Koronavírus: mégis, mikor lesz vége ennek az egésznek?

2020.03.23. 20:23

A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb intézkedések megalapozottságát támasztják alá. Az eredmények szerint a járvány csillapítása helyett az elfojtására kell törekedni, mert csak így tud megbirkózni az egészségügy a  fenyegető helyzettel. Addig, amíg megszületnek az egyéb eszközök a járvány leküzdésére, a modell szerint a szigorú, mindennapi életmódunkat megváltoztató intézkedéseket újra és újra be kell vezetni.

Társadalom bitekben mérve

A londoni Imperial College professzora, Neil Ferguson vezetésével összeállt szakértői csoport modellszámításokat végzett annak felmérésére, hogy milyen hatással lennének az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában a különféle korlátozó intézkedések az új koronavírus terjedésére, a kórházi kapacitások kihasználtságára és a járvány halálozási mutatóira.

A koronavírus által leginkább sújtott olasz város, a Lombardia tartományban fekvő Bergamo kórháza a járvány epicentruma.Forrás: https://news.sky.com/story/coronavirus-they-call-it-the-apocalypse-inside-italys-hardest-hit-hospital-11960597

A felhasznált számítógépes modellt a vizsgált országok részletes demográfiai adataira alapozva építették fel, és lényegében egy, a valódit leképező

"minitársadalmat" hoztak létre otthonokkal, munkahelyekkel, iskolákkal és a köztük közlekedő emberekkel.

Ebben a szimulált világban engedték szabadjára az új koronavírus modelljét, melynek egészségre gyakorolt hatásait, fertőzőképességét a való világban eddig megismert statisztikai adatok szerint határozták meg.

Mi a hatékonyabb módszer, a csillapítás vagy az elfojtás?

A tanulmány legfontosabb kérdésfelvetése az volt, hogy elegendő-e enyhébb kényszerintézkedésekkel csillapítani a járvány lefolyását, vagy nagyobb járulékos megrázkódtatások árán keményebben be kell avatkozni.

A mai helyzetben egy magyar olvasónak ez már nem lehet kérdés,

azonban Nagy-Britanniában még néhány nappal ezelőtt sem volt egyértelmű, hogyan dönt a kormány, és Fergusonék tanulmánya nagy szerepet játszott abban, hogy végül a szigorúbb intézkedések mellett tette le a voksát.

A koronavírus-járvány az egész világot sújtó problémává növekedettForrás: Science Photo Library/DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Design Cells/Science Photo Libra

Az új koronavírusra az eddigi statisztikák szerint az a jellemző, hogy egy olyan társadalomban,

ahol nem vezetnek be semmiféle óvintézkedést, egy beteg átlagosan 2,4 embernek adja át a fertőzést.

Ezt az értéket jelölik R-rel, a "szabadon eresztett" vírus fertőzőképessége pedig R0=2,4.

Egészségügyi dolgozók tüdőtükrözést végeznek egy koronavírussal fertőzött betegen a járvány kínai gócpontjának számító közép-kínai Vuhanban 2020. március 17-énForrás: MTI/Hszinhua/Wang Yuguo

A csillapítás (mitigation) azt jelenti, hogy ezt az értéket lejjebb szorítják, de még 1 felett marad, vagyis a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma folyamatosan nő, csak lassabb ütemben.

Ez nem más, mint a közösségi médiában terjedő "lapítsd le a görbét" (flatten the curve) elgondolás. Röviden: R>1.

Az új koronavírus elektronmikroszkópos képe. A felvételen kék színnel látható egy sejt felületénForrás: AFP/Handout

Az elfojtás (suppression) azt jelenti, hogy a kényszerintézkedések következtében annyira megritkulnak a fertőzés átadását segítő találkozások,

hogy egy beteg átlagosan 1-nél kevesebb embernek adja át a fertőzést.

Ennek következtében a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma viszonylag gyorsan lecseng. Röviden: R<1.

Az intézkedései csoportjai

A kutatók rendkívüli intézkedések egész sorozatát vázolták fel. Az intézkedések első csoportja a társadalom kisebb részét érinti:
• a tüneteket mutató betegek elkülönítése
• a tüneteket mutató beteggel egy háztartásban élők önkéntes karanténja
• a hetvenévesnél idősebbek szociális távolságtartása (a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése)

A koronavírus az idősekre jelent nagy veszélytForrás: AFP/Odilon Dimier

Az intézkedések második csoportja a teljes társadalmat érinti:
• iskolák, egyetemek bezárása
• szociális távolságtartás a teljes társadalomban (a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése)

Az iskolák, tanintézmények bezárása is erősen ajánlottForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Reinhardt

Fontos hozzátenni, hogy a szimulált intézkedések definícióinál számítottak arra, hogy egy szabad társadalomban nem lehet minden polgár mellé rendőrt állítani,

tehát biztosan lesznek olyanok is, akik fittyet hánynak az intézkedésekre,

és ezzel gyengítik a hatásukat. A szimulációt lefuttatták ezen intézkedések különféle kombinációival, és elsőként azt vizsgálták, hogy ezek mely kombinációi vezetnek csillapításhoz (R>1), és hol lép át a helyzet elfojtásba (R<1).

A pánik elkerülése és a megelőző intézkedések betartása a legfontosabb jelenlegForrás: AFP/Noel Celis

Az eredmények azt mutatták, hogy az intézkedések első, a társadalom kisebb részét érintő csoportjának elemei

sem önmagukban, sem kombinációikban nem alkalmasak arra, hogy elfojtsák a járvány terjedését,

vagyis ezt a bizonyos R értéket 1 alá vigyék le. Ezen még az sem változtat, ha emellett még az iskolákat, egyetemeket is bezárják.

