Végre tudjuk, hogy miért van a férfiaknak szakálla

2020.05.21. 17:50

Egy szépen gondozott arcszőrzet nem csak kellemes látvány lehet, hanem gyakorlati célokat is szolgálhat. Az Integrative Organismal Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a férfiak arcszőrzete az evolúció során azért fejlődhetett ki, hogy elnyelje az arcot érő ütések energiáját.

Az arcszőrzetet a történelem során többek között a társadalmi dominancia és a férfiasság jelképeként tisztelték, amely egy új elmélet szerint az oroszlán sörényéhez hasonlóan fizikai védelmet is nyújtott a viselőjének.

A szakáll a fizikai küzdelemben nyújthatott őseinknek némi védelmet, épp úgy, ahogy az oroszlánok sörényeForrás: Flickr/Juan-Alogico

A sűrű szakáll hasonló védelmet nyújthat a halálos támadásokkal szemben, mivel az állra érkező ütéseket tompítja és csillapítja – mondta Ethan Beseris, a Utahi Egyetem szakértője a LiveSciene online tudományos lapnak. – Nem véletlenül, hiszen a fizikai összecsapások során leggyakrabban a férfiak arccsontja szokott eltörni.

Ezt már Charles Darwin, a természettudós és az evolúciós elmélet atyja is felfedezte, aki idős korára jókora szakállat növesztett. És bár az oroszlán sörényét ténylegesen fizikai védelem forrásának tekintette és az emberi arcszőrzetet csupán „dísznek" vélte, amivel a férfiak képesek felkelteni a nők figyelmét. A most publikált tanulmányban a tudósok arra hivatkoznak, hogy a szakállban levő szőrszálak képesek együttesen eloszlatni az ütés erejét, ami nagyban hozzájárulhat egy összecsapás pozitív végkimeneteléhez.

Az emberi szakáll egyfajta védelmi funkciót is elláthatForrás: Shutterstock

Beseris és kollégái hangsúlyozzák, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy az emberi csontváz és izmok úgy fejlődtek ki, hogy azok segítsék a hím egyedeket egy fizikai konfliktus során. Emellett azt is kiemelik, hogy a férfiak arcformája is úgy alakult ki az evolúció során, hogy megvédhesse az arcot a támadások során elszenvedett, esetleges sérülésektől.

A kutatók ennek teszteléséhez modelleket készítettek: csonthoz hasonló sűrűségű és felépítésű anyagból egyenlő, téglaszerű egységeket alkottak, amiket a kísérletek során háromféle gyapjúval és birkabőrrel borítottak.
A gyapjúban található szőrtüszők száma megközelíti a telt szakáll sűrűségét – mutatott rá Ethan Beseris. – Ez azért fontos, mert az egyes szőrszálak átvehetik az ütések erejének egy részét, nagyobb felületen terítve el azt.

Az így „előállított állkapcsokat" a szakemberek egy üllőre helyezték és fentről tompa fémrudat ejtettek rájuk: azt látták, hogy

a teljes gyapjú által védett kísérleti darabok mindössze 45 százaléka repedt vagy tört el.

Ebből arra következtettek, hogy a szőr igenis képes jelentősen csökkenteni a tompa ütések becsapódási erejét és energiát elnyelni, ezáltal csökkentik a törés előfordulását. Ezek alapján a szakáll tehát képes lehet védeni az arckoponya sérülékeny részeit a veszélyes ütésektől.