Az utóbbi időben robbanásszerűen terjed ez az invazív növény

2020.05.23. 12:15

A koronavírus gyors terjedése felhívja a figyelmünket a globalizációval összefüggésbe hozható ökológiai problémákra is. A kontinensek közötti utazásokkal egy időben megkezdődött a növény- és állatfajok szándékos betelepítése és véletlenszerű behurcolása is. Nem véletlen az invazív bálványfa robbanásszerű terjedése sem.

Gátolják más növények növekedését

A nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és a fokozódó turizmus következtében egyre több élőlény jut el természetes előfordulási területétől távoli helyekre. Egyes fajok kiválóan alkalmazkodnak új környezetükhöz, és természetes ellenségek hiányában az őshonos fajokat kiszorítva hódítanak meg hatalmas területeket, foglalnak el és alakítanak át természetes élőhelyeket.A legagresszívabban terjedő, és így a legtöbb problémát okozó özönfajaink egyike a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A köznyelvben – tévesen – ecetfaként is emlegetett faj Kínában őshonos, Európában díszfaként kezdték ültetni a 18. században. Egyenes, szürke törzséről, nagyméretű, szárnyasan összetett leveleiről és jellegzetes, kellemetlen szagáról könnyen felismerhető.

A bálványfák gyors növekedésű, lombhullató fák, szerteágazó ágakkalForrás: Wikipedia

Nagyon gyorsan terjed, a talajban nitrogén-felhalmozódást idéz elő, ráadásul olyan anyagokat juttat a környezetébe, amelyek gátolják más növények növekedését – mondta el az Origó kérdésére Dévényi Borbála, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) munkatársa. – Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és gyomfajok, például a csalán, a ragadós galaj és a bodza is elkezdenek megtelepedni.

A termőhelynek ez a kedvezőtlen átalakulása csak nehezen és költségesen visszafordítható folyamat.

Sokat tehetünk terjedésének megállítása érdekében

A szakemberek szerint a bálványfa elleni védekezés csak úgy lehet hatékony, ha megelőzzük tömeges megjelenését. Mivel általában zavart területeken jelenik meg és onnan terjed a messze repülő magok, vagy a rendkívül intenzíven növekedő gyökérsarjak segítségével, sokszor a településekről, építkezések környezetéből, kiskertekből kerül a természetes élőhelyekre.

A bálványfa jól tűri a légszennyezést, hazánkban az 500-600 méteres tengerszint feletti magasságok alkotják elterjedésének magassági határátForrás: Flickr

Sokat tehetünk terjedésének megállítása érdekében, ha a kikelő egyedeket azonnal kigyomláljuk – magyarázta a nemzeti park munkatársa. – Megerősödött állományait viszont már csak folyamatos, többszöri permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel és fainjektálással lehet elpusztítani: ez azonban költséges, további környezetterhelést jelent és hatékonysága sem garantálható minden esetben.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Grassland-HU LIFE integrált projekt partnereként most támogatást nyert több értékes gyepterület természeti állapotának javításához. Egyik projektelemként a Szársomlyó fokozottan védett gyepterületein is terjedő bálványfa visszaszorítása érdekében végeznek beavatkozásokat. Hangsúlyozzák azonban, hogy az eredmények hosszú távú megőrzéséhez azonban elengedhetetlen fontosságú, hogy a környező szőlők, kertek tulajdonosai szintén gondoskodjanak a területükön megjelenő bálványfaegyedek eltávolításáról.