Rovarok, amiknek csípése felér egy pokoljárással

2020.05.20. 09:54

Vélhetően mindannyiunkat támadott már meg méh vagy darázs, ezek az élmények pedig nem tartoznak a kedvenceink közé. Ha rettegünk e két rovartól, jobb ha meg sem közelítjük a távoli esőerdőket, ahol az egzotikusabb ízeltlábúak csípései sokszor olyanok, mintha izzó tőrt szúrnának valamelyik végtagunkba. Összeállításunkban bemutatjuk azokat a rovarokat, amiknek csípésétől okkal tarthat az ember.

Az ízeltlábúak csípéseinek erejét ma már tudományos alapossággal kategorizálni tudjuk. Ez elsősorban egy vakmerő rovarásznak, Justin Orvel Schmidtnek köszönhető, aki a kísérleti nyúl szerepét bevállalva számos rovarfaj mérgét kipróbálta magán. Tapasztalatait 1983-ban szedte rendszerbe, így született meg a Schmidt-féle rovarcsípés-erősségek fájdalomskálája, ami kategorizálja, az egyes ízeltlábúak mekkora kellemetlenségeket tudnak okozni. A skála 0-4 közötti értékekre van osztva, ahol az 1-es a legenyhébb, a 4-es a legélesebb fájdalmat jelöli.

Tízes listánkban értelemszerűen a kisebb gyötrelmet okozó ízeltlábúaktól haladunk az igazán félelmetesekig.

10. Tűzhangya (Solenopsis invicta)

Félelmetes neve ellenére csípése nem annyira elviselhetetlen, a fájdalomskála 2-es szintjét sem éri el. Túlzás lenne viszont azt mondani, hogy veszélytelen: az Egyesült Államokban több mint 80 hangyacsípéses halálesetet tartanak nyilván, és a becslések alapján az amerikai népesség egy százaléka hiperérzékeny a faj csípésére.

Egy dolgozó tűzhangya fejeForrás: Wikimedia Commons

9. Akácia hangya (Pseudomyrmex ferruginea)

Ez a meglehetősen agresszív hangyafaj sajátos szimbiózisban él a Közép-Amerikában megtalálható tüskés akácia nevű növénnyel. A kapcsolat mindkét fél számára előnyös: az akácia menedéket és táplálékot nyújt a rovarnak, cserébe az megvédi „szállásadóját" a külső fenyegetésektől (növényevőktől, embertől). A hangya csípésének ereje a Schmidt-skála alapján 1,5 – messze nem a legfájdalmasabb, de nem is kellemes.

Akácia hangyák védelmezik az egyik növénytForrás: Wikimedia Commons

8. Európai lódarázs (Vespa crabro)

A jól ismert lódarazsat talán senkinek sem kell bemutatni. E mérsékelt égövi faj egész Eurázsiában elterjedt, a Brit-szigetektől egészen Japánig megtalálható. A legnagyobb európai darázsfaj, akár 4 centiméter is lehet. Fészküket általában faodvakba, féltető alá, padlásra építik, s a közelébe kerülő embert könnyen megtámadhatják.

Közeli felvétel egy európai lódarázsrólForrás: Science Photo Library via AFP/OZGUR KEREM BULUR/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Ozgur Kerem Bulur/Science Photo

Szúrása a Schmidt-skálán 2-es értéket kapott, és ezzel kontinensünkön a legfájdalmasabb csípésű rovar. Mérge 5 százalék acetil-kolint tartalmaz, amely vegyület az emberben neurotranszmitterként (ingerületátvivő anyagként) működik. A csípés során szervezetbe kerülő acetil-kolin hatására szívproblémák, nehézlégzés, légzésbénulás léphet fel - vagyis még azok számára is veszélyes lehet, akik amúgy nem allergiásak a darázscsípésre. A fájdalom 10 percig is eltarthat.

Az előbb felsorolt három rovar csak a bemelegítés volt, listánk következő szereplői már a fájdalomtűrőbbeket is megizzasztják! Lapozzon a következő oldalra!

Előző
Következő