Spanyolnátha: a tömegek mozgása miatt pusztított az első világjárvány

A Vöröskereszt munkatársai

Az 1918-as spanyolnátha-világjárvány borzalmas méretét még ma is nehéz felfogni. A vírus a Föld lakosságának nagyjából 3-5 százalékát betegítette meg, mintegy 500 millió embert megfertőzve. A pandémia óvatos becslések szerint 20-50 millió vagy esetleg még ennél is több áldozatot követelt, többet, mint az egész első világháború. A betegség az influenza A típusának egyik legelső formája volt: villámgyorsan terjedt, rendkívül gyors lefolyással rendelkezett és látszólag véletlenszerűen „választotta ki" áldozatait. De mit tudunk még erről a járványról, és vajon hasonlít-e bármiben a most rohamosan terjedő koronavírus kórhoz? 

„A félelem olyan, mint a vírus. Ha megindul, erdőtűzként terjed."
(Damon Davis)

A vírus hatékonysága okozta a szörnyű katasztrófát

A napjainkban spanyolnátha néven emlegetett betegség rendszerint magas lázzal, fejfájással és végtagfájdalommal jelentkezett. A vírus látszólag kivétel nélkül szedte áldozatait: gyerekek, idősek és súlyos betegek haltak meg tömegesen a szövődményként jelentkező tüdőgyulladásban. Mellettük az életerős, 25-40 év közötti egészséges felnőtt emberek szervezete sem tudott megbirkózni a halálos influenzavírussal;

ma már tudjuk, hogy az erős immunrendszer is rendszerint túlreagálta a védekezést, és ennek során az egészséges tüdőszöveteket is elpusztította.

Tábori kórház Kansasban, a spanyolnátha-járvány idején Forrás: Wikimedia Commons

Míg a globális világjárvány két évig tartott, a halálesetek túlnyomó többségét 1918 őszén, mindössze három hónap alatt regisztrálták.

A történészek legfrissebb kutatásai szerint a spanyolnátha „második hullámának" halálos súlyosságát a kórokozó vírus hatékonysága és többszöri mutációja eredményezte: az áldozatok így jobbára védtelenek maradtak az új betegséggel szemben.

Koronavírus kontra spanyolnátha: hasonlóságok és különbségek

- egy évszázada több tízmillióan haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárvány eddig néhány ezer áldozatot szedett
- a spanyolnátha A típusú influenza, szemben a koronavírussal
- a két járvány kontextusa is radikálisan különbözik
- a spanyolnátha az első világháború idején "médiaárnyékban" zajlott, ma egészen más a helyzet
- ma egyre szigorúbb, átgondoltabb és összehangoltabb intézkedéseket tesznek a koronavírus járvány megfékezése érdekében, míg a spanyolnátha idején az államok nem reagáltak összehangoltan
- az első világháború korában nem történt meg a nyilvános helyek fertőtlenítése
- akkoriban nem volt elegendő munkaerő vagy felszerelés a kezeléséhez
- a huszadik század elején még gyerekcipőben jártak a virológiai kutatások, most már a járvány kitörését követő rövid időszakon belül jó ütemben haladnak az ellenanyag tesztelések

Azzal kapcsolatban azonban máig tartanak a viták, hogy a vírus honnan, a világ melyik szegletéből indult: egyes elméletek Kelet-Ázsiára voksolnak, míg mások a harctéri jelentések alapján Ausztriát tartják erre esélyesnek. Egy azonban biztos: az első dokumentált eset az Egyesült Államokból, Kansasból ismert, és ami legalább három hullámban indult.

Az első világháború terjesztette

A spanyolnátha 1918 március elején jelent meg először. Akkor még senki sem vette komolyan, hiszen a tünetei nagyon összecsengtek a szezonális influenza tüneteivel. Az első nyilvántartott esetet 1918. március 11-én regisztrálták az amerikai Fort Riley-i katonai bázison, ahol Albert Gitchell szakács azzal kereste fel a tábor orvosát, hogy nem érzi jól magát.

Egyre több áldozatot szedett a spanyolnátha Forrás: Wikimedia Commons

Elmondta, hogy a megfázáshoz hasonló tünetek gyötrik és magas lázban is szenvedett.

A vírus gyorsan terjedt, már aznap este több mint százan betegedtek meg. A következő napokban összesen 522 katona került a gyengélkedőre, a spanyolnátha pedig ez idő tájt érte el New York városát.

A hónap végére már 1100-an kerültek kórházba és 38-an haltak meg tüdőgyulladásban. Eközben zajlott az első világháború, az amerikai csapatok a spanyolnáthát így magukkal vitték Európába is.

A megbetegedések rendkívül magas száma miatt szükségkórházakat nyitottak a fertőzöttek elkülönítésére Forrás: Wikimedia Commons

1918 áprilisában és májusában a vírus futótűzként terjedt el Angliában, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban.

A megbetegedések első hulláma szerencsére nem okozott kirívóan magas halálesteket és „csak" olyan tünetekkel járt, mint a magas láz és a rossz közérzet. Általában három nap alatt véget ért, és a halálozási aránya is a szezonális influenzához hasonlított. A villámgyorsan terjedő vírus azonban 1918 augusztusában „újabb rohamra indult" és ekkor már senkit sem kímélt.

