Nem halhatok meg úgy, hogy nem találom meg Kleopátra sírját

Hawass professzor az előkamra rekonstrukciójánál, a budapesti Tutanhamon-kiállításon

A világhírű egyiptomi sztárrégész, Zahi Hawass, aki a Budapesten látható Tutanhamon rejtélye és kincsei című kiállítás fővédnöke, a tárlat helyszínén tartott sajtótájékoztatót. A nemrég megnyílt Párisi Udvar Budapest Hotelben pedig részt vett az első hivatalos magyarországi könyvdedikálásán. A világszerte ismert egyiptológus rövid budapesti látogatásán elmondta, hogy az volt élete egyik legszebb élménye, amikor először pillanthatta meg a „rejtélyek fáraója", Tutanhamon arcát, akiről eddig tizenhét könyve jelent meg, de röviden beszámolt az egyik most folyó legizgalmasabb projektjéről, Kleopátra sírjának felkutatásáról is.

Zahi Hawass kérlelhetetlenül harcol a rosette-i kő visszaszolgáltatásáért

A Budapesten, a Király utcai Komplexben látható Tutanhamon rejtélye és kincsei című régészeti rekonstrukciós kiállítás fővédnőke a világhírű egyiptomi archeológus, Zahi Hawass.

Zahi Hawass, a világhírű egyiptológus, a The National Geographic Society kutatója, a budapesti Tutanhamon-kiállítás fővédnöke Forrás: Majalla Magazine

A professzor nevéhez több korszakalkotó egyiptológiai felfedezés fűződik, többek között a Tutanhamon kutatásban is.

Hawass professzor mint fővédnök a budapesti Tutanhamon kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mostani budapesti látogatásán megnézte az ifjú fáraó sírkamrájának rekonstrukciós tárlatát.

A kiállításon a Királyok Völgyében 1922 novemberében felfedezett és 62-es számmal megjelölt sírkamrából, Tutanhamon fáraó, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó uralkodójának temetkezési helyéről származó 1000 tárgy tudományos értékű, és az eredetivel a legapróbb részletekig megegyező hiteles másolatát állították ki.

Részlet a budapesti Tutanhamon rejtélye és kincsei című régészeti rekonstrukciós kiállításról Fotó: Hirling Bálint - Origo

A replikák a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumának szakemberei, valamint német egyiptológusok irányítása és szakmai ellenőrzése mellett készültek az eredeti darabokról,

ugyanazzal a kézműves technikával,

amellyel közel 3 300 éve a fáraó mesterei készítették el ezeket a valódi remekműveket. Zahi Hawass professzor a tárlat megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy az itt kiállított tárgyak tökéletesen visszaadják az eredetieket.

Tutanhamon egyik koporsója a budapesti kiállításon Fotó: Polyák Attila - Origo

Az újságíróknak tartott rövid tárlatvezetése az egyiptológia történetében kulcsfontosságú szerepet játszó rosette-i kő mellől indult.

A feliratos gránitlap eredetijét 1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata idején találták meg a Nílus-deltában,

a Földközi-tenger tőszomszédságában fekvő település, Rashid határában, erődépítési munkákat végző francia katonák.

A híres rosettei kő, amit Hawass visszakövetel Angliától Forrás: Wikimedia Commons/Hans Hillewaert

A kőlapra három különböző írással, a hagyományos óegyiptomi hieroglif, illetve ennek egyszerűsített változatával, az úgynevezett démotikus írással, valamint ógörögül felvésett szöveg alapján

egy zseniális tehetségű francia filológusnak,

Jean-Francois Champollion-nak 1822-ben sikerült megfejtenie az óegyiptomiak feledésbe merült és egészen addig mindenki számára érthetetlen képírását.

Champollion, az egyiptológia atyja Forrás: Wikimedia Commons

A híres rosette-i kő csak egyike azoknak az Egyiptomból elrabolt műkincseknek, amelyek visszaszerzéséért Zahi Hawass évek óta tartó kemény küzdelmet folytat.