Szükség van a kemény intézkedésekre

Az igazán rossz hír pedig az, hogy a szimulációk az összes nem megfelelő csillapítási szcenárióban azt mutatták, hogy az egészségügyben rendelkezésre álló intenzív osztályos kapacitásoknak többszörösére lenne szükség a súlyos betegek ellátásához.

Tehát a válasz: a szimulációk szerint szükség van a teljes társadalmat érintő, kemény intézkedésekre – amilyenek bejelentéséről hallhattunk Magyarországon.

Az egészségügyi ellátórendszerben többszörösére kell emelni az intenzív ellátás kapacitásátForrás: AP

A kutatócsoport publikációja számunkra eddig legfeljebb elméleti jelentőséggel bír, és (a helyzethez képest) nyugodtan konstatálhatjuk,

hogy a Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések valóban arányban vannak a probléma súlyával.

A cikk azonban számunkra is tartogat tanulságokat.

De mikor lesz vége ennek az egésznek?

Ferguson szakirodalmi adatokra támaszkodva azt írja, hogy legkorábban nagyjából egy-másfél év múlva van esély arra, hogy elérhetővé váljon egy hatékony, tömegesen elérhető vakcina. De mit tegyünk addig?

A  szakértők szerint egy-másfél éven belül lehet meg a koronavírus elleni hatásos vakcinaForrás-képillusztráció: MTI/Balogh Zoltán

Az elfojtás (R<1) stratégiájának alkalmazásával a szimulációk szerint valóban le lehet szorítani a járvány szintjét az egészségügy ellátóképességeinek határa alá. Azt gondolhatnánk, hogy minden rendben van, elbántunk a vírussal, azonban a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. Mivel az elfojtás stratégiája hatékonyan leszorítja a fertőzöttek számát, a vírus nem fertőz meg nagy tömegeket.

A tanulmány szerint téves az úgynevezett nyájimmunitás hatásában bízniForrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Következésképpen nem kezd kialakulni semmiféle úgynevezett nyájimmunitás, amikor a fertőzésen átesettek maguk is lassítani kezdik a terjedést. Vagyis, amint feloldják az intézkedéseket, a lakosság ugyanolyan védtelen lesz a vírussal szemben, amilyen a járvány kitörésének első napján volt.
Mivel az új koronavírus már az egész világon jelen van, és az intézkedések egyike sem 100%-os hatásfokú, nagy optimizmusra vall azt feltételezni, hogy a vírus egyszer csak eltűnik: az utolsó fertőzött is kiheveri, és nem hallunk róla többet.

A COVID-19 elterjedése a Johns Hopkins Egyetem térképe szerint március 17-én hajnalban. A koronavírus már az egész világon jelen vanForrás: Johns Hopkins University

A csillapítás stratégiája mellett érvelők egyik reménysége éppen ez volt: ha a veszélyeztetett csoportok védelme mellett átsöpör a társadalmon a járvány, kialakul a nyájimmunitás, ami lehetővé teszi a hosszú távú, viszonylag zökkenőmentes együttélést az új vírussal, ha már tökéletesen úgysem lehet megszabadulni tőle.

Fergusonék modellszámításai azonban azt mutatják, hogy az intézkedések feloldását követően a járvány majd újra indulhat,

a csillapítás pedig még mindig komoly veszteségekkel jár.


A kutatócsoport a jelen helyzetben azt az eljárást látja követhetőnek, ha az intenzív osztályokon új koronavírus-fertőzés miatt kezeltek számának alakulása szerint "be- és kikapcsolják" a szélesebb körű rendkívüli intézkedéseket (mint a szociális távolságtartás és az iskolák bezárása).

Hőmérséklet-ellenőrzés egy afrikai reptérenForrás: WHO

A modellszámítások azt mutatják, hogy ilyen, szélesebb körű rendkívüli intézkedések fenntartására a vakcina elérhetőségéig hátralevő idő nagyjából kétharmadában szükség lehet. Mégha nem is a mostani, Európában látható, kemény intézkedéssorozatra.

Magyar elméleti biológus kiegészítő véleménye

Cikkünkhöz Müller Viktor elméleti biológustól kértünk kommentárt, aki részletesen elemezte a brit kutatócsoport tanulmányát. A kutató megerősítette, hogy az alkalmazott modellezési módszertan, illetve a felhasznált járványtani és klinikai adatok

valóban a jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb ismeretekre támaszkodnak,

így a szimulációk eredményei megalapozottnak tekinthetők.

Pontosak a modellszámítás szerinti szimulációkForrás: AFP/Alissa Eckert

Hozzátette, hogy az erőteljes intézkedésekkel nyert időt nemcsak a bizonytalan időtávú vakcinafejlesztésre lehet, illetve kell fordítani, hanem ezzel egyidejűleg érdemi segítséget jelent, hogy a kórházi ellátás és a tesztelés, kontaktkövetés kapacitását a járványra reagálva világszerte a lehető leggyorsabb ütemben bővítik.

Fokozottan  kell ügyelni arra, hogy a zárlatok feloldása után ne éledjen újjá a járványForrás: AFP/Guillem Sartorio

Emellett természetesen gőzerővel folyik az ígéretes kezdeti eredményeket mutató, egyéb célokra már engedélyezett gyógyszerek tesztelése,

illetve új hatóanyagok fejlesztése is.

Többirányú, egyidejűleg zajló erőfeszítéssel juthat el oda a világ, hogy a járvány a szigorú korlátozások feloldása után se okozhasson pusztítást.
A teljes tanulmány itt érhető el.

(Forrás: MTA/Imperial College COVID-19 Response Team)