A fejedelem, aki egyszerűen visszautasította Szent István koronáját

Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a „Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen.

„Az önálló Erdélynek több fejedelme volt, mint évtizede [...] mikor azonban különleges hangsúllyal ejtjük ki, hogy „a fejedelem", minden erdélyi egyre, Bethlen Gáborra gondol."
(Makkai László)

Már igen fiatalon fejedelemmé választották

A köznemesi felmenőkkel rendelkező Bethlen Gábor feltehetően 1580. november 15-én született a Hunyad megyei Marosillyén. Noha írni-olvasni is megtanult a szülői háznál, oktatásában elsősorban a gyakorlati és katonai tudnivalókra helyezték a hangsúlyt.

Erdély későbbi fejedelme már tizenhárom évesen apródnak szegődött, tizenöt éves korától pedig katonáskodott, a latint is csak később sajátította el.

Ifjan harcolt Mihály havasalföldi vajda ellen, ahol már egy ötvenfős csapatot vezetett. 1602-ben csatlakozott a Giorgo Basta német-római császári tábornok rémuralmával szembeforduló Székely Mózes erdélyi fejedelem pártjához.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egykorú, rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

Miután a generális vereséget mért a székelyekből álló seregre és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem lemondott a fejedelmi trónról,1602-ben menekülésre kényszerült: török területre bujdosott, ahol fokozatosan magához ragadta az erdélyi politika és diplomácia irányítását.

Hazatérve az Erdélyből menekült nemesek egy év múlva fejedelemmé választották Nándorfehérváron, de Bethlen a fiatal korára hivatkozva visszalépett a méltóságtól.

Bethlen Gábor Forrás: Wikipedia

Már akkoriban kiváló diplomáciai készségekről adott számot, amikor 1604-ben megszerezte a Porta jóváhagyását Bocskai István fejedelemmé választásához, majd Bocskai halála után Báthory Gábor uralmához.

Szövetséget kötött a törökökkel

Bethlen Gábor a Bocskai-szabadságharc alatt, 1605-ben esett szerelembe Károlyi Zsuzsannával akit feleségül is vette, és akiben hűséges hitvesre, gyakorlati segítőre és lelki társra talált, miközben a frigy jelentősen hozzájárult az anyagi gyarapodásához is.

Bocskai István erdélyi fejedelem egykorú rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

„Szerelmes szívem, áldjon meg az úristen elébbeni jó egészséged magadásával és hosszú élettel. Nem kevés panaszom vagyon reád, édes asszonkám, hogy nekem ilyen ritkán íratsz magad felől. Ím mostan bizonyos postát küldött gubernátorunk hozzám, ki ötödnapra jött ide, s Vincen voltál, mégis nekem semmit nem írattál, én pedig ez óráig minden héten legalább két levelet, de bizony némely héten négyet is írtam és küldtem" – írta Bethen Gábor levében hitvesének a Pozsonyszentgyörgy melletti táborból, 1621. augusztus 17-én.

Hajdúk Bocskai seregében, a 17. század első évtizedében (egykorú metszet) Forrás: Wikimedia Commons

A fejedelemmé választott Báthori Gábor kezdetben hálásnak mutatkozott a párfogója iránt: Bethlent tanácsadójának, főkapitánynak és főispánnak nevezte ki.

Kettőjük viszonya azonban az uralkodó meggondolatlan hadjáratai, valamint felelőtlen politikája miatt fokozatosan megromlott.

És bár Bethlen a végsőkig kitartott a fejedelem mellett (mert nem akarta az ország romlását okozni), ám amikor Báthori 1612-ben meg akarta öletni, Temesvárra menekült és szövetséget kötött Mehmed beglerbéggel az uralkodó eltávolítására.

Miután ez sikerrel járt, Bethlen a magyar urak és egy török pasa kíséretében 1613. október 15-én bevonult Kolozsvárra, ahol néhány nap múlva erdélyi fejedelemmé választották.

Új fejedelemként először ellenállással találkozott

Bethlen Gábor noha a hadsereg soraiban érezte magát igazán elemében, de kétségtelenül legalább annyira jártas volt a politikában és a diplomácia útvesztőiben, mint a hadművészetben.

