A legősibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban

A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását.

A neandervölgyiektől és korai modern emberektől származó ősi DNS-ek elemzése alapján nemrégiben kimutatták, hogy a két csoport feltehetőleg a Közel-Keleten keveredett egymással nem sokkal azután, hogy a korai modern emberek egy csoportja mintegy 50 ezer éve elhagyta Afrikát.

E keveredési eseménynek köszönhetően az Afrikán kívüli összes népcsoport nagyjából 2-3 százaléknyi neandervölgyi DNS-t hordoz a génállományában.

A modern emberi genomokban ezek a neandervölgyi eredetű DNS-szakaszok generációról generációra egyre inkább feldarabolódtak, ezért a hosszúságuk alapján elég jól meg lehet becsülni egy ősi DNS-ről, hogy hordozója mikor élhetett. A tavalyi évben publikált régészeti eredmények nyomán arra lehet következtetni, hogy a modern ember már 47-43 ezer évvel ezelőtt megjelent Délkelet-Európában, de kellően ép maradványok és a belőlük kinyerhető genomi DNS hiányában nem sokat tudunk arról, kik voltak ezek az első telepesek, és hogyan viszonyulnak a többi ősi és a mai embercsoportokhoz.

A Nature Ecology & Evolution folyóiratban most egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálta és rekonstruálta az eddig ismert legősibb modern emberi genomot.

Az eredetileg Csehországban talált és Zlatý kůň (Arany ló) néven ismert női koponya hosszabb neandervölgyi eredetű DNS-szakaszokat hordoz, mint a 45 ezer éves szibériai Uszty-Isim lelet, s ezzel a legrégebbi modern emberi génállománnyá lépett elő.

Forrás: Martin Frouz

Az elemzések azt sugallják, hogy birtokosa egy olyan népesség képviselője volt, amely időben megelőzte a ma Európát, illetve Ázsiát benépesítő embercsoportok szétválását.

Nemrég jelent meg egy antropológiai tanulmány, amely a Zlatý kůň-koponyát a formája alapján azokkal az emberekkel rokonította, akik az utolsó jégkorszak előtt, vagyis 30 ezer évnél régebben éltek Európában, de a radiokarbon kormeghatározás mindeddig elég összevissza eredményeket szolgáltatott: egyes mérések csak 15 ezer évesnek datálták a leletet.

A bizonytalanság feloldása a Prágai Egyetem természettudományi fakultásán dolgozó Jaroslav Brůžeknek, valamint a prágai Nemzeti Múzeum munkatársának, Petr Velemínskynek köszönhető, akik a Max Planck Történettudományi Intézet genetikai laboratóriumaival együttműködve tisztázták a koponya valódi korát.

„Szarvasmarha DNS-ből származó szennyezésre utaló jeleket találtunk az elemzett csontban, amiből arra következtettünk, hogy valamikor marhaenyvvel próbálhatták összeragasztani a koponyát. Ez az enyv zavarhatott be a radiokarbon kormeghatározásnál, és emiatt tűnhetett a valósnál fiatalabbnak a lelet" – magyarázta el Cosimo Posth, a tanulmány vezető társszerzője. Posth korábban a Max Planck Történettudományi Intézet kutatócsoport-vezetője volt, jelenleg pedig a Tübingeni Egyetem archeo- és paleogenetika előadója.

A valódi kulcsot azonban a neandervölgyi DNS szolgáltatta a lelet korának megfejtéséhez. A Zlatý kůň koponya néhai birtokosa nagyjából ugyanannyi neandervölgyi DNS-t hordozott a genomjában, mint az uszty-isimi vagy a többi Afrikán kívüli korai modern ember, de a neandervölgyi eredetű DNS-szakaszai átlagosan jóval hosszabbak voltak.

„A DNS-elemzés eredményei alapján a Zlatý kůň-ember időben közelebb élt a neandervölgyiek és a modern emberek keveredési eseményéhez" – szögezte le Kay Prüfer, a tanulmány másik vezető társszerzője. A tudósok még azt is meg tudták becsülni, hogy Zlatý kůň körülbelül 2000 évvel a neandervölgyiekkel való utolsó kereszteződés után élhetett. Ha ez igaz, akkor a Zlatý kůň a legrégebbi modern emberi genom, amit eddig megismertünk; nagyjából egyidős, sőt, inkább pár száz évvel korábbi, mint az uszty-isimi lelet.

„Külön érdekesség, hogy a korai modern ember első előörsei nem tudtak gyökeret verni Európában. Az uszty-isimi emberhez és a mindmáig legrégibb európai koponyához, a romániai Oase barlangból származó 1-es lelethez hasonlóan a Zlatý kůň nem mutat folytonosságot azokkal a modern emberekkel, akik 40 ezer évvel ezelőttől népesítették be Európát" – fejtette ki Johannes Krause, a tanulmány rangidős szerzője és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet igazgatója.

A történeti megszakítottság egyik lehetséges magyarázata a campaniai ignimbrit óriás-vulkánkitörés, amelynek időpontját 39 ezer évvel ezelőttre teszik a tudósok, s amely az egész északi félteke éghajlatát markánsan átalakította. A kitörés következtében a jégkorszaki Európa területének jelentős részén minimálisra csökkenhettek a neandervölgyiek és a korai modern emberek túlélési esélyei.

Ahogy az ősi DNS-minták elemzése fajunk történetének egyre több részletére fényt vet, más korai európai emberek genetikájának jövőbeni tanulmányozása révén egyszer képesek lehetünk rekonstruálni az első modern emberek történetét és hanyatlását: azt a sok évezreden átívelő folyamatot, melynek során Afrikából kivándorolva benépesítették Eurázsia egészét, mielőtt helyüket végleg átvették volna a mai napig élő nem-afrikai populációk.