Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről

famatuzsálem
A 300 évnél is idősebb "Rákóczi fája" Romhányban
Vágólapra másolva!
Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
Vágólapra másolva!

A famatuzsálemek fele még mindig jó, vagy kitűnő állapotnak örvend

A munka majdnem 11 évig tartott, és csaknem 2 ezer faegyedet vizsgált meg a MATE kutatója, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. A felmérés eredményei szerint a vizsgált egyedek több mint fele jó vagy kitűnő állapotban volt viszont a fák mintegy 6 százaléka elpusztult.

Szkarabeusz bogár a varjúbérci tölgyes avarjában. Az avartól a lombkorona tetejéig számos élőhely azonosítható az erdőben Forrás: Elter Tamás

"A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak adnak otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak" - olvasható a MATE MTI-hez eljuttatott közleményében.

A hédervári Árpád-tölgyet tartják az ország legidősebb fájának, amely több mint 800 éves fotó: Talán Csaba

Mint az összegzésben írják, egyes fák a koruk vagy éppen a méretük miatt érdemelnek védelmet,

de vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Emellett olyanok példányok is találhatóak hazánkban, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.

Kulturális, érzelmi hagyatékként is jelentős a szerepük

Takács Márton, a MATE szaktudósa terepi kutatásain több mint 45 ezer kilométert tett meg annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket.

"Az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme alapvető feladatunk" - hangsúlyozza a közleményben Takács Márton.

A 300 évnél is idősebb "Rákóczi fája" Romhányban Forrás: MTI - Komka Péter

A kutató 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb faegyed közönséges bükk (400 darab) és kocsányos tölgy (379 darab) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében

a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedésnek a taplófertőzés bizonyult,

amely a felmért 2 ezer fából 123 fa esetében fordult elő - részletezik a beszámolóban. A felmérés során az is kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban, 400 bükkfából 66 fertőzöttet talált a szakember.

Bükkfa-tapló egy levéllel Forrás: Dr. Szentes Szilard

Agrobaktérium-fertőzéssel a felmért egyedekből 217 fa volt érintett, ez a típusú fertőzés a fekete nyárfát sújtja leginkább. Borostyánt, amely a legnagyobb arányban a kocsányos tölgyeken fordult elő, a felmért 2 ezer fából 353 fa esetében talált a szakértő.

A felmérés hozzájárulhat az idős fák védelméhez

Az összegzés szerint a vizsgált egyedek 52,35 százaléka jó vagy kitűnő állapotban volt, ezzel szemben a fák mintegy 6 százaléka elpusztult. A fák egészségi állapotáról megállapította, hogy bizonyos fajok legnagyobb képviselői általában rossz állapotban vannak (nyárfák). "Sajnos azoknak a fajoknak, amelyeknek több károkozóval kell felvenni a küzdelmet - mint például a bükk egyedei -, ott még lehangolóbb a kép" - mutat rá a szakértő.

A 7-800 éves korúra becsült kocsányos tölgy, "Árpád fája" Forrás: Az Év Fája

Takács Márton szerint a dokumentálás döntő jelentőségű.

"Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk" - hívja fel a figyelmet a szakértő, aki bízik abban, hogy az analízis során kapott adatok - az egyes adatbázisok frissítése, kibővítése nyomán - hozzájárulhatnak e ritka természeti értékeket képviselő növények védelméhez, tovább éléséhez.

(Forrás: MTI)