Bibliai méretű pusztítást okozhatott, mégsem tudtunk róla semmit

Huge asteroid impacting Earth, illustration.

Nyolcszázezer éve egy 2 kilométer átmérőjű aszteroida találta el a Földet. A becsapódás következtében bolygónk 10 százalékát borította be törmelék. A katasztrófára megtörténtét bizonyító krátert azonban immár egy évszázada hiába keresik a szakemberek. Sikerült viszont más bizonyítékokra bukkanni.

„Többször próbálkoztunk már a becsapódás helyének azonosításával, számos javaslat született, szóba került többek között Észak-Kambodzsa, Közép-Laosz, és még Dél-Kína, Thaiföld keleti része és Vietnam partvidéke is" – nyilatkozta Kerry Sieh, a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője a CNN-nek. A kutató szerint a kráter minden bizonnyal be van temetve, ezért nem akadtak eddig nyomára. De hogyan sikerült most mégis lokalizálni?

A tudósok tektiteknek nevezett üvegszerű képződményeket találtak Ázsiában, Ausztráliában és az Antarktiszon.

Amikor meteorit találja el a Földet, a felhevült kőzet felrepül a légkörbe, ahol lehűl, majd tektitté alakul. Utóbbiak szétterüléséből tudnak következtetni a becsapódás helyére.

Az említett ásványok elemzése alapján azt sikerült megállapítani, hogy a becsapódás nagyjából 800 000 éve történt meg, és mivel a tektitek a legnagyobb sűrűségben az Indokínai-félszigeten voltak jelen, az aszteroida nagy valószínűséggel itt csapódott bolygónkba.

Felső képen a tektitek szétszóródása, alsó ábrán a fennsík területe Forrás: Sieh et al.,PNAS, 2019

De hol van akkor a kráter?

Egy két kilométer átmérőjű objektum nem kis sebet ejt a földgolyón, logikus lenne tehát, hogy egy hatalmas krátert hagyjon maga után; ezt azonban hiába keresték a tudósok, nem lett meg. A becsapódási kráterek ugyanakkor a tektonikus lemezek eltolódása miatt eltemetődhetnek, vagy az eróziós folyamatok eltüntetik őket.

Sieh három lehetséges becsapódási helyszínt is megvizsgált Kambodzsában, Laoszban és Kínában, ezek kora viszont nem egyezett a keresett kráterével.

Laosz déli részén, a Bolaven-fennsík alatt 300 méter mélyen ellenben találtak egy olyan lávaréteget, ami körülbelül 51 000 – 780 000 éve jöhetett létre.

Az itt fellelt kőzetek kémiai felépítése egyezik a tektitekével, ráadásul a gravitációs mező vizsgálatai is igazolták (a kráterekben található kisebb sűrűségű anyag miatt a gravitációs vonzás itt gyengébb), hogy becsapódás történhetett a területen;

a mérések alapján egy 18 kilométer hosszú, 13 kilométer széles és 90 méter vastag térség lehet érintett. A potenciális becsapódási kráter feletti lávatakaró ráadásul 800 000 évnél fiatalabb.

A kutatók most azt tervezik, még mélyebbre fúrnak a lávába és további mintákat hoznak a felszínre.