A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Az 1521-es délvidéki hadjárat török győzelemmel végződött ( a kép illusztráció)

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinek hősi halála a magyar történelmi emlékezet máig elevenen élő része, addig Szabács védelmének hősies eposza a feledés homályába merült.

Csak idő kérdése volt, mikor indul el ismét a muszlim invázió

Az 1456-os világraszóló nándorfehérvári diadal után az Oszmán Birodalom hét évtizedig lemondott a Magyar Királyság ellen vezetett nagyobb hadjáratokról. Hunyadi János reguláris serege és Kapisztrán János mezei hadai súlyos, megsemmisítő vereséget mértek II. (Fatih) Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló seregére; az öldöklő küzdelemben a szultán, Konstantinápoly meghódítója is majdnem odaveszett.

Nándorfehérvár erődítménye a 15. század derekán, hiteles rekonstrukció Forrás: :MARKO RADOSAVLJEVICS

A 15. század második fele nagyobb részt a kudarcos nándorfehérvári vereség után kialakult státusz quo jegyében telt el. Az 1458-ban trónra lépett Hunyadi Mátyás

1463-ban visszafoglalta a stratégiai fontosságú boszniai Jajcát,

1476-ban elhárította a Havasalföldet fenyegető oszmán támadást, 1479 októberében pedig Kinizsi Pál verte tönkre a Magyar Királyság területére betörő Hasszán Isza Oglu bég portyázó seregét. A státusz quo megerősítése végett 1480-ban Mátyás három preventív hadjáratot is indított Bosznia és Szerbia területére.

II. Mehmed 70 ezres haderőt vont össze Nándorfehérvár bevételére Forrás: Wikimedia Commons/Paolo Veronese

A magyar királyi had, a híres és rettegett „fekete sereg" Szarajevó és Szendrő mellett újabb megsemmisítő vereséget mért a törökökre, Kinizsi Pál pedig Ali pasa ruméliai beglerbég portyáira válaszul megtorló hadjáratot indított Szerbia török kézen lévő területei ellen.

Fatih Mehmed halála után 1483-ban II. Bajazid szultán lépett trónra, aki rögtön felajánlotta a békét a budai udvar számára. Az ezt követő évtizedek többé-kevésbé a béke jegyében teltek el.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció) Forrás: Network/Mátyás király klub

A Szerémség legfontosabb erősségének számító Szabácsot még Hunyadi Mátyás foglalta vissza a törököktől,

a Szabács elleni 1492-es oszmán ostromkísérletet pedig Kinizsi Pál fullasztotta kudarcba.

A 15. és 16. század fordulójára azonban alapvetően megváltozott a Magyar Királyság helyzete. Mátyás jelentős adóságokat hagyott maga után, az őt követő II. Ulászló pedig képtelen volt a kincstár sanyarú helyzetének konszolidálására.

Kinizsi Pál sírköve. A sírkő nagyvázsonyi Kinizsi-vár kápolnájában található Forrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=027582

A pénzhiány miatt feloszlatták a fekete sereget, de a déli végvári rendszer megerősítésére sem maradtak források. A kevésbé erélyes és könnyen befolyásolható II. Ulászló alatt jelentősen meggyengült a központi hatalom; az ország ilyen helyzetben várta az oszmán fenyegetés feléledését.

Új, fenyegető nagyhatalom támad fel keleten

A török történelem egyik legjelentősebb uralkodója, az 1512-ben trónra lépett I. (Yavuz) Szelim a budai udvar hatalmas szerencséjére nem II. Mehmed hódító külpolitikáját kívánta folytatni, hanem a Közel-Keleten és Észak-Afrikában akart tovább terjeszkedni.

Az oszmán hatalom 1453-tól intenzív terjeszkedésbe kezdett Forrás: Pinterest

Az ambiciózus új szultán az iszlám világ oszmán fennhatóság alatt való egyesítésén munkálkodott, és e céljának rendelte alá a hódító politikáját is. Azért, hogy északon be legyen biztosítva birodalmának háta, a Jagelló-udvarral többször is meghosszabbította a török-magyar békeszerződést.

I. Szelim a közel-keleti térséget és Észak-Afrikát akarta meghódítani Forrás: Mod DB

I. Szelim rövid, nyolc évig tartó uralkodása alatt szinte az összes célját megvalósította: elfoglalta Szíriát, Palesztinát és Jeruzsálemet, meghódította az Arab-félszigetet, és oszmán fennhatóság alá vonta az iszlám szent városait, Mekkát, valamint Medinát,

Jemen elfoglalásával pedig egészen az Indiai-óceánig terjesztette ki a birodalom határait.

Miután sikerrel leverte az Oszmán Birodalomra törő perzsa sah seregét, megszállta Irakot, 1517-ben pedig Kairó alatt tönkreverte a mameluk szultán hadait, és Egyiptomot is török birtokká tette.

