Számos életet menthet meg az indiai kobra genomjának megfejtése

A kobrák mérge neurotoxikus hatású, tehát blokkolja az emberi idegrendszer működését

Bár nem a legerősebb mérgű kígyófaj, mégis az indiai kobra okozza a legtöbb tragédiát: évente átlag ötvenezer ember hal meg a marásaitól. A kutatók most felfedték az indiai kobra genetikai titkait és a Föld egyik leghalálosabb állatáról  kiderült, hogy mérge a gyógyításra is kitűnően alkalmas.

Mérge neurotoxikus hatású

Évente több mint ötmillió kígyóharapás éri az embereket, amelyek közül 2,7 millió mérgező. Ebből mintegy 125 ezer eset végződik halállal, de háromszor annyi okoz végtagvesztést és tartós rokkantságot. Az indiai kobrák vagy más néven pápaszemes kobrák (Naja naja)

mérge neurotoxikus hatású, tehát blokkolja az emberi idegrendszer működését.

Emellett sok kobra mérge véralvadásgátló hatású. Lehetséges gyógyászati alkalmazásuktól így érthető módon hosszú ideig ódzkodott az orvostudomány.

Az összes kobratámadás tizede halállal végződik Forrás: Pinterest

1891-ben Albert Calmette francia orvos egy klinikát nyitott Vietnamban, az akkori Saigonban (ma Ho Si Minh város), ahol veszettség és himlő elleni vakcinákat akart kifejleszteni. A szakember azonban számos kobraharapásos esettel találkozott mindennapi praktizálása során, ami gyakran amputációt vagy még drámaibb beavatkozást igényelt.

Elkezdte tanulmányozni a méreget, és a tesztek során kis mennyiségben kísérleti nyulak szervezetébe fecskendezte.

Arra jutott, hogy a megfelelő dózisban adagolva a kígyóméreg védőhatású szérumként alkalmazható. Így született meg az első ellenméreg, amit aztán továbbfejlesztettek.

Megtalálták a „méregkoktél receptjét"

Az ellenmérget azóta is hasonló módon állítják elő, ehhez azonban „le kell fejni" a kígyókat, és a méreg kinyerésének folyamata nagyon stresszes az állatok számára.

A kobrák is csak a legvégső esetben támadnak az emberre Forrás: Wikimedia Commons

Az előállítás folyamatának következő, létfontosságú lépése a lovak használata, amelyeket három hónapon keresztül beoltják a méreg nem halálos, kis adagjával, ami antitestek létrehozását váltja ki a vérükben.

Ezután a lovak véréből egy keveset levesznek, és a kulcsfontosságú antitesteket tartalmazó plazmát kinyerik a vérből, amely a kígyómarás áldozatává vált emberekbe fecskendezve semlegesíti a mérget.

De ez a gyakorlat hamarosan megváltozhat.

A kobrák mérge neurotoxikus hatású, tehát blokkolja az emberi idegrendszer működését Forrás: PInterest

Két éves munka után egy nemzetközi kutatócsoport azonosította az indiai kobra méregtermeléssel kapcsolatos valamennyi kromoszómáját, a kígyó szinte teljes genomját.

A felfedezés rávilágíthat a veszélyes „méregkoktél receptjére", amellyel minden eddiginél hatékonyabb ellenméreg készíthető.

Kutatásuk ugyanis lehetővé teszi a méreganyagok átfogó azonosítását. A Nature Genetics tudományos lapban publikált tanulmányban a szakemberek összesen 19 génről számolnak be, amelyek kulcsszerepet játszanak a kobraméreg előállításában.