Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

2020.04.07. 17:59

Feltehetően egy szarmata kori temető nyomaira bukkantak a Koszta József Múzeum régészei Szentestől délre Berekhát térségében.

Korábban egy Árpád-kori temetőt tártak fel a közelben

Filep Fanni ásatásvezető régész kedden az MTI-nek elmondta, hogy Szentes térségének ez a mikrorégiója különösen gazdag régészeti leletekben.

A múzeum a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakmai együttműködésével egy ipari beruházáshoz kapcsolódva kezdett megelőző régészeti feltárást.

Szaramata-kori sír.  A Móra Ferenc Múzeum munkatársai a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során találták meg a germán férfi sírját egy 2-3. századi szarmata településhez tartozó temetőben, még 2017-ben ( a kép illusztráció)Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Egy ásatás és a terepbejárások adatai alapján a régészeti topográfiai térképen két lelőhely is szerepel a közelben. Egy Árpád-kori temető nyomait fedezték föl korábban,

és késő szarmata kori településre utaló kerámiákra is bukkantak már a felszínen

- tudatta a szakember. A beépültség miatt az utóbbi években azonban nem nagyon folyt kutatás a területen - tette hozzá.

Egy kislány maradványaira bukkantak ez első feltárt sírban

Most egy kislány késő szarmata kori sírját találták meg, amely a Krisztus utáni 3-4. századra keltezhető. A jellegzetes tájolású sírban az elhunyt feje a déli oldalon, arccal északnak található.

A mellkason egy vas fibulát, a lábfejekénél pedig egy, a korszakra jellemző, fekete fényezésű, sérült kerámiaedényt helyeztek el - közölte a régész.

Szarmata kori ezüst sírlelet  egy hódmezővásárhelyi ásatásrólForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az ásatás mintegy kétezer négyzetméteren folyik majd, és várható,

hogy a területről más késő szarmata kori sírok is előkerülnek majd.

Szentes környéke országos szinten is az egyik leggazdagabb a 3-5. századi régészeti lelőhelyek tekintetében.

Egy 3-4. század fordulójáról származó, korongolt szarmata kerámiaedény (a kép illusztráció)Forrás: MTI/Ujvári Sándor

E korszak megismeréséhez szolgál majd újabb adalékokkal a megtalált temető - hangsúlyozta Filep Fanni.

Szőke, világos bőrű emberekként írták le őket az ókori források

A szarmaták ókori kelet-európai népesség, amely az elsődleges források és az antropológiai vizsgálatok szerint az iráni népcsoportokhoz tartozott.

Legközelebbi rokonaik a médek lehettek.

Az ókori források szőke, világos bőrű emberekként írják le a szarmatákat.

Szarmata lovas harcos a sárkánykígyóval a szkíta rokonságú népek hadijelvényével egy ókori sírkövönForrás: Wikimedia Commons/ Wolfgang Sauber

A szarmaták sokáig a szkítáknak alávetett népcsoport volt,

de az i.e. 4. században fellázadtak szkíta uraik ellen, és a Don jobb partján illetve a Donyeck mentén ütöttek tanyát,

ahonnan gyakran fenyegették a Fekete-tenger menti görög városokat, és a Boszporoszi Királyságot.

Szarmata kori bronzfibulák ( a kép illusztráció)Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az i.e. 2. századtól fokozatosan beolvadtak más rokon népekbe, így többek között az ászi, a rhoxolán,és a jazig (jász)népcsoportokba,akikre az ókori szerzők egységesen alkalmazták a szarmata nevet.

Rhoxolán lovas harcosok jellgzetes pikkelyszerű páncélzatban Traianus császár oszlopán (i.sz. 2. század eleje)Forrás: Wikimedia Commons/Conrad Cichorius

Az i. sz. 2. és 3. századi nagy népvándorlási hullám során telepedtek meg egyes csoportjaik a Kárpát-medencében, a Római Birodalom határát jelentő dunai limestől keletre, a mai Nagyalföld területén.

(Forrás: MTI, Origo)