I. Szelim Egyiptomban, a győztes heluáni csata után Forrás: Wikimedia Commons/Gloya Borski - Askeri Muzesi, Istanbul

A Kairóban foglyul ejtett utolsó valódi kalifát, Al-Mukattirt, Mohamed próféta leszármazottját pedig arra kényszerítette, hogy mondjon le javára a méltóságáról azon a címen, hogy ő, Szelim, a szent városok, Mekka és Medina védelmezője.

Amikor I. Szelim halála után 1520. szeptember 30-án a fia, Szulejmán lépett a trónra, a fiatal uralkodó nemcsak egy hatalmas területűre növelt birodalmat mondhatott magáénak, hanem az iszlám világ első méltóságát is; ő volt ugyanis az első olyan oszmán uralkodó, aki már nemcsak török szultánként, hanem az iszlám világ kalifájaként foglalta el a trónt.

II. Lajos börtönbe csukatja Szulejmán követét

I. (Kanúni) Szulejmán apja külpolitikájával szakítva II. Mehmed hódító hagyományait elevenítette fel. Az ifjú szultán a Habsburg-hatalom megtörését tette meg legfőbb céljának, de ennek valóra váltásához vagy a vazallusává kellett tennie a Magyar Királyságot, vagy pedig karddal kellett meghódítania az országot. A helyzet tisztázására még 1520 decemberében Berhám csausz vezetésével küldöttséget menesztett Budára.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán és az iszlám kalifája Forrás: Wikimedia Commons

Sajnos, erről az ország további sorsa szempontjából oly meghatározó követjárásról nem maradtak fenn részletes források. Ekkor már az 1516-ban meghalt II. Ulászló fia, a tizenöt éves II. Lajos ült a Magyar Királyság trónján.

Lajost kötötte az 1505-ös, illetve az 1515-ben megerősített Habsburg-Jagelló szövetség,

továbbá az is, hogy a felesége, Habsburg Mária Európa leghatalmasabb fejedelmének, V. Károly német-római császárnak volt a húga.

II. Lajos portréja 1515-ből Forrás: Wikimedia Commons

De nyilván a másik sógorára, Habsburg Ferdinánd osztrák főhercegre is tekintettel kellett lennie, ezért nem volt abban a helyzetben, hogy Szulejmán nyomásának engedve Habsburg-ellenes szövetségre lépjen a Portával. Berhám csauszot és kíséretét a király tömlöcbe vettette, aminek hírére a felbőszült Szulejmán elhatározta, hogy fegyveres erővel fogja jobb belátásra kényszeríteni a budai udvart.

V. Károly spanyol király és német-római császár volt a kor legerősebb európai fejedelme Forrás: Picasa

Így született meg az 1521-es hadjárat terve, amely a fiatal oszmán uralkodó első, Magyarország ellen vezetett offenzívája volt.

Ami nem sikerült II. Mehmednek, azt Szulejmán teljesítette be

Szulejmán 1521. május 18-án indította el az első nagy hadjáratát a Magyar Királyság ellen. Az oszmán haderő gerincét a ruméliai és anatóliai hadtest alkotta, a török sereg elitegységeivel, a hivatásos muszlim harcosokból álló janicsársággal, valamint a lovas szpáhikkal kiegészítve. A Szófiában megtartott díván (haditanács) döntése szerint a hadjárat két legfontosabb célja a stratégiai fontosságú délvidéki erősségek, Nándorfehérvár és Szabács elfoglalása lett.

Szulejmán és Ibrahim nagyvezír a népszerű "Szulejmán" című történelmi tévésorozatban Forrás: RTL Klub

Ahmed anatóliai beglerbég 25 ezer fős ostromtüzérséggel megerősített seregteste kapta feladatul Szabács bevételét, míg Piri Mehmed nagyvezír a ruméliai hadtesttel és erős tüzérséggel kiegészítve Nándorfehérvár ostormára indult.

A királyi udvar hírszerzése nagyon rosszul működött,

mert Budán csak akkor szereztek tudomást a török offenzíváról, amikor az oszmán tüzérség már vadul ágyúzta Szabács falait. II. Lajos udvarát teljesen lekötötte a Báthory István nádor, valamint Szapolyai János erdélyi vajda között dúló belpolitikai csatározás, így nem sok figyelmet szenteltek a déli határok védelmére.

II. Lajos portréja 1525-ből. Lajos börtönbe csukatta a szultán követét Forrás: Wikimedia Commons

Az oszmán sereg felvonulásának hírére Szapolyai János az erdélyi sereg 15 ezer harcosát mozgósította, II. Lajos király pedig 20 ezer fős sereget gyűjtött össze.

A mozgósítással és a seregek felvonultatásával azonban alaposan elkéstek,

mert amikorra a királyi sereg megmozdult, Szabács tönkre lőtt falain már lófarkas török zászló lengett.

Szulejmán díszes tugrája, vagyis aláírása, amivel a hivatalos szultáni iratokat hitelesítette Forrás: Wikimedia Commons

Noha Nándorfehérvár védői két hónapon át szívósan védekeztek, de ami csaknem háromnegyed évszázaddal korábban nem sikerült II. Mehmednek, azt most Szulejmán teljesítette be: 1521. augusztus 29-én (napra pontosan öt évvel a mohácsi csata, és húsz évvel Buda megszállása előtt) Nándorfehérvár ormaira is felkúsztak a török hadilobogók.

