Életre keltették az első Tudor-házi uralkodó halotti maszkját

2020.05.22. 09:16

Számítógépes grafikával keltették életre VII. Henrik angol király mogorva arcát. A fotórealisztikus ábrázolás során készült, meglepően élethű képet gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egy mai fényképtől.

A távoli múltat hozta vissza a modern technika

Matt Loughrey grafikus VII. Henrik angol király 1509-es halotti maszkja alapján készítette el az elhunyt uralkodó fényképét. A szakember az My Colorful Past projekt alapítója, amely helyreállítja és színessé teszi a történelmi személyiségek egykori képeit. A fényképezés feltalálása előtt ugyanis a viaszmaszkok pontosabban megőrizték az emberek egyedi vonásait, mint a festmények vagy az illusztrációk. Loughrey VII. Henrik restaurálása jelentős részletekkel és természetes színekkel egészítette ki a 16. században öntött viaszmaszk lenyomatait, hogy a rég elhunyt király arcát a „távoli múltból a jelenbe szállítsa".

16. századi portré a rózsák háborúját eldöntő Tudor HenrikrőlForrás: Wikimedia Commons

Amikor aprólékos részletességgel meghatároztuk még azt is, hogy milyen szögbe tekintett, akkor szinte érezhetjük, hogy abban a pillanatban mit gondolt – mondta Loughrey a LiveScience online tudományos portálnak. – Ebből viszont máris jobban megismerhetjük az uralkodó személyiségét és gondolkodásmódját.

VII. Henrik 1485-ben koronázták angol királlyá Bosworth mezején, ahol csatában győzte le a korábbi trónbitorló III. Richárd királyt.

Az első Tudor-házi uralkodó 1509. április 21-én, 53 éves korában hunyt el,

nyughelyéül a Westminster apátságot jelölték ki. A halotti maszkja a történeti beszámolók szerint „különösen élethű" és jó állapotban őrizték meg az utókornak.

Aprólékos részletességgel dolgozták ki az arcát

A rózsák háborúja dinasztikus összecsapásainak nagy győztesét az új, digitális rekonstrukció során keltették életre.

VII. Henrik arcát aprólékos részletességgel rekonstruáltákForrás: Courtesy of Matt Loughrey/mycolorfulpast.com

A projekt körülbelül két hónapot vett igénybe a szoftverek, az egyedi algoritmusok és a kézi finomításokkal végzett apró képkorrekciók kombinációjának befejezéséig – mutatott rá Loughrey. –Elsőként nagy felbontású képet készítettünk VII. Henrik viaszból készült halotti maszkjáról, majd a fotogrammetria segítségével két-, majd háromdimenziós képeket készítettünk róla, amiből körvonalazódott egy digitális modell.

Ezzel a modern technológiával meghatározták a részleteket is, például az arccsontokat, a szemgödröt és a felső állkapocs helyzetét.

A bőr tónusait kézzel, rétegező festészeti technikával készítették el.

A kutatók végül szakállat is adtak az elkészült képhezForrás: Courtesy of Matt Loughrey/mycolorfulpast.com

Ezután megtervezték az arc világosítását és az esetleges hibák javítását, amihez végül hozzákapcsolták az arckifejezéseket és a hajat, amelyeket „kézimunkával és okos algoritmusokkal" állítottak be.
Bár az így elkészült kép egy frissen borotvált arcú férfit mutat, ám a királyt bizonyára a halála után borotválták meg, hogy könnyebben el tudják készíteni a halotti maszkját – hangsúlyozta a szakember. – Az emberek azonban ebben a korszakban általában szakállat viseltek, ezért ezt még hozzáadtuk a rekonstrukcióhoz.

Loughrey más történelmi személyek, például I. Mária skót királynő, Oliver Cromwell és George Washington digitális arcrekonstrukcióit is elkészítette.