Csak kevésen múlott, hogy nem fosztották ki Tutanhamon sírját

A tárlatvezetésen Zahi Hawass külön felhívta a figyelmet a szinte lomtárszerű összevisszaságban megjelenített előkamrára, amelyet így „élőben" csak a sírkamra megtalálója, a brit Howard Carter láthatott 1922 novemberében, Tutanhamon fáraó sírkamrájának felfedezésekor.

Hawass professzor az előkamra rekonstrukciójánál, a budapesti Tutanhamon-kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

A kiállításon Tutanhamon sírlelete hajszálpontosan úgy látható, mint a felfedezésekor.

Howard Carter az elsőként feltárt előkamrában Forrás: Pinterest/Harry Burton

Az eredeti állapottal az apró részletekig mindenben megegyező előkamra rekonstrukció a Carter-expedíció fotográfusának,

Harry Burton-nek köszönhető,

aki több mint kettőezer, üveglapra rögzített fotográfián dokumentálta igen részletesen a KV-62-es sírkamra feltárását.

Így látta Howard Carter is a Tutanhamon-sír elsőként feltárt helyiségét, az előkamrát Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Királyok Völgyében feltárt más fáraósírokhoz képest Tutanhamon sírkamrája meglepően kicsi,

mindössze négy helyiségből áll, amelynek csak egyetlen termét, a sírszentély falait díszítették a fáraó temetését és túlvilági újjászületését felidéző falfestményekkel. Tutanhamon sírjának ez a sajátossága már Howard Carternek is feltűnt.

A kincseskamra rekonstrukciója a budapesti Tutanhamon kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

A sírkamra kis méretének az lehet az oka, hogy a király fiatalon, 19 éves korában bekövetkezett hirtelen halála idején

még nem készült el a neki szánt uralkodói sír,

ezért szükségmegoldásként temették eredetileg az egyik udvari főembere – talán Ay, az őt követő fáraó – számára készült kisebb sírba.

Anúbisz, a sakálfejű isten mögött az aranyozott kanópusz-szekrény, a fáraó múmifikált belső szerveit rejtő szentély látható a sírkamrában, az egykori, eredeti állapotának megfelelően Fotó: Hirling Bálint - Origo

A népszerű vélekedéssel szemben, miszerint Tutanhamon sírkamráját elkerülték a sírrablók a valóság az – amint azt Hawass professzor is megemlítette -, hogy pár héttel a fáraó eltemetése után rablók törtek be Tutanhamon sírkamrájába, és megpróbálta azt kifosztani.

Zahi Hawass elmondta, hogy a kiállított tudományos replikák mindenben megeyeznek az eredeti tárgyakkal Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az a rendetlenség, ami az előkamrában látható,

eredetileg a sírrablók dúlásának volt „köszönhető".

Hogy végül mégsem sikerült valóra váltani tervüket, abban valószínűleg a nekropolisz, vagyis a temetőkerület őrsége akadályozta meg őket.

A sírlelet néhány darabja a budapesti Tutanhamon kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

Amikor pedig a 18. dinasztia utolsó uralkodójaként Tutanhamon egykori nagyvezíre (a hadsereg főparancsnoka) Horemheb tábornok lépett trónra, eltörölte az előtte uralkodott négy fáraó, köztük Tutanhamon emlékét is.

Ezután kezdték el a későbbi fáraók építőmunkásai törmelékkel feltölteni Tutanhamon kriptájának bejáratát,

ami így hamarosan a feledés homályába merült, az utókor nagy szerencséjére a sírrablók számára is.

Karnyújtásnyi közelségben Kleopátra sírjának felfedezése

Tutanhamon világhíres, 11 kilogramm színaranyból készített halotti maszkja előtt megállva Zahi Hawass arról beszélt, hogy élete egyik legszebb élménye volt, amikor első alkalommal pillanthatta meg a fáraó arcát, és a híres aranymaszk szemét, arcvonásait teljesen élethűnek nevezte.

