Többször is furcsán viselkedett a Nap a múltban

Koronakidobódás (illusztráció)

Több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálta a Nap aktivitását egy nemzetközi kutatócsoport, így már 969-ig maradéktalanul vissza tudják követni azt.

A vizsgálaton a fák évgyűrűiben lévő radioaktív szénen alapuló méréseket végeztek - közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

A múlt lehetőleg pontos és hosszú időszakra visszatekintő ismerete nemcsak a csillagok belső dinamikájának megértését segíti, hanem annak a becslését is lehetővé teszi, hogyan fog a jövőben viselkedni a Nap - mondta Sami Solanki, az MPS kutatója.

Ahhoz, hogy a naptevékenységet egy évezredre visszamenően évekre felosztható felbontásban rekonstruálják, angliai és svájci évgyűrűarchívumok adatait használták fel.

A gyűrűkben, amelyek alapján kiszámítható a fák kora, a C14 radioaktív szénizotóp is megtalálható apró mennyiségben. Ebből lehet következtetni arra, mennyi radioaktív szenet tartalmazott az évgyűrű kialakulásának idején a Föld légköre - közölték a göttingeni szakértők.

Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A mérési adatok révén a kutatócsoport többek között egy 993-ban a Napon bekövetkezett különleges eseményt rekonstruált. Az úgynevezett szoláris energikus részecskeesemények (SEP-események) során a Nap különösen nagy energiájú részecskéket, például protonokat lök ki az űrbe. Amikor ezek elérik a Földet, ott a C14 izotóp túltermelődése figyelhető meg.

Az, hogy két korábbi, 1052-ben és 1279-ben történt, eddig ismeretlen esemény nyomát is felfedezték, arra utal, hogy az SEP-események jóval gyakrabban fordulnak elő, mint azt eddig feltételezték.
Ezek megzavarhatják a Föld elektromos áramköreit és a műholdakat is.

(MTI/dpa)