Hüllők a házunk táján

közönséges lábatlan gyík
A közönséges lábatlan gyík (Angius fragilis) a Dunántúlon található meg, a Dunántúl domb- és hegyvidékein fordul elő, de léteznek síkvidéki állományai is.
Vágólapra másolva!
Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.
Vágólapra másolva!

Gyakori látogatók a kertünkben az erdei sikló és a lábatlan gyík. Előbbinek egészen méretes példányai vannak, amelyek félelmet kelthetnek. Utóbbit a mi vidékünkön kuszmának nevezik, és lábai nem lévén sokan kígyónak hiszik. Hasznos állat, rengeteg meztelencsigát elfogyaszt. Általában fűnyíráskor vesszük észre csillogó testét, ilyenkor várjunk, míg magától odébb áll.

A közönséges lábatlan gyík (Angius fragilis) a Dunántúlon található meg, a Dunántúl domb- és hegyvidékein fordul elő, de léteznek síkvidéki állományai is. Forrás: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/kozonseges-labatlangyik

Az épületek falain, sziklakertekben sütkérező fali és fürge gyíkoktól már kevesebben ijednek meg, sőt a gyerekek érdeklődését többnyire fel is keltik ezek az izgő-mozgó apróságok. Érdemes elidőzni velük, igazán kalandos testközelből megfigyelni a viselkedésüket.

Az erdei sikló (Zamenis longissimus) a Dunántúl domb- és hegyvidékein, illetve az Északi-középhegységben egyaránt megtalálható. Szürke változata a Bükkből és a Zemplénből került elő. Síkvidékeinkről hiányzik. Forrás: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/erdei-siklo

Ne kergessük, üldözzük őket, mindent a szemnek, semmit a kéznek! Sajnos tudomást szerzünk olyan esetekről, amikor gyerekek szórakozásból összeszednek gyíkokat, és terráriumba szorítják be őket. Ne feledjük azonban, hogy saját szórakozásunkra a vadon élő állatok szabadságát vesszük el, ráadásul nem tudjuk biztosítani az életfeltételeiket, így többnyire el is pusztulnak.

Magyarországon a fali gyík (Podarcis muralis) elterjedéséről nincsenek pontos adataink. Elsősorban középhegységeink köves, száraz oldalain fordul elő, de gyakran követi a településeket, így síkvidéken is találkozhatunk velük házakon, telkek, ipari létesítmények, temetők stb. falain, vasutak töltésein is. Forrás: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/fali-gyik

Hazánkban valamennyi hüllőfaj védett. Zavarásuk, elpusztításuk, begyűjtésük törvénybe ütköző cselekedet.

A füge gyík (LAcerta agilis) Magyarországon általánosan elterjedt. Meglehetősen változatos biotópokat hódított meg. A sík- és dombvidéki gyepeken, kaszálókon, legelőkön, szántók széleiben, alföldi erdőkben is otthon van. Különösen kedveli a magasfüvű, nedves, helyenként mocsaras réteket, vasúti töltéseket, füves árokpartokat. Forrás: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/furge-gyik

Építsünk kertünkbe gyíkvárat, és váljunk igazi természetbúvárokká! Így anélkül figyelhetünk meg szabadon élő állatokat, hogy azoknak kárt okoznánk. Hogyan fogjunk hozzá? Sok érdekességet olvashatunk erről az interneten (pl. www.mme.hu), nézzünk utána!

(Forrás: Őrségi Nemzeti Park)