A londoni Courtauld Galéria London szívében helyezkedik el. A művészeti múzeum leginkább francia festményeiről ismert, de olyan, neves művészek festményeit is megtalálhatjuk itt, mint Vincent Van Gogh, Sandro Botticelli vagy épp Peter Paul Rubens. A galéria egy 18. századi épületben kapott helyet és a történelmi épületekhez híven gyakran kell felújítani.
A Courtauld Galéria ezúttal is szerencsésen választotta ki az évente szokásos felújítási időszakát, bár mint kiderült, valamivel több dolog került most felszínre, mint amennyit terveztek volna.
Amikor a kutatók leástak a föld mélyére, hogy megnézhessék, milyen állapotban van jelenleg az épület alapozása, a dolgok kissé... büdössé váltak
. Egy olyan kőszerkezet maradványaira bukkantak, amely igencsak szokatlannak tűnt: nem úgy nézett ki, mint egy terem vagy egy kisebb épület, amire egy ilyen történelmi épületnél számítottak volna. A felfedezett épületrész inkább egy toronyhoz hasonlított, de valahogy furcsának hatott, ezért a szakemberek tovább ástak.
Végül a szagok árulták el, hogy pontosan mit is találtak.
Hamarosan kiderült, hogy a munkások egy hatalmas, középkori latrinára bukkantak. Saját bevallásuk szerint azonban a felfedezés nem undorította vagy taszította, inkább izgatottá tette őket.
Fogalmunk sem volt, hogy pontosan mit találtunk
– mondta Stephanie Hall, a Courtauld projekt igazgatója a ZMEScience onlne portálnak, aki a javításokat felügyeli. – Amit ott találtunk, az szó szerint átstrukturálja az iszap szó jelentését: alig kaptunk levegőt.
A szerkezetet mészkőből és több téglányi padlóréteggel építették meg. Aztán természetesen ott volt benne a „töltelék": minél mélyebbre ástak a munkások, annál rosszabbá vált a szaga.
Nem volt könnyű az élete azoknak, akik a középkori Londonban éltek. A legtöbb ember számára a latrina igazi luxusnak számított, de többen nem is ismerték közülük a „használati szabályait". Sok londoni a szükségleteit egy nagy, földbe ásott lyukba végezte, míg a náluk is szegényebbek csak kerestek egy megfelelőnek tűnő helyet a városban, ahol kicsit elbújhatnak. Az sem volt ritka, hogy nyilvánosan „tették a dolgukat".
Ezek a földbe ásott lyukak azonban szerencsére már eltűntek Londonból, de a kutatók szerint nyilvánvalóan még mindig ott rejtőznek valahol a modern utcahálózatok alatt.
A most felfedezett latrina azonban semmiképpen sem mondható átlagosnak. A tudósok szerint valamikor a szászok idejében építhették, ami azt jelenti, hogy évszázadokig használatban volt.
Amikor aztán ezek a latrinák megteltek, akkor a középkori emberek egyszerűen otthagyták őket vagy megkísérelték azok kitisztítását. Ám ezek a régi gödrök mégis egyfajta „aranybányát" jelentenek a régészek számára, ugyanis
információkat árulnak el a történelem egyes korainak étrendjéről és az emberek egészségi állapotáról.
A megemésztetlen magvak jelezhetik, hogy az ősi londoniak milyen növényeket fogyasztottak, míg a különböző paraziták jelenléte egészségügyi problémákat jelezhet. Az sem ritka, hogy a tudósok különböző tárgyakat is találtak ezekben a latrinákban:
azok feltételezhetően szándékosan vagy véletlenül kerültek oda, de senki sem vállalta, hogy visszaszerezze őket.
A régészek a londoni latrinákban már több mint száz tárgyra bukkantak, amelyek valószínűleg a 14-16. századból származnak. Akad köztük egy csontnyelű villa, egy vascsizma és még egy aranyozott gyűrű is, amelyek származása továbbra is rejtély.
A régészeti lelet még azokat a szakembereket is megrázta valamilyen mértékben, akik a legjobban ismerték az épületet; a latrinát ugyanis bizonyos mértékben beépítették a múzeumba. Bár az egykori illemhelyet teljesen megtisztították és beborították polisztirollal, a baktériumok elszaporodása mégis komoly kérdés maradt.
A múzeum azonban végül mégis úgy döntött, hogy a szerkezetet láthatóvá tenni a látogatók számára egy átlátszó, speciális üvegen át.
A Courtauld jelenleg a modern kori történelem egyik ambiciózusabb fejlesztési programját végzi, és nagy örömmel vettük, hogy a szakemberek az építési munkák eredményeként ezeket a rendkívüli tárgyakat fedezték fel a galériánk alapjainál
– mutatott rá Deborah Swallow professzor, a Courtauld Märit Rausing igazgatója. – Örülünk, hogy ezek a felfedezések jobban meg tudják világítani az épület lenyűgöző történetét.
Hozzátette: a Courtauld felújításának első szakasza egész évben folytatódik, és várakozással tekintve várják, hogy újra megnyithassák az épületet a látogatóik előtt és meghívhatják őket 2021 tavaszán a Somerset Ház Courtauld Galériájába, ahol megnézhetik ezeket a figyelemreméltó tárgyi emlékeket és megismerhetik az újonnan feltárt történetet.
Figyelemre méltó véletlen azonban, hogy a régi latrina pontosan ott helyezkedik el, ahová az új toalettet tervezték az épületben.
Csodálatos véletlen egybeesés, hogy a Courtauld Galéria új illemhelyiségének pontos feltárásánál nem csak egy, hanem két „WC-prekurzort" találtunk, amelyek között közel több száz év van
– tájékoztatott Antonietta Lerz, a MOLA vezető régésze. – Az új felfedezés a középkori luxusélet egyik kevésbé elbűvölő oldalát dokumentálja a Temze mellett.
Hozzátette: figyelemre méltó az is, hogy a szerkezet több mint 400 évig használatban volt; az eredeti középkori tartályt a 17. században pincévé alakították, majd a 18. században sorban egymást követő téglapadlókat fektettek le benne, amikor egy kis latrina került a sarokba.
A szakemberek szerint ez most „nem egy tipikus lelet", ám izgalmas bepillantást ad a történelem számos korszakába, amely eddig megbújt a jelenlegi épület alatt.
A múzeum a tervek szerint 2021-ben lesz látogatható; feltételezve, hogy ezt a pandémiás helyzet lehetővé teszi.