Pompás, ékszerszerű mélytengeri férgeket fedeztek fel

2020.05.22. 16:47

A férgekhez többnyire negatív képzeteket társítunk, azt, hogy ezek kivétel nélkül gusztustalan, undorító állatok. Erre cáfol rá egy friss felfedezés, ami a Csendes-óceán nagy mélységeiben olyan új féregfajokat azonosított, amelyek pompás drágakövekként ragyognak a mélytenger örök sötétségének birodalmában.

Úgy csillognak, mint Elvis ruháján a flitterek

Az állatvilág legszembetűnőbb színeinek viselői közé tartoznak azok a férgek, amelyek nagy mélység sötétségében élnek, és nem rendelkeznek szemmel. A kutatók a ZooKeys folyóiratban megjelent cikkben mélytengeri férgek négy új faját írták le.

A kutatócsoport évek óta gyűjti és vizsgálja a nagy mélységben élő tengeri férgeket,

de csak a közelmúltban a géntechnológia segítségével sikerült tisztázni az ezek között fennálló rendszertani kapcsolatokat.

Az egyik most felfedezett színpompás faj, a P. orphaniForrás: Inside Science/Greg Rouse

"Becenevük szerint az úgynevezett Elvis férgek a leglátványosabbak, mert úgy csillognak, mint a flitterek Elvis Presley fellépő ruháján" - mondta Greg Rouse, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézetének tengerbiológusa.

Az új fajok közül a Peinaleopolynoe goffrediae-t, Shana Goffredi tengerbiológusról nevezték el; a P. mineoi-t, Chrysa Mineo-ról

akit a biotechnológia atyjaként emlegetnek,

és aki segített a kutatás finanszírozásában; a P. orphanae nevét Victoria Orphan biológusról kapta; a P. elvisi tudományos fajnevének eredete pedig magától értetődő.

A négy, frissen felfedezett új mélytengeri féregfajForrás: Inside Science/Greg Rouse

Ezek a gyönyörű színekben pompázó tengeri férgek olyan csoportba tartoznak, amelyek a földigiliszták távoli rokonai, és amelyek testét egymást átfedő nagy lemezek borítják.

Mélybe süllyedt bálnák tetemén lakmározva figyeltek fel rájuk

A legtöbb példányt elpusztult bálnák és más mélybe süllyedt előlények tetemei köré csoportosulva találták, bár a P. orphanae-t

a mélytengeri füstölőknek nevezett hidrotermikus kürtőkön azonosították.

E férgek testfelépítésének azok a bonyolult elágazó struktúrák a legérdekesebb részei, amelyek egyfajta tüdőként szolgálnak.

Rákok a mélytengeri aljzaton, egy hidrotermális kürtő körül.Forrás: Phys.org

Hatch és munkatársai azt gyanítják, hogy ezek a „tüdők" igen nagyok és összetettek, ezért  maradhatnak életben az alacsony oxigéntartalmú környezetben is. Maguk a férgek irizáló, rózsaszín, kék és lila árnyalatúak, az állatok testén található aranyszínű sörték pedig különleges szikraként csillannak fel.

De mégis, mitől ilyen színesek a fény nélküli világban?

Lehet, hogy odalent a koromsötét mélységben látja valami a férgek csillogó színét? Senki sem tudja erre a választ, és a vélemények is megoszlanak ebben a kérdésben.

A férgeknek nincsen szemük, bár lehetséges, hogy más módon is érzékelik a fényt"

- mondta Rouse, a kutatócsoport egyik tagja. Az összes most felfedezett példányt 1000 méteren vagy az alatt, az óceán fénynélküli  úgynevezett abisszális zónájában találták, túl mélyen ahhoz, hogy ide leérkezhessen a napfény.

Az élővilág még az abisszális zónában is igen nagy diverzitást mutatForrás: NOAA

Az óceán azonban nem olyan, mint a barlangi környezet, ahol a szemnélküli állatok képesek érzékelni az életterüket alkotó zárt tér határait. Ezekkel szemben viszont sok mélytengeri lénynek jól fejlett szeme van. "A szemek az anyagcsere szempontjából drágák, de a sötétségben élő mélytengeri lények hatalmas szemekkel látják el magukat, ha ez valamilyen módon segíti a túlélést" - mondta Tamara Frank, a floridai Fort Lauderdale-i Egyetem biológiai-oceanográfusa.

Sokáig úgy gondolták, hogy a mélytenger rettenetes  környezeti viszonyai miatt nem létezhet élet a nagy mélységekbenForrás: CSIRO

A mélytengeri régióban, ahová már semmilyen fény sem érkezik le a felszínről,

a fő fényforrás az állati testek által termelt biolumineszcencia.

Sok mélytengeri lény, köztük halak, ízeltlábúak és férgek is rendelkeznek fénytermelő szervekkel, amelyek fajspecifikus mintákban ragyognak. Néhány állat még sajátos biológiai "zseblámpával" is rendelkezik a szemek környékén, hogy képes legyen megvilágítani az előtte lévő tárgyakat.

A mélytenger színpompás ékkövei

Amennyire a kutatók előtt ismert, az Elvis férgek nem képesek saját, biolumineszcens fény kibocsátására. Elképzelhető, hogy az irizálásuk védelemi funkcióként szolgálhat, és a „zseblámpákkal" felszerelt ragadozókat egy pillanatra elvakítják a fény hatására visszaverődő tükröződések.

Egy másik, az abisszális régióban élő mélytengeri féreg, a Yoda purpurata, bíbor színben pompázikForrás: David Shale

Vannak tengerbiológusok, akik kételkednek ebben, mert a „zseblámpákkal" rendelkező mélytengeri ragadozók általában magasabban élnek a vízoszlopban, és ugyan a felszíni régióhoz képest még mindig nagyon mélyen, de korántsem annyira , mint a mélytengeri fenéksíkságon élő Elvis férgek.

Edith Widder, mélytengeri biológus az Ocean Research & Conservation Association igazgatója azonban továbbra is úgy gondolja,

hogy léteznek olyan szervezetek, amelyek látják a férgeket a sötét élőhelyükön.

 

Mélytengeri állatokPLoS Biology

Ezek a mélységek legnagyobb részt még ismeretlen területnek számítanak a tudomány számára.

Az abisszális síkságokról eddig ismert fajok között pedig akadnak olyanok, így például a patkányfarkú hal, amelyekről ismert, hogy fényt bocsátanak ki.

Egy bizarr mélytengeri hal a Mariana-árok mélységeibőlForrás: University of Washington/ Adam Summers

Annak ellenére, hogy egyelőre még nyitott kérdés, mitől olyan színpompásak az Elvis férgek , nem túlzás ezeket az apró élőlényeket a mélytenger drágaköveinek nevezni.

(Forrás: Inside Science)