A Tutanhamon-kincs leghíresebb darabja a fáraó színarany halotti maszkja Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezután néhány pillanatig némán, a gondolataiba mélyedve szemlélte az egyetemes kultúra- és művészettörténet egyik legismertebb ikonikus műtárgyát, majd csak ennyit mondott: „Really masterpice" vagyis „Igazi remekmű."

Zahi Hawass professzor a fáraó halotti maszkjánál, budapesti tárlatvezetésén Fotó: Hirling Bálint - Origo

Itt mondta el, hogy eddig 17 könyvet írt Tutanhamonról, amelyek közül a 2013-ban kiadott „Discovering Tutankhamun: from Howard Carter to DNA" – azaz Tutanhamon felfedezése Howard Cartertől a DNS-vizsgálatig című művét dedikálta múlt hét szerdán a Párisi Udvar Hotel Budapest patináns épületében a budapesti közönségnek.

Hawass professzor dedikálja a Tutanhamonról írt "Discovering Tutankhamoun - From Howard Carter to DNA" című könyvét, a budapesti kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az eseményen a nagy érdeklődés miatt csak a dedikálásra elsőként jelentkezett kétszáz ember vehetett részt.

A dedikálás előtt a professzor a legújabb kutatásairól beszélt.

Ami ezek közül kétségtelenül a legizgalmasabb, az az egyiptomi történelem egy másik nagy alakjának, Kleopátra királynő sírjának a felkutatása.

Zahi Hawass több megalapozott elméletet ismer Kleopátra királynő lehetséges sírhelyéről Fotó: Hirling Bálint - Origo

Zahi Hawass meggyőződéssel állítja, hogy Kleopátra sírjának felfedezése már nincsen messze.

A Ptolemaiosz-dinasztia és az ókori Egyiptom utolsó fáraója i.e. 30-ban lett öngyilkos, miután szerelme, Antonius i.e. 31-ben az Actium előtt lezajlott tengeri ütközetben megsemmisítő vereséget szenvedett el Octavianustól, a későbbi Augustus császártól.

Octavianus, a későbbi Augustus császár, aki i.e. 31-ben az actiumi ütközetben legyőzte Antoniust és Kleopátrát Forrás: Wikimedia Commons

A vereség után Kleopátra az egyiptomi hajóhaddal Alexandriába menekült, és arra a hírre,

hogy Octavianus Egyiptomba átkelt légiói teljesen szétszórták Antonius még megmaradt hadseregét, öngyilkos lett.

Egyes források szerint hívei Ízisz egyik szentélyében temették el a királynőt, Antoniusszal együtt, aki Kleopátra halálhírére ugyancsak öngyilkos lett.

Az utókor emlékezetében kivételes szépségű asszonyként őrződött meg az utolsó egyiptomi fáraó, Kleopátra alakja Forrás: Polygion

Az archeológusok már régóta keresik a híres pár temetkezési helyét, kutattak utána a Királyok Völgyében és Alexandria környékén is.

Kleopátra számítógépes szoftver segítségével elkészített arcrekonstrukciója. Valószínűleg, ez áll legközelebb a valósághoz Forrás: Pinterest

Mint Zahi Hawass elmondta, vannak igen megalapozott elméletei azzal kapcsolatban, hogy merre lehet a sírkamra, és hőn áhított célja, hogy ezt még életében megtalálja.

Nem halhatok meg úgy, hogy nem találom meg Kleopátra sírját"

- mondta mély meggyőződéssel a most 72 éves sztárrégész.