Bethlen portréja a fejedelem által veretett aranydukáton Forrás: Wikimedia Commons

„1613. október 23-án Erdély fejedelme lett az a férfiú, akit a történetírás joggal sorol történelmünk párját ritkító személyiségei közé. Bethlen Gábor betöltötte a harminchárom évet, amikor a fejedelmi hatalmat kezébe ragadta. Háta mögött nem az itthoni vagy külföldi magas iskolákban elsajátított tudás, hanem a küzdelmes és viszontagságos élet iskolájában szerzett tapasztalat állott. Megkóstolta a bujdosás keserű kenyerét, s ezért annál inkább ragaszkodott hazájához. A hadviselés művészetét sem a könyvekből tanulta, hanem inkább a 15 éves háborúból, a Bocskai vezette szabadságharcból s Erdély viszontagságainak megannyi csatát, ütközetet kínáló sorsfordulásaiból" – jellemezte az ifjú fejedelmet Demény Lajos történész.

A három részre szakadt Magyarország a drinápolyi béke korában, Bethlen Gábor Forrás: Tudasbazis.sulinet

Talán így utólag kissé hihetetlennek hangzik, de az új uralkodó kezdetben igen népszerűtlennek bizonyult és burkolt ellenállással kellett szembenéznie. Az oszmánok pártfogását élvező Bethlen ellentmondásos helyzetbe került, amelyben nagy szerepe volt elődje, Báthory túlkapásainak valamint a Habsburgok Bethlen-ellenes hangulatkeltésének is.

A harmincéves háború a kezére játszott

A fejedelem tehát igen kedvezőtlen helyzetből indult, de módszeresen látott neki a hatalma megszilárdításához. Bethlen merkantilista gazdaságpolitikája hamarosan fellendítette az ipart, a bányászatot és a kereskedelmet, aminek köszönhetően akkurátusan feltöltötte a kincstárat.

Bethlen Gábor királyi zászlaja 1620-ból Forrás: Wikipedia

Külföldi iparosokat telepített be az országba és komoly hangsúlyt fektetett a kézműipar fellendítésére, megfontolt intézkedéseinek köszönhetően az ország jövedelmei pedig a korábbi időszakok kétszeresére nőttek.

Gyulafehérváron főiskolát alapított és európai uralkodóhoz illően az udvara az ország tudományos és művészeti életének fellegvára lett.

Erős államot szervezett a rendekkel szemben, és felállította a fejedelemség történetének első állandó hadseregét, miközben rendkívül aktív külpolitikát folytatott. Bethlen legfőbb feladataként a három részre szakadt Magyarország újraegyesítését tűzte ki.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét Forrás: Wikimedia Commons

A hamarosan kirobbant a harmincéves háború is a fejedelem javára változtatta meg az erőviszonyokat. Bethlen a protestáns cseh rendekkel a Habsburgok ellen szövetkezett, majd 1619-ben a magyarországi nemesség teljes támogatásával elfoglalta a Felvidéket és az Észak-Dunántúlt.

Később Bécset is ostrom alá vette, ám váratlanul elvonult a császárváros falai alól.

Protestáns szövetségesként a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette és a Szent Koronát is megszerezte.

Magyarország javára kötött előnyös békét

Az országgyűlés 1620-ban úgy döntött, hogy Bethlen Gábort Magyarország királyának választja. A beiktatáshoz a Porta is áldását adta, ami pontosan négyszáz éve, 1620. január 8-án történt meg. A megválasztott uralkodó azonban soha sem engedte megkoronázni magát, és nem tette fejére a Szent Koronát.

Bethlen Gábor fejedelemsége Forrás: Wikimedia Commons

Hogy mi oka lehetett ennek a tartózkodásnak? Bethlen jól ismerte az ország valamint a korabeli külpolitika viharos eseményeit és átlátta az összefüggéseket; tudta, hogy vékony jégen kell egyensúlyoznia, szem előtt tartva a harctéri eseményeket és a belpolitikai tapasztalatokat.

Miután seregei 1620 novemberében vereséget szenvedtek Fehérhegynél, a fejedelem kompromisszumra kényszerült.

Az augusztusi, besztercebányai országgyűlésen már hiába vette fel a választott királyi címet, mert 1621. december 31-én felülemelkedett a hatalom csábításán, és tárgyalóasztalhoz ült II. Ferdinánddal.

II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király portréja Forrás: Wikimedia Commons

Nikolsburgban Magyarország javára kötött előnyös békét a császár-királlyal, amellyel biztosította a magyar rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlást.

A koronáról való lemondás fejében Bethlen birodalmi herceg lett, és megtarthatta az elfoglalt hét felső-tiszai vármegyét.

Döntését később sem bánta meg; amivel végül nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek az egyik legnagyobb alakjává vált.