A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás

Az erőltetett gazdasági növekedés megkétszerezheti az üvegházgázokat a légkörben

Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.

Az University of Ohio Boulder és az University of Pennsylvania egyetemek közös kutatócsoportja elsőként talált bizonyítékot arra, hogy a magasabb szén-dioxid szint hátrányosan hat a kognitív képességekre az osztálytermekben.

Érdekes felmérést végeztek az osztálytermekben felhalmozódó szén-dioxidnak a kognitív képességekre gyakorolt hatásáról Forrás: AJARI/Ajari

Övék az első tanulmány, ami a normálisnál magasabb szén-dioxid szint belélegzésének az emberi agyra gyakorolt hatását alaposan megvizsgálja. Tavaly az American Geophysical Union éves találkozóján számoltak be kutatásukról, amelyet az EarthArXiv preprint szerveren publikálták.

Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA Orbiting Carbon Observatory-2 műholdja a légkör szén-dioxid koncentrációját méri Forrás: NASA/Jhoward

Jelenleg az emberiség óriási mennyiségű szén-dioxidot bocsát az atmoszférába, olyannyira, hogy a megnövekedett szén-dioxid koncentráció klímaváltozást, globális felmelegedést idéz elő, és ennek következtében egyre súlyosabb környezeti hatásokkal kell szembe néznünk. De van más gond is a Co2-emisszió megnövekedésével:

A szén-dioxid ugyanis negatív hatást gyakorol a mentális képességekre.

Egy korábbi kutatás már bebizonyította, hogy a normálisnál magasabb szén-dioxid szint kognitív problémákhoz vezet, például a zárt osztálytermekben a kilégézés folytán felgyülemlő szén-dioxid miatt, amin látszólag könnyen segíthetünk, ha kinyitjuk az ablakot és friss levegőt engedünk be.

A kutatók azonban eltűnődtek azon, mi van akkor, ha például a beengedett friss levegőnek is a normálnál magasabb a szén-dioxid tartalma.

A környzetvédelemben a háztartási zöld technológia és építészet elterjedése jelentheti a következő fordulópontot. A globális szén-dioxid kibocsátás több mint harminc százaléka származik a háztartásokból Forrás: Green Home Los Angeles

Hogy ezt megtudják, egy modellt alkottak két hipotézisselí: az egyik azt modellezi,mi történik, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid emissziót, a másik pedig, hogy mi lesz akkor, ha ezt nem teszi meg.

"Nem lehetünk elég radikálisak, ha a klímaváltozásról van szó, nullára kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását."- mondta David Attenborough a parlamenti bizottságnak. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2209126-david-attenborough-on-climate-change-we-cannot-be-radical-enough/

Az eredmény az első esetben, hogy a tanulók még így is annyi szén-dioxidnak vannak kitéve, hogy 2100-ra 25 %-kal csökkennek a kognitív képességeik.

A második esetben pedig olyan nagy a kitettség, hogy ez a csökkenés már 50 % -os.

A probléma csak azzal hárítható el, ha a szén-dioxid kibocsátást radikálisan lecsökkentjük.

A vártnál gyorsabban zajlanak az események

2100 ugyan még nagyon távolinak tűnhet, sokan pedig nem is képesek ilyen hosszú távon gondolkodni, mivel ez a probléma ma élő embereket még érinti annyira drasztikusan, mint az eljövendő generációkat.

A Gallup reprezentatív felmérése szerintma már az amerikaiak több mint fele valós problámának tartja a globális klímaváltozást Forrás: AFP/Loic Venance

Azonban e veszélyes folyamatok sajnos sokszor jóval gyorsabban és kevésbé pontosan kiszámíthatóan zajlanak, mint ahogy ezt a klímaváltozás hatásain is láthatjuk: gyorsabban olvadnak a jégsapkák, mint korábban gondolták és gyorsabban emelkedik a tengerszint is.

A természet olyan finoman kiegyensúlyozott rendszer,

amibe ha körültekintés nélkül nyúlunk bele, annak súlyos következményei lehetnek.

A legapróbb beavatkozás is messzeható következményekkel járhat, a Föld ököszisztémája ugyanis rendkívül összetett.

Gyakran előfordul, hogy még a kellően át nem gondolt természetvédelmi intézkedéseknek is váratlan, kedvezőtlen hatásai lehetnek.

Kiírtott erdő helyszíne az Amazonas esőerdejében Porto Velho város közelében tavaly szeptemberben. A fák a szén-dioxidot felhasználva, elnyelve, oxigént bocsátanak ki. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-latin-america-51425408

David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy közelmúltban adott interjújában hangsúlyozta, hogy "A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" .

