Tudja-e, hogy pontosan hány ország van a világon?

Vajon hány ország van a világtérképen?

Lehet, hogy egyszerű kérdésnek tűnik, hogy jelenleg vajon hány ország van a világon, ám a válasz nem teljesen egyértelmű. Egy új kutatás most megpróbálta felfedni, hogy a különböző forrásoktól származó számok miért nem egyeznek egymással.

Az ENSZ szerint a világ országainak száma egyértelmű

Az 1945. október 24-én, a második világháború után alapított Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelenleg 193 tagállama van. Az ENSZ-tagság az államiság elismerésének egyik jelképe lett – noha hivatalosan ez nem feltétele új államok létrejöttének:

az ENSZ-nek a mai napig nem tagja például a vitatott hovatartozású Tajvan, a vallási központként önállóságot élvező Vatikán,

továbbá a nem minden ország által elismert államok (Koszovó, Szaharai Demokratikus-arab Köztársaság), Észak-Ciprusi Török Köztársaság, a Cook-szigetek, a szintén vitatott státuszú Dnyeszter Menti Köztársaság, de Svájc is csak 2002-ben csatlakozott a szövetséghez.

Vajon hány ország van a világtérképen? Forrás: Pixabay

A Vatikánnak azonban a nemzetközi képviselője, a Szentszék megfigyelői státusszal rendelkezik, hasonlóan Palesztinához.

Más oldalról közelítve a kérdést például noha Csehszlovákia anno az ENSZ alapító tagja volt, Csehország csak 1992, Szlovákia pedig 1993 óta számít tagországnak.

Tehát ha az ENSZ oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor ma a világon összesen 195 szuverén állam van.

1990 óta 29 új ország jelent meg a világtérképen

Ám az előbbi szám a forrástól függően változhat, amelyek különböző definíciókat használnak arról, hogy mi is az az ország. Az Oxford szótára szerint „egy nemzet, amelynek saját kormánya van, és egy adott területet foglal el". A Magyar nyelv értelmező szótára szerint pedig „valamely meghatározott területen fennálló államszervezet a területtel, a benne és rajta levő természeti kincsekkel, építményekkel és a lakossággal együtt".

Az ország kifejezés utalhat egy bizonyos lakosságra is, amelynek saját identitása, hagyományai és közös kulturális háttere van. A ZMEScience online tudományos portálon publikált tanulmány azonban

a szuverén nemzetet olyan államként határozta meg, amelynek saját határokkal és szerződéskötési képességgel, valamint más országokkal való diplomáciai működési készséggel rendelkezik.

A Szentszék megfigyelői státusszal rendelkezik Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Lényeges azonban, hogy egy nemzetet az Egyesült Nemzetek Szervezete többi tagjának is el kell ismernie ahhoz, hogy országnak lehessen tekinteni.

Az ENSZ-hez a mai napig csatlakoznak új tagországok: 1990 óta 29 új ország jelent meg a világtérképen,

ezeknek csaknem fele a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása után kérte a felvételét. Az utolsóként csatlakozó ország Dél-Szudán volt 2011. július 14-én (néhány nappal a függetlenség elnyerése után), Palesztina pedig 2012-ben vált az ENSZ megfigyelő államává.

Felmerül a részleges elismerés kérdése

Van néhány, úgynevezett „szürkeövezeti állam", akiket országjelöltnek is nevezhetünk, amelyek noha nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, de mégis legalább egy ENSZ tagország elismerte a létezésüket.

Hivatalos szóhasználattal ezt diplomáciai elismerésnek nevezik, és ezek az országjelöltek általában területi viták miatt nem kaptak mindenkitől hivatalos jóváhagyást.

Jelenleg hat, részleges elismeréssel rendelkező államról beszélhetünk, ezek Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia, Abházia, Észak-Ciprus és Nyugat-Szahara, hivatalos nevén Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság.

