek Sokolowski

Becslések szerint a Moszad jelenleg hozzávetőleg 35 ezer ügynökkel rendelkezhet szerte a világban, akik közül 20 ezren aktívak, és 15 ezer lehet az úgynevezett „alvó" ügynökök száma. Szakértők szerint Izrael rendelkezik az egyik legnagyobb és legprofibb módon irányított ügynökhálózattal a világon.

Nem tudott elbújni a Moszad ügynökei elől a hírhedt náci mészáros

A Moszadnak a megalakulása után a szökésben lévő náci háborús bűnösök felkutatása, elfogása és Izraelbe szállítása, ha pedig ez nem lenne lehetséges, a likvidálásuk lett a titkosszolgálat egyik fontos műveleti feladata. Az európai zsidóság tömeges deportálásában vezető szerepet játszó Adolf Eichmann annak a nyolc náci háborús főbűnösnek volt az egyike, akik kiemelt célszemélyként szerepeltek a Moszad listáján.

Adolf Eichmann SS- őrnagy, az RSHA IV. ügyosztályának vezetőjeként szervezte meg a nácik megszállta országokból a zsidóság haláltáborokba deportálását Forrás: Wikimedia Commons/Bundesarchiv

Az osztrák származású SS-őrnagy részt vett az 1942. januári hírhedt wannsee-i konferencián, ahol végleges döntés született az európai zsidóság tervszerű kiirtásáról, ezt követően pedig mint a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) IV., úgynevezett „zsidóügyi" osztályának vezetője

ő szervezte meg a németek megszállta európai országokból a zsidóság megsemmisítő táborokba hurcolását.

(1944-ben Budapestről személyesen irányította a vidéki magyar zsidóság Auschwitz-Birkenauba deportálását.) Eichmann így több millió ártatlan ember haláláért felelt, de a náci Németország összeomlása után sikerült Argentínába szöknie, ahol Ricardo Klement álnéven telepedett le.

Fogoly nők Auschwitzban. Eichmann a Moszad listáján kiemelt célszemély volt Forrás: SchisCom

A Moszad ügynökeinek csak hosszas és kitartó kutatás után az 1950-es évek végén sikerült a bujkáló náci nyomára bukkanniuk Sylvia Herman segítségével, aki Eichmann egyik fia, Klaus barátnője volt.

Eichmannt 1960. május 11-én, a lakása elől rabolta el három Moszad-ügynök,

majd május 20-án – elkábítva és részegnek álcázva – sikerült felcsempészniük az El Al Buenos Airesből Tel-Avivba tartó járatára. Eichmann perét Jeruzsálemben rendezték meg.

Adolf Eichmann, mint Ricardo Klement, hamis útlevele Forrás: Wikimedia Commons/Fundacion Memoria del Holocausto, Argentina

A bíróság 1961. december 15-én az emberiség ellen elkövetett és más háborús bűncselekmények miatt kötél általi halálra ítélte a több millió zsidó haláláért felelős Eichmannt. A másik legjobban keresett náci háborús bűnöst, Joseph Mengelét, az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosát azonban már nem tudták elfogni, pedig a Moszad felderítési részlegének sikerült a keresett náci nyomára bukkannia, aki ugyanúgy, mint Eichmann, az argentin fővárosban élt álnéven.

Josef Mengele, az egyik legjobban keresett náci bűnös (a képen balról a második) Martin Borman, Josef Krammer és Rudolf Höss, az auschwitzi táborparancsnok társaságában. Mengelét nem sikerült elfogni a háborút követő években Forrás: Wikimedia Commons/Bundesarchiv

Az eredeti terv szerint egyetlen akcióban ütöttek volna rajta mindkét nácin,

de végül ezt elvetették, mert túl kockázatosnak találták a kivitelezést.

Eichmann elfogásának hírére Mengele megszökött, és noha a Moszad a nyomában maradt, de sem az elfogása, sem pedig a likvidálása nem járt sikerrel.