Hosszú évek óta csak félresöpörjük a problémát

A klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket évről évre félresöpörtük és azzal hitegettük magunkat, hogy a következő húsz évben majd megoldjuk azokat.

Hosszú évek, évtizedek óta ülnek össze a konferenciák, ahol többnyire csak elodázzák a dolgokat. De már nincs hova haloganti, mert nagyobb a probléma, mint gondolnánk.

Az EU-országok szakértői megvitatták a légszennyezettség és a szén-dioxid koncentráció csökkentésével kapcsolatos legsürgetőbb teendőket Forrás: European Comitee of the Regions

Ráadásul William Nordhaus amerikai Nobel-díjas makroökonómus modellje bebizonyította, hogy

a globális felmelegedés drága, és a megfékezése gazdaságilag is kifizetődő.

"Elfogynak azok a kifogások, amelyek a semmittevést igazolják. Mindazok, akik eddig azt mondták, hogy a klímastabilizálás szép lenne, de túl drága, most láthatják, hogy a valóságban a meg nem fékezett globális felmelegedés az, amely túl drága". - hansúlyozta William Nordhaus Forrás: AFP

Mivel a szén-dioxid atmoszférában való tartózkodási ideje - az az idő, ami alatt a szén-dioxid molekula kikerül a légkörből a szénkörforgás természetes ciklusa folyamán - nagyon hosszú idő, egész pontosan nem lehet meghatározni: 150 és 220 év közötti időtartam. Vagyis, amit most kibocsátunk, enniy ideig ott lesz.

Még ha most hipotetikusan azonnal meg is szűnne az emisszió, akkor sem szűnnének meg nyomban a problémák,

de mindenesetre elekzdenének csökkenni. Ezért van az, hogy a különböző káros következmények mellett, az agyi képességek még a szén-dioxid kibocsátás beszüntetése ellenére után is károsodnának.

Az emberi agy metszetképe. A normálisnál nagyobb szén-dioxid koncentráció hátrányosan befolyásolja a kognitív képességeket Forrás: Chapman University

A jelenleg zajló drasztikus, földtörténeti léptékben gyorsan zajló szén-dioxid koncentráció emelkedéshez, a klímaváltozáshoz az élővilág sem képes megfelelően alkalmazkodni.

Az átlaghőmérséklet növekedésének súlyosak a következményei

Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami üvegházhatáshoz vezet.

Ha ez nem lenne így, a Föld hőmérséklete 33 C°-kal lenne hidegebb a jelenlegi átlagnál.

A 18. század végén kibontakozó ipari forradalom óta égetik a fosszilis tüzelőanyagokat, ezáltal a légkör szén-dioxid tartalma jelentősen megnőtt: 280 ppm-ről 397 ppm-re.

A 19. század elejétől - az ipari forradalom, illetve a gőzgépek elterjedésének hatására- megnőtt a fosszilis fűtőanyagok, a szén iránti kereslet. Forrás: Picasa

E gázok kibocsátásának szigorúbb csökkentésével a globális felmelegedést 2 C° alatt lehetne tartani 2100-ig, brit kutatók szerint.

A terméshozamok zsugorodása mérséklődne, a pusztító árvizek száma csökkenne, és a tengerszint is „csak" 30 cm-rel emelkedne a jelenleg valószínűsthető 47-55 cm helyett, továbbá az egyéb kedvezőtlen folyamatokat is ki lehetne tolni évtizedekkel.

Ha a hőmérséklet még további + 2 Celsius-fokkal nő egy évszázadon belül, akár a Földön élő fajok 1/3-a is kipusztulhat.

2010-ben a világ államai azt tűzték kicélul, hogy 2 Cesius-fok fölé nem engedik az emelkedést, de ha a káros gázok jelenlegi ütemű kibocsátása megmarad,egyes klímamodellek szerint +4 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet, 2100-ig.

Az erőltetett gazdasági növekedés megkétszerezheti az üvegházgázokat a légkörben Forrás: AFP

A különböző társadalmi-szociálsi nehézségek kezelésére sokan a gazdasági növekedés bővítését tekintik biztos receptnek, de ez hosszú távon nem lehet hatékony megoldás, mert ezzel az erőforrások és a nyersanyagok iránti igény is exponenciálisan megnövekszik.

Rá kell jönnünk, hogy egy véges rendszerben nem lehet végtelen a növekedés.

A jelenleg tapasztalható problémákon csak új szemléletmóddal, a rendelkezésre álló források sokkal körültekintőbb felhasználásával, valamint a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú igénybevételével, és a természeti környezet fokozott megóvásával lehet csak úrrá lenni.