Egyre gyakoribb a szívférgesség a kutyáknál

A kifejlődött szívférgesség kezelése kockázatos, és magasak a költségei is

A szívférgességről már a legtöbb kutyatartó hallott, mint ahogy arról is, miszerint a belvárosban nincs veszély,mert a ez a kór csak Magyarország délen fekvő városait érinti. A sok félinformációval szemben szeretnénk  tisztába tenni , hogy mi is a valós helyzet ezzel a  betegséggel.  

A szívférgességet könnyű megelőzni, azonban a kialakult fertőzés kezelése nagyon nehéz, költséges és a kutyára nézve veszélyeket rejt. Tekintsük át a sok kutytulajdonost aggasztó fertőzéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket!

Mi is pontosan a szívféreg?

A szívférgességet a Dirofilaria immitis, a Dirofilaria nemzetségbe tartozó parazita faj okozza,

amelynek szúnyogcsípéssel terjed a lárvája.

Elsősorban a kutyákat veszélyezteti, mert házikedvenceink közül csak bennük képes a féreg teljesen kifejlődni és komolyabb egészségkárosodást okozni.

Hogy kaphatja el a kutya a fertőzést?

Ahol szúnyog van és állatok is vannak, ott szívférgesség is lesz. A fertőződésnek két lehetséges útja létezik: a Dirofilaria immitis úgynevezett L3 stádiumú lárváival fertőzött szúnyog csípésével, és fertőzött kutya vizsgálat nélküli vérének transzfúziójával (ez az eshetőség kevésbé valószínű). Más módja nincs a fertőződésnek.

Miért olyan fontos a megelőzés?

Sajnos, arra nincs lehetőség, hogy előre megállapítsuk, melyik szúnyog terjesztheti a fertőzést. Viszont a szúnyogok távoltartásával, valamint a fertőzött szúnyog által beoltott lárvák azonnali elpusztításával megelőzhetjük, hogy kedvencünkben kifejlődjenek a férgek.

A fertőzést a szúnyogok terjesztik Forrás: Science Photo Library/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sebastian Kaulitzki/Science Phot

Fontos tudni, hogy a fertőződéshez már egyetlen csípés is elegendő lehet. Magyarországon az elmúlt pár évben, feltételezhetően a felmelegedő éghajlat miatt, egyre több megfertőződött kutyáról számolnak be az állatorvosok országszerte.

A szűrés, és a védekezés elmulasztásával könnyedén tovább hurcolható a betegség az ország bármely területére.

Ehhez elég, ha egy fertőzött szúnyog megcsípi a kutyánkat a nyaralás alatt, majd pár hónappal később a kifejlődött férgek szaporodni kezdenek a tüdő ereiben, és a véráramba kerülő féreglárvák egy újabb szúnyog csípése következtében a vérrel együtt a szúnyogba kerülnek, és nagyjából 2 hét elteltével a fertőzőképes lárvákat egy újabb csípés alkalmával a szúnyog egy másik kutyába juttatja.

Szívféreg (Dirofilaria immitis) egy kutya jobb szívkamrájában. Forrás: https://www.researchgate.net/figure/Heartworm-Dirofilaria-immitis-in-the-right-ventricle-of-dog-No-7_fig2_337964422

Mennyi idő alatt alakul ki a fertőzés?

A fertőzött szúnyog csípésétől számítva nagyjából 6-7 hónap alatt fejlődik ki a lárvából a kifejlett, ivarérett Dirofilaria immitis féreg, amely főként a tüdőerekben él és szaporodik.

A kifejlett férgek akár 30 cm hosszúra is megnőnek, és 5-7 évet is elélnek,

miközben akár több száz féreg is kifejlődhet egy kutyában.

Miért veszélyes?

Ha elmulasztjuk a megelőzést, akkor a már kifejlődött férgektől nagyon nehéz megszabadulni, ami az állat életét veszélyeztethető beavatkozásokat igényel, és a kezelésen átesett kutyák szervezetét és lelkét is nagyon megterheli.

A betegség átterjedhet-e a kutyáról az emberre?

Csak szúnyog közvetítésével kerülhet át a parazita. Emberbe is beolthatják a szúnyogok a lárvákat, de a féreg nem képes kifejlődni az emberi szervezetben, mert a Dirofilaria immitis specifikusan a húsevő emlősök parazitája.

Az emberi szervezetben megakad a fejlődési ciklusa, és a lárva egy idő után elpusztul.

