Családjával Izrael déli részén kirándult a Cví Ben-David nevű, Beér-Sevánban élő fiú, amikor felfigyelt a kendőt viselő, fedetlen keblű női felsőtestet formázó figurára.
A szobrocskát a régészek szerint termékenységet növelőnek, gyógyító hatásúnak gondolhatták az i. e. első évezred közepén, amikor magas volt csecsemőhalandóság,
és még nem voltak a termékenységet növelő, tudományosan igazolt kezelések és orvosi beavatkozások.
Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szerint igen ritka amulettről van szó,
korábban csak egy hasonlót találtak szintén a Negev sivatag északi részén,
amit a nemzeti kincsek gyűjteményében helyeztek el.
A figurát felfedező fiú néhány héttel ezelőtt hivatásos idegenvezető édesanyjával kirándult, aki azonnal felismerte a lelet jelentőségét, és kapcsolatba lépett az IAA szakembereivel. Oren Smueli és Debbie Ben Ami, az Izrael műkincseiért és régészeti leleteiért felelős szervezet szakemberei szerint öntőforma segítségével készítették a néhány centiméteres tárgyat.
Az amulettet valószínűleg az időszámításunk előtti hatodik-ötödik században használták,
vagyis a babiloni fogság idején, vagy az azt követő korban, amikor már visszatérhettek Izrael földjére az elhurcolt zsidók" - hangsúlyozták közleményükben a régészek.
Izrael történetének számos korszakában alkalmaztak fedetlen mellű nőket formázó kerámiafigurákat, a jeruzsálemi első Szentély idején is, az i. e. 10. századtól a babiloni fogságig, i.e. 586-ig - olvasható a közleményben, amelyben azt is leírták, hogy az akkor élő emberek gyakran az otthonaikban tartották az amuletteket, hogy védje őket, szerencsét és gazdagságot hozzon.