Elképesztő ábrázolásokat rejtett a kétezer éves perui monolit

Az ős-peruiak a csillagokban is szellemekeit látták

Mintegy kétezer éve rejtőzött a perui dzsungelben egy csavaros, körkörös mintázatokkal és „isteni agyarakkal" díszített kőemlék. Noha a monolit létezéséről a helyiek már régóta tudtak, a rendkívül embert próbáló természeti környezet miatt a kutatóknak csak a közelmúltban nyílt rá lehetőségük, hogy közelebbről megvizsgálják azt.

A monolit a dzsungel mélyén rejtőzött

Bár az Andok vidékén ezer számra vannak romok az őserdők mélyén, ezeknek még a helyét sem ismerjük. Azt azonban tudjuk, hogy több ezer éve itt telepedett le az ős-peruiak magasan fejlett kultúrája. Ennek egyik jeles bizonyítéka az a helyiek által régóta ismert, de most először feltárt kőemlék, amely eddig a perui dzsungel egyik völgyében rejtőzött.

A kutatók igen nehezen jutottak el a monolithoz Forrás: Daniel Fernandez-Davila

Az absztrakt és díszes mintázatokkal borított monolit ugyanis annyira különleges, hogy képeit szavakkal nehéz lett volna hitelesen leírni. A régészek szerint a kőbe vésett szárnyak és agyarak egy olyan inka istenséget ábrázolhatnak, amelyet eddig kevésbé ismertek. Az egykori kultúra tagjai csak a „macska tollas alakjának" hívták.

A monolit a dzsungel mélyén fekszik, ezért már az odajutás is embert próbálónak bizonyult

– mondta Jason Kleinhenz, az Ohio-i székhelyű Exact Metrology mérnöke. – Leymebamba városától indultunk, ahonnan gyalogoltunk lovagoltunk, futottunk és átkeltünk néhány folyón is. Az utunk során 1800 méterről 4000 méterre emelkedtünk, hogy végül elérjünk egy olyan helyet, ahol tényleg senki sem jár.

Ritka véseteket rejt Forrás: Daniel Fernandez-Davila

A szakemberek attól tartottak, hogy a kétezer éves monolit faragványai eltűnhetnek a rengeteg eső miatt. Ezért vállalkoztak az expedícióra, és egy igen részletes, háromdimenziós kép létrehozásával felfedjék a történelem ezidáig rejtett szeletét. Egy úgynevezett Artec 3D szkenner használatával végül olyan részleteket is rögzíteni tudtak, amelyeket szabad szemmel csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet látni.

Egykor szent helyként tekintettek rá

A „macska tollas alakjának" vésete a régészek szerint azt jelzi, hogy a faragványok a formatív időszakban készültek, valamikor Krisztus előtt 200 és időszámításunk szerint 200 között. A korábbi kutatások ugyanis több közeli régészeti lelőhelyen tártak fel ehhez kísértetiesen hasonló ábrázolásokat.

Az ős-peruiak a csillagokban is szellemekeit látták Forrás: Daniel Fernandez-Davila

Ezek az állati vésetek ikonikus jelentőséggel bírtak az ős-peruiak életében, akik úgy hitték, hogy a feláldozott állatok később szellemként élnek tovább, hogy védelmezzék és óvják őket

– magyarázta Daniel Fernandez-Davila régész. – A monolitnak bizonyára isteni erőt tulajdonítottak és szent helyként tisztelték.

Különleges technológiával tárták fel a monolit véseteit Forrás: Daniel Fernandez-Davila

Hozzátette: a hely szakralitását és fontosságát jelzi azt is, hogy a körülbelül egy tonnás, kettő és fél méter magas és öt méter hosszú kőemléket olyan üledékes kőzetből készítették, amelyet az inkák messziről hordtak ide.

Minden bizonnyal hittek abban, hogy a dzsungel-völgy egy szent hely, ahová két fürdőt is építettek, nem messze a monolit helyétől. Emiatt a jövőben újabb régészeti expedíciót terveznek a térségbe.