A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Rőt koraidenevér ( Nyctalus noctula).

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Természetes körülmények között faodvakban élő erdőlakó faj, de ma már a városokban is népes állományait találjuk, amelyek leggyakrabban panelépületek réseibe, illetve lemezburkolatok alá húzódnak. Ilyen helyeken megtelepedésük gyakran kellemetlenséget okozhat a már ott lakó embereknek,

de mindig gondoljunk arra, hogy ezek az állatok csak elszenvedői a természetes élőhelyek drasztikus mértékű fogyatkozásának.

Egyébként lenyűgöző képességeik és viselkedéseik vannak, amelyek egy részére csak a közelmúltban derült fény. Hazánkban nyaranta szinte kizárólag hímekkel találkozhatunk, a nőstények többsége tavasszal ugyanis elvonul, hogy innen 1500-2000 km-re északkeletre adjon életet kölykeinek. Onnan csak nyár végén térnek vissza párosodni, majd telelni. A hímek óriási izgalommal várják az őszi visszatérőket, „nászénekkel" több nőstényt próbálnak magukhoz csábítani háremet alakítva, amit aztán aktívan védelmeznek a többi vőlegénytől.

Hazánkban a koraidenevérekre a legnagyobb veszélyt a lakóépületek nem körültekintő szigetelése, illetve az odvas fák kivágása jelenti.

Ha a munkálatok során telelő denevérek kerülnek elő, mindig szakemberek segítségét kell kérni, a kilakoltatott, dermedt állatok többsége ugyanis menthetetlenül elpusztul, csakúgy mint azok, amelyeket „befalaznak".

Rőt koraidenevér ( Nyctalus noctula). Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/1737_1376377855.jpg

A búvóhelye nyári időszakban fák odvaiban, kéregrepedések alatt van. Tömeges az előfordulása panel technológiával épített lakótelepeken. Nagyon ritkán templomtornyok tetőzetének réseiben is megbújik. Legnagyobb kolóniáját –melynek egyedszáma megközelítette a 900-at- Miskolcon számolták egy épület tetőszerkezetében.

Télen szintén faodvakban és panelhasadékokban telel, de öreg nagyvárosi épületek bontásakor is gyakorta előkerül.

Barlangokba nem megy. Táplálkozó helye erdők és tavak fölött, tisztásokon, futball-pályákon, szeméttelepek fölött, utcai lámpák körül, lakott területeken, legelőkön van. Szinte csak a nagy, intenzíven művelt mezőgazdasági táblák azok, ahol nem számíthatunk megjelenésére.

A természetes élőhelyek megfogyatkozása nagy kihívás az élővilág számára. A rőt koraidenevérek ma már gyakran városokban keresnek menedéket. (Fotó: Boldogh Sándor) Forrás: https://www.mme.hu/honap-denevere-rot-koraidenever

Igazi erdőlakó denevérfaj, azonban Közép-Európában egyedülálló módon a nagyvárosokban is megtelepedett. A volt szocialista országokra jellemző házgyárak paneltermékeit az építkezés során sokszor nem szigetelték megfelelően az illesztések mentén, illetve a szigetelő gumi félrecsúszása révén olyan nyílások találhatók köztük, amely lehetőséget nyújt a denevéreknek, hogy bejussanak a panel belsejében lévő üregbe.

Általában az épületek felső részét részesítik előnyben a denevérek.

Tíz emeletes épület esetében a 8-10. emeleten, míg a két emeletes épületeknél, a legfelső szinten telepednek meg. Mindössze 2 cm-es rés is elegendő a bejutásukhoz. Egy hasadékban 15-30 denevér telepedik meg átlagosan. Több közeli hasadékban tartózkodó denevérek alkotnak egy kolóniát. Ez azt jelenti, hogy naponta változik egy adott résben pihenő állatok száma, ugyanis rendszeresen változtatják szálláshelyüket. A nyári szállása eredetileg faodvakban van, melyeket döntően harkályok vájnak. A panel épületekben nem csak a nyári időszakban fordulnak elő, hanem át is telelhetnek ezeken a helyeken. A téli álmát sokszor megszakítja, ugyanis ha kissé felmelegszik a levegő, a denevérek kirepülnek és vadásznak is. Még a leghidegebb időszakban is hallani cincogásukat a búvóhelyükről. A téli álom novembertől kezdődik és márciusig tart. Meglehetősen súlyos testű denevérek, ezért a földről csak nehezen szállnak fel. Előfordul, hogy egy merész manőverkor a vízbe esnek. Ilyenkor képesek kiúszni a partra. A koraidenevéreket kifejezetten vándorló fajnak tartják. Az eddig távolsági rekordja Európában 1546 kilométer volt. A vonulás során gyakran repülő csapatait is meg lehet figyelni. Gyors röptűek, sebességük elérheti a 50 km/h-t. Repülés közben folyamatosan hallatja a 20 kHz magasságú ciccegés-szerű hangját.

Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula). Ha a munkálatok során telelő denevérek kerülnek elő, mindig szakemberek segítségét kell kérni, a kilakoltatott, dermedt állatok többsége ugyanis menthetetlenül elpusztul, csakúgy mint azok, amelyeket „befalaznak". Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/1737_1376377860.jpg

A rőt koraidenevér egész Európában a legközönségesebb faj, állománya általában nem veszélyeztetett. Hazánkban a favágás jelenti a legfőbb veszélyt a kolóniák számára. A faodvakban telelő denevérek a földre dőlő fatörzsből kihullnak, és a hóban átnedvesedve elpusztulnak a dermedt állatok. Komoly problémát jelent a lakótelepek panel épületeinek szigetelése. Ennek során a bebúvónyílásokat eltömik. Rosszabb esetben a denevérek nem csak a búvóhelyüket veszítik el, hanem el is pusztulnak, mivel bent rekednek. Gyakori a konfliktus a lakók és a denevérek közt, mivel az állatok nagyon hangosan cincognak, az ürülékükkel bepiszkítják a párkányt, berepülhetnek a szobába.

Sokan babonásan félnek a berepülő denevértől, hogy a hajukba ragad. Ezek az esetek felgyorsítják a panelek leszigetelését.

A szigetelések megkezdése előtt elengedhetetlen lenne az állatok kiüldözése a búvóhelyükről. A hazai állomány aktív védelmet nem igényel, de a tapasztalatok szerint mesterséges odúkkal a legkönnyebben telepíthető faj.

(Forrás: Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület)