A történelem viharai formálták a szabadkai szökőkutat

A Zsolnay-szökőkút Szabadkán a történelem viharos éveiről mesélt

Néhány nap alatt teljes mértékben megváltozott a magyar határhoz közel fekvő, szecessziós Szabadka központja, a város jelképének számító zöld Zsolnay-szökőkutat ugyanis elbontották, hogy a helyére a következő fél évben egy modern szökőkutat emelhessenek. Egykor a történelem viharai miatt több mint egy fél évszázadot kellett várni rá.

A szabadkai Zsolnay-szökőkút tervei már a 19. század végén elkészültek, az elképzelés ugyanis az volt, hogy a zöld kerámiából készült szökőkút egészítené ki a város főterét a szecessziós városháza mellett. A városházát 1908 és 1912 között építették meg Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján.

A szökőkút azonban az első világháború kitörése miatt nem készült el,

a harmincas években azonban a fennmaradt tervek alapján a Zsolnay gyár legyártotta, és Szabadkának ajándékozta az elemeket. Az építkezésre a történelmi viharok miatt további fél évszázadot kellett várni, a szökőkutat csak 1985-ben adták át. Amikor ünnepélyesen megnyitották, több mint 20 000 ember tolongott a téren. A háború után soha ennyi ember, egy békés ünnepélyre, nem gyűlt össze.

A Zsolnay-szökőkút Szabadkán a történelem viharos éveiről mesélt Forrás: YouTube

„A szökőkút megtervezése a városháza 1908-1912 közötti építése folyamán ugyan megtörtént, de a hozzávaló csempék legyártása, ill. leszállítása sokkal később valósult meg. A belgrádi Moszkva szálló tetőburkolata ugyanis Zsolnay-kerámia, sikeres felújítása egy szabadkai közreműködésnek köszönhető, aminek keretében aztán a Zsolnay-gyár úgyszólván az „üzletet meghálálva" elküldte az egykori alaprajz alapján a szükséges kerámiát. Ez hánykolódott 1985-ig pincékben, mire végre megépült." – írta Dr. Szórád György, Szabadka 1984-es polgármestere.

A szökőkút sorsa a következő harmincöt évben sem alakult jól, a nem hozzáértő karbantartók savas tisztítószerekkel igyekeztek megtisztítani a kerámiát a vízkőtől, amitől a zománcréteg lekopott, a lapok elveszítették fényüket.

Később a szökőkút körüli lépcsős tér járólapjait gördeszkások törték össze.

Végül 2011-ben elzárták a vizet, bedeszkázták a kutat, mert a városrendezési intézet szerint a régi csövek megrongálódtak, és a víz elöntötte a környező épületek pincéit. A pécsi gyár szakértői szerint akkor még fel lehetett volna újítani a szökőkutat, erre azonban soha nem került sor.

(MTI, Origó)