Vakcinával győzte le a rubeolát, most a koronavírust állítaná meg

2020.03.26. 15:14

A rubeolát a Covid-19-hez hasonlóan vírus okozza, ami szintén cseppfertőzéssel, azaz a fertőzött személy köhögésével, tüsszentésével terjed. Az influenzaszerű tünetek között is akad némi párhuzam, a hőemelkedést, a fáradtságot és a torokfájást illetően. A két fertőzés között mégis számos különbség létezik, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy míg a rubeola ellen van, addig az új koronavírus ellen még nem találták meg a hatékony antivirális szert. Jelenleg is ezen dolgozik a fél világ, köztük Stanley Plotkin amerikai orvos, aki az 1960-as években kulcsszerepet játszott a rubeolavírus elleni vakcina felfedezésében.

De mi is az a rubeola?

A rózsahimlő vagy más néven rubeola cseppfertőzéssel terjedő, csak emberről emberre átvihető, igen ragályos, kiütésekkel járó vírusfertőzés. Enyhe lefolyású betegség, amelynek tünetei, illetve súlyossága a betegek életkorától is függnek. A rubeola fertőződés a vírus belélegzésével történik, és a légző traktus sejtjeit fertőzi meg; a virémia a fertőződés után 5-7 nappal később figyelhető meg. Története egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor azonban még nem nagyon különítették el más, kiütéses betegségektől.

A rózsahimlő vírusa a Rubivirus nem egyetlen tagja, és a Togaviridae családba tartozikForrás: Wikimedia Commons/http://phil.cdc.gov/phil/details.asp

A vírus általában négy-hat évent ütötte fel a fejét, ám a latin „rubella" elnevezést csak 1864-től alkalmazzák a kórokozóra, amit Henry Veale angol katonaorvos vezetett be. Ezután több mint hetven évet kellett várni arra, amíg két japán kutató,Tasaka ésHiro 1938-ban elsőként tudta kimutatni a rózsahimlő vírusát. A kórokozót csak újabb közel harminc év múlva, 1962-ben sikerült izolálni. Végül 1966-ban állítottak elő a tömeges alkalmazásra kész vakcinát.

A koronavírus az idősekre, míg a rubeola inkább a terhes nőkre veszélyes

Amikor 1964-ben a rózsahimlő-járvány végigsöpört az Egyesült Államokon, a vírus kétszer akkora pusztítást végzett, mint a most terjedő új koronavírus. A rubeola körülbelül 12,5 millió embert fertőzött meg, és a becslések szerint minden tizenöt emberre jutott egy fertőzés.

A koronavírushoz hasonlóan általában enyhe lefolyással járt, és az emberek mintegy harmada minden tünet nélkül átvészelte a betegséget.

 

A rubeola vírus mikroszkóp alattForrás: Wikimedia Commons/CDC/Dr. Erskine Palmer

Ám míg a koronavírus leginkább az idősek és betegek számára járhat végzetes következményekkel, addig a rózsahimlő legnagyobb kockázattal a terhes nőket érintette. A vírus ugyanis súlyosan beavatkozik a magzat szervi és idegrendszeri fejlődésébe, és a méhen belüli fertőzés szív, szem, valamint egyéb idegrendszeri (például hallás) károsodásokkal járhat.
A hatvanas években már világszerte dolgoztak a laboratóriumokban egy hatékony vakcina kifejlesztésén, köztük Stanley Plotkin amerikai orvos is a Philadelphiai Wistar Intézetben.

Stanley Plotkin az 1960-as években kulcsszerepet játszott a rubeola vírusa elleni vakcina felfedezésébenForrás: Origo

A munkájuk során az aktív immunizáláshoz szükséges legyengített vírusokat használtak, aminek eredményeként végül kifejlesztették az úgynevezett MMR vakcinát, amelyben a rózsahimlő elleni védőoltást a kanyaró és a mumpsz elleni oltással kombinálták. Magyarországon 1989 óta minden kisgyermek megkapja ezt a kombinált vakcinát.

A járványok nyomában mindig komoly pánik jár?

Stanley Plotkin ma már 87 éves és Philadelphiában él. Jelenleg is tanácsadóként dolgozik és több évtizedes szakértelmével segíti a különböző oltóanyag- és kutatásfejlesztéssel foglalkozó cégeket, vakcinagyártókat, valamint a biotechnológiai vállalkozásokat, nonprofit szervezeteket továbbá a különböző kormányzati szerveket.

Stanley Plotkin ma már 87 évesen segíti az új koronavírus elleni hatóanyag kutatásokatForrás: Wikimedia Commons/Adplotkin98

Mindkét fertőzést vírus okozza, így cseppfertőzéssel, azaz a fertőzött személy köhögésével, tüsszentésével terjed, de elkapható úgy is, ha egy fertőzött beteggel kontaktusba kerülünk – magyarázta Stanley Plotkin a ScienceMag tudományos online portálnak adott interjújában. – Ahogy most a koronavírus, úgy a rubeola-járvány  nyomában is komoly pánik alakult ki, hiszen nem volt jó döntés: voltak állapotos nők akik vállalták a kockázatot, míg mások inkább az abortuszt választották.

Hozzátette: a rubeola járvány idején a hatóságok kevés jó tanáccsal tudtak szolgálni, így

leginkább azt szorgalmazták, hogy a fertőzöttek kerüljék a tömeget és az emberekkel való érintkezést.

Ahogy most is. A szakember szerint a hatvanas években tapasztalt helyzet több ponton párhuzamba vonható a jelenlegi koronavírus-járvánnyal, mindkét esetben találkozhatunk szinte tünetmentes, de fertőzőképes megbetegedésekkel.

Koronavírus elektronmikroszkópos képeForrás: Phanie/NIAID-NIH/PHANIE/Niaid-Nih

Ahogy akkor, így most is rengeteg a bizonytalanság a vírus körül, ami egyelőre ismeretlen számunkra – mutatott rá Stanley Plotkin. – Ezért is olyan fontos egy hatékony védőoltás kifejlesztése a lehető legrövidebb időn belül.

Az orvos szerint azonban most sokkal jobb a helyzet, például a rendelkezésre álló technológiai, financiális, kutatásfejlesztési, engedélyeztetési és a gyártási háttér miatt.

Ahogy mondja, a kutatók már „több, különböző antivirális-szer jelöltet is találtak", így talán nem is egy, hanem akár több, biztonságos és hatékony hatóanyagot is kifejleszthetnek. És míg a rubeola esetében legalább öt év kellett ahhoz, mire a megfelelő oltás piacra került, addig az új koronavírus esetében már biztosan nem kell majd ekkora „késedelemre" számítani.