Tüneteket vagy problémát általában nem okoz, a lárvák vándorlása némi viszketést, gyanús duzzanatot okozhat. Ha eljutnak a tüdőbe, a rutin tüdőszűrő vizsgálaton röntgenárnyékot adhatnak, ami a daganathoz nagyon hasonló képet mutat.

A szívférgesség az úgynevezett pulmonaris dirofilariosisért felelős. A Dirofilari immitis az emberi szervezetbe is bejuthat, ahol általában elhal a féreg, és már élettelenül jut el a tüdő kisebb ereibe, elzárva azokat Forrás: Szomor Anikó

Ha az egyik kutyám szívféreggel fertőzött, veszélyben van a másik kutyám?

Az elméleti lehetőség megvan erre, de kicsi az esélye, mivel a lárváknak a szúnyogban kell inkubálódniuk kell, mielőtt fertőzőképesek lesznek.

Hogyan előzhető meg, hogy a kutyánk szívférges legyen?

A védekezés megkezdése előtt fontos elvégezni a szívféreg-tesztet, hogy megbizonyosodjunk, a kutyánk mentes a parazitától, és így nem áll fenn annak a kockázata, hogy egy szívféreggel terhelt kutyában

a megelőzésre használt szer hatására tömegesen elpusztuló lárvák tromboembóliát okozzanak, azaz elzárják a vér útját az erekben.

Amennyiben a teszt negatív, havonta egy tablettával vagy bőrre cseppenthető úgynevezett spot-on készítménnyel védekezhetünk a szívféreg ellen.

A megelőzés költsége egy 10 kg-os kutyánál havonta kevesebb összegbe kerül, mint egy menü egy gyorsétteremben. Ezzel szemben a kialakult dirofilariózis, avagy a szívférgesség kezelésének költsége akár a több százezer forintot is elérheti. Nem beszélve a kutya szervezetére gyakorolt káros hatásairól.

A kifejlődött szívférgesség kezelése kockázatos, és magasak a költségei is Forrás: Maximilian von Hopffgarten

Mik a szívférgesség tünetei?

A fertőzés sokáig tünetmentes marad. Ahogy egyre több és hosszabb féreg fejlődik ki a tüdőerekben, és lógnak be a szív pitvarába, úgy jelenhetnek meg tünetek is,

mint amilyen a köhögés, a fáradékonyság, vagy a terhelhetőség csökkenése.

Az agy nem megfelelő vérellátása miatt ez a folyamat végül eszméletvesztéshez, és a kutya elpusztulásához vezethet.

Ha kiderül a kutyáról, hogy szívférges, milyen kezelési lehetőségek vannak?

A terápiát mindig egyedileg kell elbírálni, amit meg kell előznie az ultrahangos vizsgálatnak, vérvételnek és a röntgennek.

A szívférgesség kezelésére szolgáló szer a melarsomine (Immiticide). Ez egy injekciós készítmény, amelyben arzénszármazékot tartalmaz. Az állatnak 2 vagy 3 alkalommal kell az injekciós kezelést megkapnia ahhoz, hogy a kifejlődött szívférgek biztosan elpusztuljanak a tüdőerekben és a szívben.

Forrás: Biosphoto via AFP/Sébastien Herent / Biosphoto/Sébastien Herent

Ahhoz, hogy ezt a kezelést biztonsággal alkalmazhassuk, előtte egy hosszantartó előkezelésre van szükség. Az egész kezelési procedúra költsége rendkívül magas, és a kutyának is megterhelő, ezért nagyon fontos a tesztelés illetve a megelőzés, ezt fontos hangsúlyozni.

A másik módszer, amit bizonyos esetekben választhatunk, a férgek direkt eltávolítása katéteren keresztül.

Ezt a beavatkozást sajnos csak bizonyos méret felett lehet választani.
Néha ettől eltérő kezelési protokollokat kell alkalmazni akkor, ha az előző módszerek alkalmazása akadályokba ütközik.

A szívférgesség főleg a kutyákat, ritkábban a macskákat és a görényeket is veszélyezteti. Forrás: Szomor Anikó

Igaz-e, hogy a szívféreg elleni kezelés csak kórházi körülmények között végezhető?

A kórházi kezelés biztonsági opció, amely során biztosított a kutya nyugalma, és az azonnali szakszerű ellátás a váratlanul fellépő problémák esetén. A kezelés legfőbb célja és következménye, a férgek elpusztítása.

Ahogy a férgek sorra elpusztulnak az erekben, apró darabokra esnek szét, ami az erek elzáródását okozhatja, és ez az állat halálához vezethet.

Ennek elkerülése érdekében – vagy legalább az esélyek csökkentése miatt – az állatnak nyugton kell maradnia heteken, akárhónapokon át, és tilos a mozgatása.