Megesküdtek, hogy utolsó csepp vérükig védeni fogják a várat

Szabács a Szerémség és a Délvidék egyik legjelentősebb, stratégiai fontosságú erősségének számított. Jól tudta ezt az oszmán hatalom is, amelyik már a „furcsa béke" éveiben, a 15. század végén is megpróbálta bevenni a várat. Ezt 1492-ben még Kinizsi Pál akadályozta meg, de a négy évvel későbbi oszmán ostromkísérlet is kudarcba fulladt.

Szabács látképe egy késő középkori fametszeten, 1475-ből Forrás: Arcanum

Kinizsi halála, és a fekete sereg feloszlatása után egyre nehezebbé vált a déli végvári vonal ütőképességének fenntartása: a kincstár üres volt, a határok védelmére fordítható szűkös források egy részét pedig II. Ulászló udvara és a főurak elkótyavetyélték.

Emiatt jelentősen lecsökkent a várak őrsége, nem végezték el az indokolt felújításokat,

és nem fejlesztették a fegyverzetet sem. Az, hogy a 16. század fordulóján mégsem történt katasztrófa, a Porta külpolitikájának volt köszönhető, amely ezekben az években a közel-keleti területek meghódítására koncentrált.

Az oszmán haderő volt a kor világviszonylatban is legerősebb hadserege Forrás: Wkimedia Commons /

Amikor 1521 júniusának derekán Ahmed pasa 25 ezer fős seregteste megkezdte a szabácsi erősség körbekerítését, a várban mindössze ötszáz magyar és szerb végvári vitéz nézett farkasszemet az erődöt körülhömpölygő sokszoros oszmán túlerővel szemben.

A vár védelmét irányító két parancsnok, Logodi Simon és Torma András ugyan tisztában voltak reménytelen helyzetükkel, de mégis elhatározták, hogy nem bocsátkoznak semmilyen tárgyalásba az ellenséggel, és utolsó csepp vérükig, esküjükhöz híven fogják védelmezni a rájuk bízott fontos erősséget.

Magyar végvári vitézek és oszmán portyázók közötti harc egy 16. század eleji német fametszeten Forrás: Arcanum

Még az ostrom megkezdése előtt minderre az embereiket is ünnepélyesen megeskették. Ahmed pasa június 20-án rendelte el a vár lövetésének elkezdését. A külső vár néhány napon belül a törökök kezére került, de a belső várban magukat elsáncolt védők heves ellenállása meglepte a pasát. Több rohamot is vezényelt a belső vár elfoglalására,

ám az oroszlánként küzdő magyar és szerb vitézek többször is visszaverték a török támadást,

súlyos, véres veszteségeket okozva a muszlim harcosoknak. Az alig száz főre fogyatkozott védőseregnek lett volna ugyan lehetősége, hogy éjszaka észrevétlenül elmeneküljenek a Száván, de senkinek sem jutott eszébe az eskü megszegése.

Az utolsó leheletükig küzdve haltak hősi halált

Július 6-án estére a védők létszáma hatvan főre csökkent, és a tűzfegyvereiket sem tudták már használni, mivel az összes lőporuk elfogyott. Logodi és Torma kapitányok, valamint megmaradt embereik tisztában voltak vele, hogy hamarosan felvirrad a végső roham napja, ami július 7-én be is következett. Ahmed pasa július 7-én délelőtt általános rohamra adott parancsot. A hatalmas túlerőben lévő törökök megrohanták a belső várat.

Szabács romjai napjainkban Forrás: Varak.hu

A maradék hatvan magyar és szerb vitéz Logodi és Torma kapitányok parancsnoksága alatt a piactéren gyűlt össze utoljára, hogy szembenézzenek az ellenség rohamával. Ezen a napon érkezett meg Ahmed pasa táborába a padisah is, hogy szemtanúja legyen a több mint két hete makacsul ellenálló erősség bevételének.

Az 1521-es délvidéki hadjárat török győzelemmel végződött (a kép illusztráció) Forrás: Pinterest

A török roham első hullámát a kétségbeesett elszántsággal küzdő védők felfogták; ezután órákig tartó gyilkos kézitusa alakult ki a rohamosan zsugorodó maroknyi végvári vitéz, és a szakadatlanul özönlő oszmán harcosok között.

Az öldöklő küzdelemben az összes védő elesett,

parancsnokaikkal, Logodi Simon valamint Torma András kapitányokkal együtt haltak hősi halált, és egyikük sem adta meg magát, vagy könyörgött kegyelemért.

16. századi magyar végvári vitézek Forrás: Wkimedia Commons

A hősies elszántság ilyen magas foka Ahmed pasát és Szulejmánt is megrendítette, de Szabács, a stratégiai fontosságú erősség török kézre került. 1521 vészterhes nyara már előrevetítette az öt évvel későbbi katasztrófa, Mohács fenyegető árnyékát.