Több mint 400 ember halt meg az ausztrál bozóttüzek füstje miatt

ausztrál bozóttűz műholdfelvételen
A Maxar Technologies által közreadott, 2020. január 4-én készített műholdkép a Victoria államban fekvő Orbost környékén pusztító bozóttűz füstjéről. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 21 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává.
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány kimutatta, hogy milyen egészségkárosító hatása volt az Ausztráliában tomboló bozóttüzeknek. 
Vágólapra másolva!

Az ausztráliai bozóttűz egészségügyi következményeiről szóló kutatást Nicolas Borchers Arriagada, a Tasmaniai Egyetem Menzies Orvosi Kutatóintézetének tudósa vezette.

Eredményeik szerint

2019 őszétől Ausztrália keleti részén pusztító bozóttüzek füstje 417 halálesetet okozott

és 1124-en kerültek kórházba szív- és érrendszeri, 2027-en pedig légzőszervi problémák miatt.

A tanulmányban a méréseket tartalmazó helyi adatbázisok alapján a szálló por 2,5 PM-nél kisebb részecskéinek való kitettséget vizsgálták a kérdéses időszakban - számolt be róla a phys.org tudományos portál. Az ennél kisebb részecskék ugyanis már nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiürülni a tüdőből.

A Maxar Technologies által közreadott, 2020. január 4-én készített műholdkép a Victoria államban fekvő Orbost környékén pusztító bozóttűz füstjéről Forrás: MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES/-

A vizsgált időszakban a levegő 2,5 PM-részecskénél nagyobb szennyezettsége 133 nap alatt 125 napon haladta meg a napi átlagértékek 95 százalékát. A legszennyezettebb nap 2020. január 14-e volt, amikor a mért 98,5 mikrogramm/köbméteres érték jóval meghaladta a napi 25 mikrogramm/ köbméteres nemzeti levegőminőségi szabványt.

A Medical Journal of Australia folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint az eredményeik azt tükrözik, hogy

a füstnek komoly egészségkárosító hatása volt.

A füst csak egy a sok probléma közül, amely fokozódni fog az éghajlatváltozással járó nagyobb bozóttüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedésével. Nagyon fontos lenne a bozóttüzek elleni fellépés, a kiterjedésük csökkentése különböző módszerekkel és az alkalmazkodás az klímaváltozás miatti forróbb környezethez.