Évezredes titkokról rántotta le a leplet a genetika

Zahi Hawass professzor különösen nagy érdemeket szerzett Tutanhamon fáraó leszármazásának, valamint halála legvalószínűbb okának feltárásában. „Sok rejtély övezte Tutanhamon családját. Nem sokkal ezelőtt még az apja személye sem volt ismert, és a rokonságával kapcsolatos régészeti bizonyítékok sem voltak egyértelműek" – vázolta a nehézségeket.

A felnyitott koporsó a halotti vászonba takart fáraó múmiájával Forrás: Tumbrl

2008 és 2010 között több, a Királyok Völgyében korábban felfedezett és Tutanhamon rokonságával kapcsolatba hozott múmia részletes összehasonlító DNS-vizsgálatát végezték el.

Howard Carter a fáraó koporsóját vizsgálja Forrás: Pinterest/Harry Burton

A professzornak több kétsége is felmerült a vizsgálatok eredményességét illetően.

Megfejtheti-e a modern tudomány ezt a rejtélyt? Nem hiszem."

– fogalmazta meg akkori kétségeit, hozzátéve, hogy a múmiákból sohasem lehetett elegendő mennyiségű sértetlen DNS-t kinyerni,

ráadásul a múmiák vizsgálata egyáltalán nem kockázatmentes tevékenység,

mert a fertőzés veszélye nem csak az egykori, a fáraók testét konzerváló balzsamozó mestereket, illetve papokat fenyegette, hanem a modern kutatók is kitettek ennek a veszélynek.

Tutanhamon hármas koporsója a budapesti kiállításon Fotó: Polyák Attila - Origo

Tutanhamon után fennmaradt egy sztélé (feliratos kőlap) amelyen a fiatal uralkodó III. Amenhotep fáraót (akinek nevéhez fűzik az Újbirodalom aranykorát) nevezte meg apjának.

Részlet a budapesti Tutanhamon kiállításról Fotó: Polyák Attila - Origo

Csupán találgatások léteztek arról, hogy az óegyiptomi történelmet fenekestől felforgató, a hagyományos több istenhitű óegyiptomi vallást megszüntető, és annak helyébe az ókorban szokatlan egyistenhitű vallást, Aton, a napkorong kultuszát bevezető eretnek fáraó, Ehnaton lenne Tutanhamon vérszerinti apja.

A hagyományos sokistenhitű óegyiptomi vallást eltörlő, és helyébe az Aton-kultuszon alapuló egyistenhitet bevezető "eretnek fáraó" Ehnaton gránitszobra. Ma már bizonyos, hogy Ehnaton volt Tutanhamon vérszerinti apja Forrás: Wikimedia Commons

A Királyok Völgyében a KV-55-ös sírban korábban megtalált rejtélyes „arcnélküli" fáraóról a DNS-analízis 99,99% valószínűséggel kimutatta, hogy ő Tutanhamon apja, illetve III. Amenhotep fia.

A Királyok Völgye KV-55 jelű sírban korábban megtalált rejtélyes "arcnélküli fáraó" koporsójában fekvő múmiáról bebizonyosodott, hogy Ehnaton holtteste Forrás: Wikimedia Commons

Ezzel vált bizonyossá, hogy Ehnaton Tutanhamon apja, akinek az országot káoszba vezető vallási reformját pont a fia, a kilencéves korában Alsó- és Felső-Egyiptom fáraójává koronázott Tutanhamon helyezte hatályon kívül.

De az is bizonyossá vált, hogy Tutanhamon a vérszerinti apja annak a két koraszülött kislánynak,

akinek múmiáit a KV-62-es sírban fedezték fel.

A Tutanhamon-sírkamrában felfedezett két gyermekmúmia koporsói a budapesti tárlaton Fotó: Polyák Attila - Origo

De ugyancsak ez a vizsgálatsorozat tárta fel azt is, hogy a Királyok Völgye 35-ös sírban talált két női múmia közül a régészek körében csak „fiatal hölgyként" emlegetett nő a kislányok anyja,

vagyis Tutanhamon egyetlen felesége, Anheszenamon.

