El tud képzelni egy T. Rex-szerű koponyát egy madár testén?

Ennek az apró, 120 millió éves kövületnek T. Rex-szerű koponyája van egy madár testén

Egy apró, 120 millió éves kövületet fedeztek fel a tudósok Északkelet-Kínában, ami nem madár, de nem is dinoszaurusz, hanem a saját evolúciós ágán, valahol a kettő között helyezkedik el.

A kis lénynek a kettő centiméter hosszú koponyája különös hasonlóságot mutat az olyan, nála sokkal nagyobb dinoszauruszokkal, mint például a Tyrannosaurus rex, miközben vékony és finom teste leginkább a mai koronás madarakhoz hasonlít, például a verebekhez vagy a kolibrihoz.

A Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a CT-vizsgálatok és a kövület részletes rekonstrukciója azt mutatja, hogy ez a furcsa madárfaj egykor a korai madarak kihalt csoportjába tartozott, az úgynevezett Enantiornithes csoportjába, amelyek a mezozoikumból ismertek és amelyek megtartották a fogaikat és a karmos ujjaikat, ám külsőleg inkább a modern madarakra hasonlítottak. A csoport néhány, máshol felfedezett tagja azonban nem nagyobb, mint egy csótány.

Illusztráció a kínai Shanweiniao cooperorum fajról, amely szintén az Enantiornithes madarak közé tartozott Forrás: Wikimedia Commons

Ez az új lény is csak valamivel nagyobb egy rovarnál, ami elférne a tenyerünkben.

Kicsiny méretük ellenére azonban ezek a karmos és szárnyas lények az akkor élő legkorábbi és legkülönfélébb korai madarak csoportjába tartoztak, és a kutatók szerint fontos evolúciós lépésnek tekinthetjük őket a modern madarak felé vezető úton.

Ha egy madár testén egy „dinoszaurusz" koponyájt találjuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez nem akadályozta meg ezeket a korai lényeket abban, hogy több tízmillió éven keresztül sikeresek legyenek a világ minden táján

– mondta Min Wang, Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Ennek az apró, 120 millió éves kövületnek T. Rex-szerű koponyája van egy madár testén Forrás: Min Wang

Ennek a korai madárnak a most felfedezett kövülete különösen egyedülálló és kiváló állapotban őrződött meg. A modern madarakkal ellentétben (amelyeknél a felső állkapocs az koponyacsontoktól függetlenül mozog) ennek az újonnan felfedezett koponyának a csontjai „el vannak zárva" és mozdulatlanok. A szakemberek azonban

azonosították az állkapocs izmainak rögzítési pontjait, amelyek általában a dinoszauruszokban és a hüllőkben találhatók, például a gyíkoknál és az aligátoroknál.

Wang szerint az egyik, az úgynevezett pterygoid „pontosan úgy néz ki, mint a dromaeosauruszok közé tartozó Linheraptor-é." Ezek a dinoszauruszok madárszerű theropodák, a dinoszauruszok azon csoportját alkotják, amelyek között olyan húsevőket is találhatunk, mint például a T. rex és a Velociraptor.

Valójában ennek a korai madárnak a koponyája jobban hasonlít a raptorokra, mint a modern madarakra

– mutatott rá Thomas Stidham, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa. – Ez azt sugallja, hogy a korai madarak a dinoszauruszok olyan ágából fejlődhettek ki, amelyek tollas Velociraptor és szárnyas Microraptor jellegzetességeket is mutatnak.

Hozzátette: a csontokkal együtt az ízületek szerkezeti különbsége a korai madarak körében a kinézis hiányára is rámutat. A tudósok szerint a koponyának a ma ismert mozgása tehát biztosan csak később alakulhatott ki, ami a koponyaformák olyan, nagy változatosságához vezetett, amelyet például a modern koronás madarak között látunk.