Anyáról magzatra nem adódik át az új koronavírus

Kínai szülészet (illusztráció)

Négy eset alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus-fertőzés nem adódik át az anyáról az újszülöttre.

A vírusos fertőzések közül jó néhányról ismeretes, hogy

képesek az anyáról a magzatra átjutni.

Némelyek, mint például a rubeola vírusa, már a méhlepényen keresztül bejut a magzatba, ahol sokkal komolyabb károkat okoz, mint az anyában: különösen az első trimeszterben történő intrauterin fertőzés súlyos fejlődési rendellenességekhez vezethet, s ez a kockázat indokolta a rubeola elleni vakcina felvételét a kötelező védőoltások közé. Hasonlóképp, a zikavírus már az anyaméhben megfertőzheti a magzatot, ahol súlyos lefolyású esetekben az agy fejlődésének visszamaradását okozza. Más vírusok, például a közönséges herpeszvírus a hüvelyi szülés folyamán fertőzhetik meg az újszülöttet, akit felkészületlen immunrendszere folytán jóval komolyabban sújthat a betegség, mint az anyát.

Ezekből a tapasztalatokból kiindulva kulcsfontosságú tisztázni minden új vírusfertőzés esetén az anyáról magzatra történő átadódás kockázatát és hatásait.

Kínai szülészet (illusztráció) Forrás: Imaginechina/Pei qiang - Imaginechina/Pei Qiang

A COVID-19 kitörésének epicentrumából, Vuhanból adnak hírt kínai orvosok arról a megfigyelésükről, hogy a fertőzött kismamák által világra hozott babák nem hordozzák a vírust.

A járvány tombolása közepette négy olyan kisbaba született egy vuhani kórházban, akik minden jel szerint vírusmentesek és egészségesek annak ellenére, hogy az anyákban kimutatták a kórokozót. A tanulmány, amely a Frontiers in Pediatrics gyermekgyógyászati szaklapban jelent meg, egy hónapon belül már a második Kínából érkező beszámoló arról, hogy a vírus sem a terhesség, sem a szülés alatt nem jut át a gyermekbe.

A koronavírussal fertőzött kismamák a vuhani Egység Kórházban hozták világra a tanulmányban szereplő négy újszülöttet. A Hupej tartománybeli Vuhant tartják a mostani világjárvány kiindulópontjának, amely a többi kontinensen megfigyelt terjedés ellenére még mindig Kínában szedte a legtöbb áldozatát.

Császármetszés (illusztráció) Forrás: AFP

Bár valamennyi újszülöttet eleinte elkülönített intenzív osztályra irányították és tápszerrel táplálták, a megfigyelési időszak alatt egyiküknél sem alakultak ki a COVID-19-hez kapcsolható súlyos tünetek, úgymint láz vagy köhögés. Hármójuknál a levett torokkenetből végzett vírusteszt negatívnak bizonyult; a negyedik kismama nem járult hozzá a teszteléshez.

A négy újszülött egyike a születést követő három napon át enyhébb fokú légzési nehézséggel küzdött, ezért nála nem-invazív (intubációt nem igénylő) mechanikus lélegeztetést alkalmaztak. Kettejüknél – köztük a légzési problémával küzdőnél – testszerte megjelenő kiütéseket is megfigyeltek, amelyek azonban idővel maguktól eltűntek.

Lehetetlen hitelt érdemlően megállapítani, hogy van-e bármi kapcsolat e tünetek és a COVID-19 között.

Nem tudjuk biztosan, hogy a kiütések nem az anya COVID-19 fertőzése következtében alakultak-e ki"

– nyilatkozta Dr. Yalan Liu, a Huacsongi Műszaki- és Tudományegyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője, aki a vuhani Egység Kórház gyermekgyógyászati osztályán is dolgozik. "Mindenesetre a négy újszülött továbbra is egészséges, és időközben a kismamák is teljesen felépültek a betegségből."

Anya gyerekével Forrás: AFP

A korábbi retrospektív tanulmányban kilenc COVID-19-cel fertőzött kismama szerepelt, és a kutatók az ő esetükben sem találtak bizonyítékot arra, hogy a vírus anyáról magzatra terjedt volna. Mind a kilenc terhesség császármetszéssel végződött, csakúgy, mint a mostani tanulmány négy esetéből három.

Szülészeink úgy vélik, hogy a szülés alatti és utáni fertőződés elkerülése szempontjából a császármetszés biztonságosabb

– hangsúlyozta Liu. – Az egy esetben, ahol a fertőzött kismama gyermeke mégis hüvelyi úton jött a világra, a szülés spontán megindulása indokolta a döntést. Az újszülött szerencsére egészséges volt, és lehetséges, hogy a hüvelyi szülés sem okoz problémát, de ez további vizsgálódást igényel."

Az ezt megelőző koronavírus-járványok során sem találtak bizonyítékot az anya-magzat irányú fertőzésre – igaz, mind a SARS, mind a MERS „kritikus súlyosságú anyai betegséget, spontán vetélést, vagy akár halált okozott", hívja fel a figyelmet Liu.

A pásztázó elektron mikroszkóp által készített kép a rózsaszínnel jelölt emberi sejtek közt lévő SARS-CoV-2 (sárga színnel jelölve) koronavírusról Forrás: Origo

Az Egészségügyi Világszervezet összesített adatai szerint az regisztrált COVID-19-megbetegedések halálozási aránya 3,4 százalékos. A szezonális influenza ehhez képest a fertőzöttek jóval kevesebb mint 1 százalékában végződik halállal. A COVID-19 ugyanakkor a jelek szerint nem terjed olyan hatékonyan, mint az influenza.

A pontos fertőzési és halálozási arányok a vírus további tanulmányozásával még sokat alakulhatnak.

A szerzők figyelmeztetnek, hogy a COVID-19-fertőzés újszülöttekre és gyerekekre gyakorolt hatásának egyéb aspektusait is alaposan meg kell ismernünk. A jelenleg alkalmazott teszt érzékenysége például csupán 71 százalékos, ezért a gyerekek fertőzöttségének értékeléséhez valószínűleg nem elég megbízható. A kutatók ezért további mintákat gyűjtenek az újszülöttek szöveteiből, egyebek között a méhlepényből, a magzatvízből, a vérből és a gyomorfolyadékból, hogy a vírus esetleges újabb receptorait felderítsék.