Forrás: Pexels.com

A gazda saját felelősségre vállalhatja, hogy otthon, elkülönített csendes helyen, ahol kevés inger éri az állatot, kialakít egy kennelt, amelyben a kutya minél kevesebb mozgásra képes és csak az egészségügyi sétákra megy ki vele. Akárhogy is döntünk, a kezelés rizikós, ezt tudomásul kell venni.

A statisztika azt mutatja, hogy az Immiticide beadása után azok a kutyák psuztultak el elsősorban, amelyeknél nem tartották be a mozgáskorlátozás nagyon fontos szabályát.

Diofilaria immitis mikrofilária a vérben. Forrás: http://hungaropet.com/tetiallatorvos/kutyak-es-macskak-parazitai/szivfergesseg/

A tanulmányok szerint a havonta adagolt ivermectin hatóanyagú megelőző szer hatására, nagyjából 2 év után a kutyában élősködő fiatal szívférgek elpusztulnak. A probléma viszont, hogy

ez alatt az idő alatt a férgek visszafordíthatatlan károkat okoznak a kutya szívében és tüdőereiben.

Amennyiben nincsen lehetőségünk az Immiticides-kezelésre, az úgynevezett slow kill -melynek része a havonta adagolt mikrofilára ölő szer alkalmazása – megfontolandó a fentiek tudatában és etikailag is kötelező, hiszen mindenképpen meg kell akadályoznunk más kutyák megfertőzését.

Kihagyhatóak-e a megelőző kezelések a hidegebb hónapokban, amikor nincsenek szúnyogok?

Az Amerikai Szívférgességi Társaság egész éves védekezést ajánl. Ennek az az egyik oka, hogy könnyebb megszokni egy adott szisztémát amelynek köszönhetően a kutya havonta mindig ugyanakkor kapja a megelőző szert,

mint megengedően kihagyni 3-4 hónapot a hidegebb időszakban,

és esetleg elfelejteni tavasszal a megelőzés ismételt elkezdését.

Nagyon fontos a megelőzés Forrás: Zsuzsanna von Hopffgarten

A folyamatos kezelés másik oka egy extra pozitívum, ami a megelőzésre használt készítmény hatóanyagának természetéből adódik;

a kutya más belső paraziták elleni védelmet is kap bónuszként (némelyik szer a fonálférgeket, másik szerek pedig a fonál- és galandférgeket is irtják).

A magyarországi gyakorlat ennél elnézőbb, mert megelégszik azzal - ha egyéb indok nincs-, hogy a csak a szúnyogos hónapokban védekezzünk, és a köztes időszakokban pihentessük kedvenceink szervezetét .

Forrás: Maximilian von Hopffgarten

Hogyan mutatható ki a szívférgesség?

A szívférgesség vérvizsgálattal mutatható ki. A megbízható eredményhez javasolt egyszerre több tesztet is elvégezni.

Milyen tesztek léteznek a szívférgesség kimutatására és hogyan működnek?

A szívférgesség a vérvizsgálattal mutatható ki. Nem mindig elég azonban egyetlen teszt, mert a minél megbízhatóbb eredményhez többféle kimutatási módszer elvégzésére lehet szükség, ezek:

a vastagcsepp-teszt amellyel az egy csepp vérben a keringő lárvák jelenlétét keresik, a teszt nagyon gyorsan elbírálható, de kevésbé megbízható.

Knott-teszt: ebben az esetben is a vérben keringő lárvák kimutatása a cél, de ehhez a módszerhez kicsit több vérre van szükség, és ennek megfelelően a lárvák is nagyobb számban fordulhatnak elő a mintákban. A lárvák limutatásának esélyét még centrifugálással, és festéssel is tovább növelik.

Gyorsteszt (ún. ELISA teszt): a kifejlődött nőstény férgek kimutatására alkalmas módszer.

A lárvák jelenléte még nem egyenlő a szívféreg diagnózisával, hiszen a bőrféreg lárvái is nagyon hasonlóan néznek ki.

Ezért ha a lárva kimutatására irányuló valamelyik teszt pozitív, mindenképpen szükség lesz az ELISA gyorsteszt elvégzésére is.

Forrás: Maximilian von Hopffgarten

Ha mindkettő negatív, akkor a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Egy év múlva érdemes a gyorstesztet megismételni. Egy újbóli negatív eredmény esetén mondható ki, hogy biztosan nem fertőzött az állat, amennyiben az első teszt után folyamatosan használunk védelmet.

(Forrás: Med. Vet. Állatklinika)