Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében

neandervölgyi ember
1961-ben az izraeli Amudban felfedezett 45.000 éves neandervölgyi ember koponya. A közel-keleti neandervölgyi ember koponyája sokkal kevésbé robosztus, és a koponyacsont vékonyabb, mint az európai fajé, amit például a franciaországi La Chapelle-aux-Saints településen találtak, valószínűleg, mert a közel-keletiek a melegebb klímához alkalmazkodtak.
Vágólapra másolva!
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Vágólapra másolva!

Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik.

A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel.

A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét a nem afrikai népességben.

A Smithsonian Múzeum egyik bábuja, amely azt illusztrálja, hogy festhetett egy neandervölgyi ember. Forrás: Wikimedia Commons

A Cell című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Princeton Egyetem kutatói bemutattak egy új számítógépes módszert, amellyel az emberi genomban kimutatható a neandervölgyi örökség. Az általuk IBDmix-nek nevezett módszer először tette lehetővé, hogy az afrikai lakosságban neandervölgyi genetikai örökség után kutassanak.

A módszer megkülönbözteti a megosztott röklődést és az újonnan történt kereszteződést.


"Ez az első alkalom, hogy észlelhetjük a neandervölgyi örökítőanyag jeleit az afrikaiakban. Meglepődtünk azon, hogy az általunk véltnél jóval nagyobb mértékben van jelen" - idézte Joshua Akey professzort az egyetem közleménye. A Princeton kutatói által fejlesztett módszer a nevét az öröklés általi azonosság (identity by descent) genetikai elv nevéből kapta, amely szerint ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor nekik egykoron közös ősük volt. Az IBD szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön.

1961-ben az izraeli Amudban felfedezett 45.000 éves neandervölgyi ember koponya. A közel-keleti neandervölgyi ember koponyája sokkal kevésbé robosztus, és a koponyacsont vékonyabb, mint az európai fajé, amit például a franciaországi La Chapelle-aux-Saints településen találtak, valószínűleg, mert a közel-keletiek a melegebb klímához alkalmazkodtak. Forrás: https://australianmuseum.net.au/learn/science/human-evolution/homo-neanderthalensis/#gallery-289-6

Az afrikai lakosság neandervölgyi örökítőanyagának azonosítása mellett a kutatók azt is megállapították, hogy az nem a neandervölgyiek és az Afrikában élt ősemberek közvetlen keveredésén alapul, hanem az őskori európaiak Afrikába visszatérve vitték magukkal a neandervölgyi örökítőanyagot.
(Forrás: MTI)