530 éve halt meg Hunyadi Mátyás, a legnépszerűbb magyar király

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció)

Ötszázharminc éve, 1490. április 6-án halt meg Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a középkori magyar állam. Az "igazságos Mátyás király" alakja köré legendák, mondák és népmesék szövődtek. 

Kalandok és cselszövések között telt el az ifjúsága

A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott. Ifjúsága kalandok és cselszövések közepette telt: tizenhárom éves volt, amikor apja az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában Forrás: Wikimedia Commons/Magyar Történeti Életrajzok

A gyenge V. (Utószülött) László király ezután a Hunyadiak vetélytársát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánnyá, akit az idősebb Hunyadi fiú, László egy elfajult vita végén megölt.

A Hunyadiak címere Forrás: Wikimedia Commons

A bosszúra éhes Garai-Cillei liga befolyása alatt álló király ezután

László fejét vétette, majd a fegyvert ragadó Hunyadi-hívek elől Prágába menekült, és a foglyul ejtett Mátyást is magával vitte.

Hunyadi László búcsúja (Benczúr Gyula festménye) Forrás: Wikimedia Commons

V. László 1457-ben váratlanul meghalt, és a magyar rendek az 1458. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné. Mátyást végül háromszor is megkoronázták Forrás: Network/Mátyás király klub

Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, és végül az az egyezség született, hogy

Mátyás szabadulása fejében Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül.

A Hunyadi László kivégzéséért felelős Garaiak megtarthatták javaikat, az új király kiskorúsága miatt nagybátyját, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választották.

Cillei Ulrik portréja (Ismeretlen festő műve, 1700 körül). Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20190329-het-evi-uralkodas-utan-koronaztak-meg-kozjogilag-is-ervenyesen-magyar-kiralynak.html

Mátyást csak intronizálni, azaz ünnepélyesen trónra ültetni lehetett, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. Az alktományos szabályoknak mindenben megfelelő koronázásra csak 1464-ben kerülhetett sor, miután

Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát,

és azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse.

Mátyás király szobra az ortemburgi vár kapuja felett, Bautzenben, Németország Szászország tartományában. A szobrot Mátyás sziléziai helytartója, Stein György 1486-ban készíttette és helyeztette el a vár kapuja felett. Forrás: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-9-evfolyam/a-reneszansz-kezdetei-magyarorszagon-matyas-kiraly-humanista-udvara/muveszet-a-hatalom-szolgalataban-all-antica-muveszet-matyas-udvaraban

Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt.

Kemény kézzel uralkodott, meghódoltatta a bárókat

A bárók megfékezése után - miközben nagybátyjával szemben is kérlelhetetlenül járt el - a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak.

Hunyadi Mátyás szobra Révkomáromban Forrás: MTI/Nagy Zoltán

Hatékonyabbá tette az államszervezetet, megreformálta az államháztartást, értékálló aranypénzt veretett.

A túlzott adóztatás, a rendeket mellőző kormányzás elégedetlenséget keltett a főnemesek között,

akik 1471-ben Vitéz János esztergomi érsek vezetésével összeesküvést szőttek, amelyet Mátyás kemény kézzel fojtott el.

Mátyás törekedett a német-római császári cím megszerzésére

Hatalmas adóbevételeiből állandón mozgósítható zsoldos hadsereget - a híres fekete sereget - tartott fenn, erre támaszkodott hadjáratai során.

A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett.

Andrea Mantegna portréja Mátyásról (16. századi másolat) Forrás: Wikimedia Commons/Budapesti Történeti Múzeum

Végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, ennek első lépéseként indította meg csehországi háborúját. 1468-as hadjárata kedvezően indult,

a katolikus cseh rendek királlyá választották, de csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia.

1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie.

Mátyás és Podjebrád György találkozása Forrás: Wikimedia Commons/Mikoláš Aleš

A művelt és bőkezű uralkodó tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát,

udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított.

Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája.

I. Mátyás fametszetes portréja Thuróczi János-féle Chronica Hungarorum-ban Forrás: Wikimedia Commons/ Johannes de Thurocz

A korban hatalmasnak számító, ötezer kötetet számláló könyvtára volt, de a Corvináknak nevezett kódexek halála után nagyrészt megsemmisültek, szétszóródtak, a fennmaradtak egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Háromszor is megnősült, Corvin János a törvénytelen fia volt

Mátyás háromszor nősült. Először gyermekkorában Cillei lányával jegyezték el, aki csak három hónapig volt hitvese, mert hamarosan meghalt.

Aragóniai Beatrix, Mátyás harmadik feleségének korabeli domborművű portréja Forrás: Wikimedia Commons/Chris Furkert

A második, a cseh Podjebrád Katalin szintén fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg, utóda a harmadik feleségtől, a nápolyi Aragóniai Beatrixtól sem született. Törvénytelen fia, Corvin János egy bécsi polgárlánytól származott, de utódlását már nem tudta keresztülvinni.

Corvin János, Hunyadi Mátyás fiának portréja, 1486-ból Forrás: Wikimedia Commons/Baldassare Estense

Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben, valószínűleg természetes okból,

de lábra kapott a legenda, hogy az általa igen kedvelt fügével mérgezték meg, Habsburg ármányra.

Székesfehérvárott temették el a koronázó bazilikában, de sírját fél évszázaddal később a várost elfoglaló törökök feldúlták, a bazilika helyén van a mai romkert.

Nem élte túl az életműve a halálát

Mátyást műve nem élte túl, halálát trónviszály, majd az erélytelen II. Ulászló uralkodása követte. Hódításai elvesztek, az 1526-os mohácsi csata után török hódítás, az ország három részre szakadása következett.

III. Frigyes német-római császár, Mátyás legfőbb politikai ellenfele Forrás: Wikimedia Commons

Bár Mátyás saját korában erőskezű uralkodása miatt kevéssé volt népszerű, emléke gyorsan megszépült. Már a 16. században lábra kapott a szólás: "meghalt Mátyás király, oda az igazság".

Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett,

amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, és ha kell, igazságot tegyen.

Hunyadi Mátyás szobra Kolozsváron (Fadrusz János alkotása) Forrás: Wikimedia Commons/Istvánka

Arcképe látható az ezerforintos bankjegyen, nevét közterek, intézmények viselik. Kolozsvár főterét Fadrusz János által készített emlékműve uralja, talán legtávolabbi és a királyt leghitelesebben ábrázoló szobra a németországi Bautzenben látható.

(Forrás: MTI/ MTVA Sajtóadatbank)