Az ovális kőfej bajuszt és tonzúrát "visel". A tonzúra bizonyos vallásokban, például a kereszténységben is a klerikusok vagy szerzetesek jellegzetes hajkivágása, többnyire az istennek szentelt élet jele.
Ezek alapján a kutatók szerint az illető egy társadalmilag magasabb rangú személy, például druida lehetett vagy egy kelta istenség.
A fejszobron látható a kelták egyik legfontosabb ékszere, a nyakperec is, ókori nevén a torques. A műalkotás értéke számokban nem kifejezhető - hangsúlyozta Michal Lukes múzeumigazgató. Hozzátette: az eredeti szobrot nagyon ritkán állítják ki, legutóbb a berni Történelmi Múzeumban volt látható 2009-ben. A műkincset gépfegyveres rendőrök vigyázták a terezíni Nemzeti Múzeum trezorraktárából Olomoucba tartó útján.
A mészkőből készült plasztikát 1943-ban találták egy ásatáson a Msecke Zehrovice nevű falu közelében, Prágától 50 kilométerre nyugatra. Azóta a környéken további leleteket tártak fel az i.e. 5. századtól időszámításunk kezdetéig tartó kelta La Téne-korból.
Az olomouci kiállítás február 23-ig látható.
(MTI/dpa)