Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál

simontornyai vár
A simontornyai vár.
Vágólapra másolva!
A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.
Vágólapra másolva!

A tavaly novemberben elkezdett, de a járványhelyzet miatt csak idén nyáron folytatódó megelőző feltáráson a várhoz közeli Szent István utcában 120 négyzetméteren végeznek kutatást - mondta K. Németh András főmuzeológus.
Ismertetése szerint a területen 200, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványait találták meg a várfalaktól mintegy 30 méter távolságra. A két-három cölöpsoros, egy-másfél méter széles, sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették, a maradványokat dendrokronológiai vizsgálatra küldték, amelyekkel remélhetően meg tudják állapítani a cölöpök pontos korát - tette hozzá.
A források alapján ismert volt, hogy létezett a simontornyai vár körül palánk, de az elhelyezkedéséről nem voltak adatok - jegyezte meg.

A simontornyai vár. Forrás:http://www.simontornya.hu/simontornyai-vagyok

A 13. századi eredetű simontornyai vár a török korban kapott először katonai szerepet, szandzsákbég székhelye volt. A középkori várból a 16. században épült reneszánsz kastély katonai erősségnek kicsi volt, ezért kibővíthették.

A hódítók az elfoglalt területen sok kisebb várhoz, udvarházhoz huszárvárakat építettek, amire a legalkalmasabb a földből, fából épült palánk volt.

A simontornyai vár elkerülte a török kiűzése után, 1699 és 1702 között, császári rendelet alapján végzett várrombolásokat, és a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt is volt katonai szerepe hol magyar, hol osztrák kézen.
Ezt támasztja alá két felszínre került Pro Libertate feliratú, kuruc pénzérme, puskagolyók, csizmatalp-maradványok, két római katolikus vallási kegyérem. A palánk feltárt szakasza a szabadságharc ideje alatt, eddig ismeretlen időpontban leégett.

X polturás 1704-ből. A X polturásokat Körmöcbányán, Kassán, Munkácson és Nagybányán is verték 1704-1707 között. Előlapján a koronás magyar országcímer látható, mellette kétoldalt az évszám, valamint, amennyiben van, verdejegy szerepel. Hátlapján PRO LIBERTATE, azaz „A szabadságért” felirat, utalva a szabadságharc jelmondatára: „Cum Deo pro patria et libertate”, azaz „Istennel a hazáért és szabadságért”. Ezen felirat alapján a X és XX polturásokat libertásoknak nevezték. Forrás: https://mnl.gov.hu/mnl/pml/ii_rakoczi_ferenc_penzverese

K. Németh András elmondta:

viszonylag ritka lelet egy török kori, turbános sírkő fejrésze, amely a simontornyai török temetőből származhat.

Megtalálták a török hódítókkal érkezett balkáni eredetű délszlávok jellegzetes, archaikus kerámiáinak, még azonosításra váró üveg karperec darabjait és egy folyatott mázas, török talpas tálat is. A leletek között vannak 300 éves tök- és barackmagok, dióhéjak, amelyek a környezettörténethez szolgálnak majd adatokkal.

(Forrás: MTI)