Kiégett vagy stresszes? Nem várt helyről érkezik a segítség
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az ember a legtöbbször meg tudja állapítani magáról, hogy épp stresszes-e vagy sem. Az is lehet, hogy izgatottnak érzi magát vagy észreveszi, hogy megfeszült a válla, az állkapcsa, esetleg elkezd fájni a feje, vagy akár ébren fekszik éjszaka. Egy most publikált tanulmányban a tudósok beszámoltak egy hordozható elektronikus chipről, amely elemezni tudja a stressz-szintet azáltal, hogy kimutatja egy adott hormon jelenlétét a verejtékben.
Jelentős előrelépést jelenthet különböző betegségek megértésében az az új eszköz, amely egy chip segítségével tudja nyomon követni a kortizol hormon szintjét, amely segíti a szervezetünk válaszkészségét a fizikális és érzelmi stressz helyzetekben, a vérnyomás szabályozásában és az étel emésztésében.
Ezzel a megbízható, viselhető új tapasszal az orvosok objektíven számszerűsíthetik, hogy a beteg szenved-e például depressziótól vagy a kiégés tüneteitől, de arról is visszajelzést ad, hogy a betegségek kezelése hatékony-e
– mondta Adrian Ionescu, az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne nanotechnológiai kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ráadásul az orvosok valós időben hozzájutnak a betegségekkel kapcsolatos információkhoz.
Stresszes szituációban gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ennek kezelésére két hormon összehangolt működésére van szükség: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek, ám az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja.
Mindez kimutatható a nyálban, az izzadságban és a vizeletben.
A most kifejlesztett eszköz képes már egy kis mennyiségű kortizolt is kimutatni a verejtékből
– mutatott rá Ionescu. – A tranzisztor rövid DNS-töredékeket használ, amelyek kötődnek a kortizolhoz.
Hozzátette: bár mindannyian stresszünk időről-időre, ám amikor ennek a szintje magas marad, tehát kialakul a krónikus stressz, az számos betegséghez vezethet, amit nem szabad félvállról venni.
A Communication Materials tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az olyan rendellenességek, mint
az elhízás, a metabolikus szindróma, a második típusú cukorbetegség, a szívbetegségek, az allergia, a szorongás, a depresszió, a fáradtság-szindróma és a kiégés gyakran társulnak a stressz-szintek diszfunkcióival.
Egy egészséges mellékvese a kora reggeli órákban termeli a legtöbb kortizolt, majd mennyisége a nap folyamán csökken.
A stressz azonban megzavarhatja ezt a ritmust, és a kortizol-szint abnormális növekedését eredményezi.
A csapat reméli, hogy a „tapasz" képes lesz feljegyezni a kortizol szintjét 24 órán át, ami megmutathatja, hogy a páciens kortizol-szintje hogyan alakul a nap folyamán és azt is azonnal jelezheti, ha valami nincs rendben.