Tutanhamon koronázási trónja a budapesti tárlaton. A trónszék hátlapján balra a fáraó, vele szemben ezüstruhában pedig a felesége, Anheszenamon látható Fotó: Polyák Attila - Origo

Mindezek ellenére még mindig sok a titok Tutanhamon személyével kapcsolatban, hiszen nem tudni például, hogy ki volt a világtörténelem legismertebb fáraójának az anyja.

Ma már bizonyos, hogy nem gyilkosság oltotta ki a fiatal fáraó életét

Zahi Hawass vezette azt az egyiptomi kutatócsoportot is, amely 2005-ben komputertomográffal vizsgálta meg Tutanhamon múmiáját .

E vizsgálat során 1700 nagyfelbontású CT-felvétel készült a fáraó testéről,

a kutatás megállapításait Hawass professzor pedig 2006 márciusában ismertette.

Zahi Hawass komoly felfedezésekkel járult hozzá a Tutanhamon-kutatás eredményeihez Fotó: Hirling Bálint - Origo

Amikor 1968-ban a Liverpooli Egyetem kutatói röntgenvizsgálatnak vetették alá Tutanhamon múmiáját, a koponyán egy nagy erejű külső erőbehatás - ütés – nyomát azonosították, a koponyaűrben pedig apró csontszilánkokat fedeztek fel.

Ez alapozta meg a gyilkossági teóriát,

amely szerint a fiatal fáraó erőszakos halált halt, feltehetően egy udvari összeesküvés, merénylet áldozatául eshetett.

A fáraó aranyozott harci szekere és két díszpajzsa a budapesti Tutanhamon kiállításon Fotó: Polyák Attila - Origo

Hawass a CT-vizsgálat eredményei alapján ezt azonban kizártnak tartja. A nagyfelbontású felvételek kimutatták ugyanis, hogy az ütés helyén a csontszövet sarjadásnak indult, tehát ebbe nem halhatott bele a fáraó. A koponyaűrben felfedezett csontszilánkokról pedig kiderült, hogy az orrsövényből származnak, vagyis a mumifikálás, az agy eltávolítása során kerülhettek oda.

Tutanhamon múmiájának kézfeje. A fiatal uralkodó egy szerencsétlen csonttörésbe halhatott bele Forrás: Tumbrl

(A balzsamozás során először az agyat távolították el az orrlyukon keresztül, egy vékony és éles speciális eszköz segítségével.)

Zahi Hawass szerint Tutanhamon halálát az a bal térdkalács felett felfedezett darabos törés okozta,

amit a fiatal fáraó néhány nappal a halála előtt szenvedhetett el.

Tutanhamon fáróval kapcsolatban még mindig sok a titok Fotó: Polyák Attila - Origo

A csonttöréssel keletkezett seb a CT-vizsgálat tanúsága szerint üszkösödni kezdett, és az ennek nyomán fellépő vérmérgezés illetve sebláz végezhetett a 19. évében járó uralkodóval.

Hagyta, hogy rásózzanak valami bóvlit

Zahi Hawass meggyőződéssel vallja, hogy az egyiptomi kultúra az emberiség közös öröksége, ami mindannyiunké. És ez nemcsak az Egyiptomba látogató turistáknak, hanem mindazoknak szól, akik segítenek megismertetni és megóvni a világörökség egyiptomi kincseit.

Zahi Hawass szerint az egyiptomi civilizáció emlékei az emberiség közös örökségét alkotják Fotó: Hirling Bálint - Origo

Hawass szerint a kelet-európai egyiptológusok legjobbjai Magyarországról kerülnek ki, közülük is kifejezetten méltatta Kákossy Lászlót. „Csak egyetlen tévedése volt: egyszer hagyta, hogy rásózzanak antik tárgyként valami bóvlit" – mondta nevetve az egyiptológia legendás alakja.