Az anyatej molekulái védenek a véráram megfertőződésétől

szoptatás PREPARING FOR DELIVERY FOOD interior PATIENT woman patient France Lyon PARENTS MOTHER human person ADULT CHILD BABY infant newborn baby EUROPEAN female WOMAN MEDICINE obstetric breast-feeding Aliment Alimentary Consuming Nourishment
Az anyatejes táplálás csökkenti a csecsemőkori allergia veszélyét
Vágólapra másolva!
Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei szerint az anyetejben található molekulák egyike (epidermális növekedési faktor, EGF) aktiválja a bélsejtek receptorait, ezzel megakadályozza a veszélyes bélbaktériumok bejutását a véráramba, ahol szepszist, vagyis vérmérgezést idézhetnek elő.
Vágólapra másolva!

A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kutatói újszülött egereket fertőztek meg Escherichia coli baktériummal, amelyet a szepszis korai szakaszában szenvedő egér véréből nyertek. A kisegereket aztán vagy saját anyjuk szoptatta vagy egy másik nőstény, amely korábban ellett, ezért az anyatejében már alacsonyabb volt az EGF szintje.

A tanulmány szerint szepszis csak azoknál a kisegereknél alakult ki, amelyeket a már hosszabb ideje szoptató, vagyis alacsonyabb EGF-szinttel rendelkező tejű nőstények tápláltak. Kathryn A. Knoop, a Mayo Klinika immunológia professzora, a tanulmány első szerzője szerint

az eredmény nemcsak arra utal, hogy szükség van az anyatejes táplálásra, amikor csak lehetséges, hanem arra is, hogy az újszülötteknek magasabb EGF-koncentrációjú anyatejre van szükségük.

A kutató rámutatott, hogy amikor egy csecsemőt más anya által biztosított anyatejjel táplálnak, előfordulhat, hogy abban nem megfelelő az EGF-szint, mivel általában a már hosszabb ideje szoptató nők adnak tejet. Knoop hozzáfűzte, hogy az újszülötteknek szánt anyatejben esetleg meg lehetne növelni a epidermális növekedési faktor mennyiségét, hogy pótolják a hiányt.

Az antibiotikumokkal ellentétben, amelyek megölik a baktériumokat, az anyatej, amely nagyobb mennyiségű EGF-et tartalmaz, nem pusztítja el a káros vagy hasznos baktériumokat a gyomorban, csak megakadályozza, hogy bekerüljenek a véráramba.

A Washingtoni Egyetemen dolgozó Phillip I. Tarr gyermekgyógyász, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társkutatója szerint miközben nem szokványos stratégiáról van szó egy fertőzés kezelésében, a közeljövőben hasznos lehet a módszer a halállal fenyegető fertőzések elkerülésére. A korai szepszis a születést követő 72 órától 60 napig léphet fel, és az újszülöttkori halálozások 26 százalékáért felelős. A koraszülöttek 10 százalékánál fordul elő korai szepszis, aminek következtében 30-50 százalékuk hal meg.

(MTI/Hszinhua)