Tajvan a mai napig kérdéses Forrás: Pinterest

Tajvan és környező szigetei például „Kínai Köztársaság" néven léteznek, míg a szárazföldi Kínát „Kínai Népköztársaságnak" nevezik. Az 1970-es évekig Tajvan, tehát a Kínai Köztársaság szerepelt az ENSZ tagországaként (így a világ országainak többsége Kína legitim kormányának tekintette), ám a szervezet 1971. évi közgyűlésén „leváltotta" a Kínai Népköztársaság. 2019 óta csak 15 ország (tehát az ENSZ tagországok 8 százaléka), illetve a Vatikán ismeri el a tajvani székhelyű államot egész Kína jogos kormányaként.

Egy ilyen helyzet viszont egyértelmű vitákhoz és konfliktusokhoz vezethet.

Ennek köszönhetően a Tajvant „elismerő" országok száma évről évre folyamatosan csökken: Panama 2017-ben, a Dominikai Köztársaság 2018-ban, Burkina Faso és El Salvador 2018-ban, a Salamon-szigetek és Kiribati 2019-ben szakította meg a kapcsolatait a Kínai Köztársasággal.

Több vitatott ország is akad

Az önjelölt Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától, ám a nemzetközi nyomás miatt 15 állam visszavonta az elismerését, köztük Madagaszkár, Suriname, Burundi és Pápua Új-Guinea. Ma az ENSZ 193 tagállamából viszont 98 (51 százalék) szuverén országként tekint Koszovóra.

Abházia és Dél-Oszétia vitatott terület a Kaukázusban, amely a 2008-as orosz-grúz háború következtében szakadt le Grúziától,

de csak Oroszország, Venezuela, Nicaragua, Nauru és Szíria ismeri el független államként.

Koszovó műholdképe Forrás: ELTE

Észak-Ciprust, hivatalosan az Észak-ciprusi Török Köztársaságot csak Törökország tenné fel a világtérkép országai közé, míg a szintén vitatott Nyugat-Szaharát a világ számos országa támogatja, köztük Algéria, Mexikó, Líbia, Jamaica, Irán és Guatemala.

Ebben a megközelítésben már összesen 201 ország található az ENSZ tagországai között. Ám a hat, részben elismert ország mellett

több olyan „de facto államot" is találhatunk, amelyeket egyáltalán nem ismer el az ENSZ egyik tagja sem.

Ide tartozik a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság, Szomáliföld, Cabinda és az idén címoldalra került Hegyi-Karabah, valamint az ukrajnai Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság. Ha őket is hozzáadnánk a világtérképhez, akkor már összesen 207 országot számlálhatnánk.

Több száz mikronemzet létezik

Ezeken kívül több mint 400 „mikronemzet" létezik: olyan területek, amelyek független vagy szuverén nemzeteknek vallják magukat (gyakran egy kis falutól az egyetlen háztartásig terjedő népességgel rendelkeznek), de

amelyeket más államok hivatalosan nem ismertek el.

A Seborga Hercegséget a vele egyazon nevű városból alapították 1963-ban Forrás: Pinterest

Ide tartozik a Seborga Hercegség mikronemzete, amely két hercegségre vonatkozik, amelyek közül az egyik az 1079–1729-ig fennálló történelmi hercegség, a másik pedig az 1963-ban megalakított mikronemzet Dél-Európában (Giorgio Carbone virággazdálkodó kezdeményezésére), amely Seborga városából és a hozzá tartozó területekből áll.

Néhány mikronemzetet pedig úgynevezett „társadalmi kísérletként" alapítottak,

mint például a Korall-tenger-szigetek Meleg és Leszbikus Királyságot, míg mások „művészeti projektként" indultak, mint például a Lagoan-szigetek Nagyhercegsége, amit 2005-ben egy portsmouthi iskolai tanár alapított, és amely csupán egy tóból és három apró szigetből áll.

A fentiekből most már jól látszik, miért is nem könnyű egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy vajon hány ország van a világon.