Elkerüli-e a koronavírus Afrikát?

Hőmérsékletellenőrzés egy afrikai reptéren

A hivatalos számok arra utalnak, hogy Afrika szubszaharai része, ahol több mint 1 milliárd ember él, szerencsésnek mondható. A Johns Hopkins Egyetem interaktív térképén, amely a bejelentett koronavírus-fertőzéses (COVID-19) eseteket ábrázolja, szinte mindenütt nagy vörös foltok láthatók, a szubszaharai Afrika kivételével. De vajon meddig tart ez a „kegyelmi állapot"?

Sajnos a számok elkezdtek gyorsan növekedni. Dél-Afrikában például, ahol 11 napja regisztrálták az első esetet, most már 61 nyilvántartott beteg van. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szerint a vírus elkezdett terjedni az országon belül.

Ruanda, Egyenlítői Guinea és Namíbia pedig két napja jelentette az első esetet, amivel az Afrikában érintett országok száma 23-ra emelkedett. Néhány kutató úgy véli, hogy a COVID-19 „némán" keringhet más országokban is.

A COVID-19 elterjedése a Johns Hopkins Egyetem térképe szerint március 17-én hajnalban Forrás: Johns Hopkins University

„Véleményem szerint egy ketyegő időzített bombán ülünk" – mondta Bruce Bassett, a Fokvárosi Egyetem adatkutatója, aki január óta követi a COVID-19-cel kapcsolatos adatokat.

Bár egyelőre a világ alig törődik azzal, hogyan kezeli Afrika a pandémiát, a szakemberek aggódnak amiatt, hogy a vírus iszonyú pusztítást végez majd a gyenge egészségügyi ellátottságú országokban, és olyan népesség körében, ahol jelentős a HIV, a tébécé és más fertőző betegség előfordulása. A „társas távolságtartást" nehéz megvalósítani a túlzsúfolt városokkal és nyomornegyedekkel teli kontinensen.

„Igazából ötletünk sincs, hogy viselkedik majd a COVID-19 Afrikában" – mondta Glenda Grey gyerekorvos és HIV-kutató, a Dél-Afrikai Orvosi Kutatótanács elnöke.

Hőmérséklet-ellenőrzés egy afrikai reptéren Forrás: WHO

A szubszaharai Afrikában csupán február 27-én regisztrálták az első esetet, egy Nigériába utazó olasz férfit. Az azóta felderített esetek zöme is Európából érkezett, Amerikából és Ázsiából csak néhány. Máig azonban nincs példa a közösségi terjedésre.

Ez nem csupán amiatt van, mert nincs tesztelés. Több mint 40 afrikai országban rendelkezésre áll a megfelelő teszt. Az afrikai COVID-19-ellenőrzés azonban eddig elsősorban az országok belépési pontjaira fókuszált, és olyan emberekre koncentráltak, akik fertőzött országokban fordultak meg a közelmúltban.

Az utazók lázmérése azonban meglehetősen hatástalannak mutatkozik, mivel nem szűri ki azokat az embereket, akikben még lappangási fázisban van a betegség. (A COVID-19 lappangási időszaka elérheti a 14 napot.)

A szubszaharai régiónak azonban van egy előnye is, amikor a COVID-19-ről van szó. Itt a legalacsonyabb az átlagéletkor a világon. (A medián életkor 20 év alatt van.) Az eddigi tapasztalatok alapján a gyerekek ritkán betegednek meg az új koronavírustól, a fiatal felnőttek pedig rendszerint csak enyhe tüneteket produkálnak.

Védőmaszkos dél-afrikai közlekedési rendőrök Forrás: AFP/Guillem Sartorio

Igazi veszélyben az idősebb emberek vannak. A szubszaharai populációnak azonban csupán 3 százaléka 65 év feletti, szemben Kína 12 százalékával.

Néhány tudós úgy vélekedik, hogy a számos afrikai országban uralkodó magas hőmérséklet nem kedvez a járványt okozó SARS-CoV-19 vírus életben maradásának. Grey ezt észszerű feltételezésnek tartja. Az afrikai influenzaszezon csak áprilisban kezdődik, amikor az időjárás hűvösebbre fordul. Az azonban még igencsak kérdéses, hogy a COVID-19 szezonális betegség-e.

Az esetleges afrikai járványt viszont jelentősen súlyosbíthatja, hogy sok helyen nagyon nehéz, ha nem lehetetlen az elkülönítések megvalósítása. Sok a zsúfolt város és az afrikai háztartásokban gyakran több generáció él együtt.

Ha elszabadulna Afrikában a járvány, akkor az beláthatatlan következményekkel járna az egész világra nézve. Csak abban reménykedhetünk, hogy azoknak lesz igazuk, akik a járvány szezonális megjelenésében bíznak, és Afrikán nem söpör végig a betegség.