Csak a spanyol újságok számoltak be a járványról

Az első hírek a járvány kapcsán Spanyolországból érkeztek, amely az első világháborúban semleges maradt. A hadban álló országok viszont mélyen hallgattak a halálos vírus terjedéséről, hiszen ez hátrányosan befolyásolhatta volna a háborús erőfeszítéseiket.

A Vöröskereszt munkatársai - sokáig titkolták a járvány terjedését Forrás: Wikimedia Commons

Miután csak és kizárólag a spanyol újságok írtak a pusztító betegségről, a pandémiát spanyolnáthának nevezték el.

Közben pedig valahol Európában mutálódott a vírus, amely már a fertőzés első jeleinek megjelenésétől számított 24 órán belül képes volt elpusztítani egy teljesen egészséges embert. Elkezdődött a második, végzetes hullám.

A világ minden tájáról érkező katonák gyors mozgása volt a betegség egyik fő terjesztője

– mutatott rá James Harris, az Ohio Állami Egyetem történésze, aki az első világháborút tanulmányozza. – A katonai táborok, a lövészárkok, a zsúfolt körülmények mind-mind hozzájárultak a járvány terjedéséhez, amit már nem lehetett megfékezni.

A betegeket a kórházakban megpróbálták elkülöníteni Forrás: Wikimedia Commons

A spanyolnátha gyorsan fertőzött: az iskolákban, katonai bázisokon a kormányzati épületekben és a közösségi terekben az emberek 30-40 százaléka megfertőződött. Az orvosi ellátás viszont nem tudott lépést tartani az egyre meredekebben növekvő esetszámokkal, a különleges influenza néhány hét múlva világjárvánnyá fejlődött.

A történelem legsúlyosabb influenzajárványa bejárta az egész Földet, és a feltételezések szerint az emberiség legalább 20 százalékát megfertőzte.

A seattlei rendőrök szolgálatban az influenza járvány során 1918. decemberében Forrás: Wikimedia Commons

Az 1918 januárjától 1920 decemberéig pusztító spanyolnátha 20-50 millió, durvább becslések szerint 100 millió halálos áldozatot követelt. Egyes történelmi források szerint a különlegesen virulens törzs a huszadik század elején élő teljes populáció nagyjából negyedét, ötszázmillió embert fertőzött meg.

Csak jóval később találták meg a vakcinát ellene

A spanyolnátha kezdeti tünetei között a fejfájás és a fáradtság szerepelt, amelyet száraz, szaggatott köhögés követett, ez étvágytalansággal és gyomorproblémákkal társult, majd a második napon túlzott izzadással folytatódott. Ezután a betegség megtámadta a légzőszerveket és tüdőgyulladást okozott.

Egy kalauz megtagadja a felszállást a védőmaszk nélküli utasoktól 1918-ban Seattle-ben Forrás: Wikimedia Commons

Az orvosok értetlenül álltak a fertőzések előtt, és nem tudták, hogy milyen tanácsokkal lássák el az embereket

– magyarázta James Harris a History online történelmi portálnak. – Annyit tudtak csak javasolni, hogy kerüljék a zsúfolt helyeket, ne fogjanak kezet senkivel, a nyilvános helyeken fedjék le a szájukat és az orrukat.

Rengeteg hamis „csodaszer" és „megelőző tabletta" került forgalomba. Némely bizarr recept fahéj, bor és marhahúsleves keverékét ajánlotta, mások az aszpirin használatát preferálták. Több országban bezárták a színházakat, az iskolákat, és könyvtárakat, miközben az újságokban fogalmaztak meg ajánlásokat a betegség terjedése ellen.

A különböző országokban különböző ajánlásokat fogalmaztak meg a spanyolnátha terjedésének megfékezése érdekében Forrás: Wikimedia Commons

Az Egészségügyi Minisztérium módosította az egészségügyi törvénykönyvet is, amelyben többek között „törvénytelenné tette az utcai köpködést".

A huszadik század elején azonban a virológiai kutatások még igencsak gyerekcipőben jártak és a spanyolnátháról sokáig úgy hitték, hogy bakteriális eredetű. Angol tudósoknak csak tíz év múlva sikerült azonosítani a vírust, és csak újabb tíz év múlva történtek az első sikeres vakcinakísérletek.

A spanyolnátha egykori áldozataiból nyert mintából kitenyésztett kórokozó elektronmikroszkópos képe Forrás: Origo

A pusztító kórokozó gyilkos hatékonyságát a szakemberek még ennél is később tudták csak megfejteni:

a vírusról kiderítették, hogy szélsőséges immunreakciót váltott ki a tüdőszövetekbe jutva, ami a fertőzötteknél vérzéses tüdőgyulladást, tüdővizenyőt, majd fulladást okozott. Ma már a megbetegedés sikeresen megelőzhetőkaz ellene kidolgozott, háromkomponensű, évente megújítható vakcinával.