A Moszad-ügynökké lett náci, aki egy másik nácit likvidált

A Moszad ügynökeinek beágyazottságát igen jól illusztrálja, hogy amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956 februárjában megtartott XX. kongresszusán Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára elmondta a plénum zárt ülése előtt a sztálini rendszert bíráló és a sztálini bűnökről szóló titkos beszédét, a Moszad azonnal megszerezte a beszéd teljes szövegét, amit az izraeli titkosszolgálat továbbított a CIA-nak.

Hruscsov Kennedy amerikai elnök társaságában. A Moszad megszerezte Hruscsov titkos beszédét, és továbbította CIA-nak Forrás: Wikimedia Commons

Az egyik legnagyobb port felvert és a közelmúltban nyilvánosságra került hír szerint Otto Skorzeny, a csak „Hitler bűvös vadászaként" emlegetett egykori hírhedt SS-kommandós parancsnok is Moszad-ügynökké lett, és ő gyilkolta meg 1962. szeptember 21-én Heinz Krug német rakétamérnököt, aki Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök megbízásából annak a fejlesztőcsoportnak volt a vezetője, amely egy titkos katonai projekt keretében az egyiptomi ballisztikus rakétarendszer kifejlesztésén dolgozott.

Nasszer Egyiptomot regionális katonai nagyhatalommá kívánta tenni Forrás: Wkimedia Commons

Krug a második világháború idején az SS kötelékében szolgált mint fejlesztőmérnök, a Harmadik Birodalom szupertitkos, Peenemündében lévő kísérleti rakétatelepén. Miután a Gamal Abden-Nasszer ezredes vezette katonai puccs 1952-ben megdöntötte I. Faruk király hatalmát, az észak-afrikai ország – az 1948-49-es első izraeli-arab háborúban elszenvedett súlyos vereség hatására –, komoly fegyverkezésbe kezdett. A haderőfejlesztési program fontos részét alkotta a stratégiai rakétaprojekt, amelyhez az egyiptomi hatóságok igyekezték megnyerni a Harmadik Birodalom Németországban maradt rakétatudósait.

A kalandor jellegű kommandós akcióiról ismertté vált Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer, "Hitler bűvös vadásza" Forrás: Bundesarchiv/O. Ang.

Így lett Heinz Krug a titkos rakétafejlesztési projekt vezetője. A Moszad azonban tudomást szerzett az egyiptomi ballisztikus rakétaprogramról (amelyhez nagy segítség volt, hogy még Nasszer vejét, Asraf Marvant - aki vezető tanácsadó volt Nasszer és Szadat alatt -is be tudták szervezni kémnek), amelyet az izraeli kormány első számú nemzetbiztonsági kockázatnak minősített. A Haaretz izraeli napilap közelmúltban megjelent cikke szerint az egyiptomi rakétaprogramot vezető német tudós likvidálására szervezett kommandónak Otto Skorzeny, a Mussolinit kiszabadító egykori lovagkeresztes SS-parancsnok is a tagja volt,

mi több, ő lőtte agyon a müncheni lakásáról elcsalogatott, mit sem sejtő Heinz Krugot,

az izraeli titkosszolgálat megbízásából. A Moszad felkutatta a börtönből még korábban megszökött, és először Argentínában letelepedett, majd Spanyolországban élő Skorzenyt.

Skorzeny a háború után, valahol Spanyolországban. Hitler egykori "bűvös vadásza" sikeres, többszörös milliomos üzletemberként fejezte be földi pályafutását Forrás: Wikimedia Commons

Otto Skorzeny számára bántatlanságot garantáltak arra az esetre, ha lépre csalja és likvidálja az Egyiptomnak dolgozó egykori SS-rakétamérnököt, amit a kiszivárogtatott információk szerint Hitler volt „bűvös vadásza" végre is hajtott.

Természetesen a világ egyetlen titkosszolgálata sem szokta nyilvánosságra hozni az ügynökei által végrehajtott fedett műveleteket, és mindez a Moszadra is igaz. Ahhoz azonban nem fűződik semmi kétség, hogy az idén hetvenéves izraeli titkosszolgálat a történelem egyik legjobb és leghatékonyabb ilyen szervezete.