Bibliai királysághoz tartozó ókori várromot fedeztek fel

Még vitatott, hogy Gesúr lakói izraeliták, vagy pedig arámiak lehettek-e

Háromezer éves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott - jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

A rejtélyes Gesúr királyság nyomára bukkanhattak a régészek

A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején,

az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak.

Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat.

A hatalmas erőd falait gránittömbökből építették Forrás: Haaretz

Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is találtak, az egyik bazaltsziklába két, karjait szétvető agancsos figurát véstek.

Az ilyen figurákat a Gesúrban is jellemző holdisten kultuszával azonosítják,

és ezért úgy vélik a régészek, hogy Gesúr királyságának nyomait találták meg. Hasonló elemeket leltek korábban a Kinneret északi partjánál E-Tellnél, egy szintén Gesúrhoz köthető vaskori lelőhely feltárásán is.

Eddig csak a Bibliából volt ismert az ókori városállam

A Kinnerettől északra korában megtalált települést Gesúr egykori fővárosának tekintik, és az ettől 15 kilométerre Hispinnél előbukkant erődítmény ennek a királyságnak lehetett a része.

"A Hispinben fellelt alakok kevésbé kidolgozottak, de egyértelműen ugyanannak az istennek az ábrázolásai" - vélekedett az ásatásokat vezető Barak Cin régész.

A falak között egykorú tárgyi leleteket is találtak a régészek Forrás: The BAS Library

A Biblián kívül kevés ismeretünk van a Gesúr nevű városállamról, a régészeti maradványok alapján szarvakat viselő holdistent imádtak,

és egyelőre nem sikerült tárgyi bizonyítékot találni vitatott kapcsolatukra

az ősi izraelitákkal vagy Dávid és Salamon királyságával. A helyszínen talált cserepek korának elemzése alapján a korai vaskorban, az i.e. 11-10. században épült az erőd; ez a bibliai időszámítás szerint Dávid és Salamon király kora, az az időszak, amikor a Biblia ezt a királyságot több ízben is említi.

A holdistennek hódoltak

A Biblia szerint a mai Észak-Izraelben található Gesúr városállam Dávid király szövetségese volt i.e. 1000 körül, Dávid a Talmaj nevű gesúri király Makaa nevű lányát feleségül vette, és a fiuk volt Absolon.

Még vitatott, hogy Gesúr lakói izraeliták, vagy pedig arámiak lehettek-e Forrás: Haaretz

A tudósok egyelőre vitatkoznak azon, hogy Gesúr lakói valójában izraeliták voltak-e, vagy az arámi kultúrához tartoztak,

amelynek középpontjában a közeli Damaszkusz királyság állt, ahol a holdistennek hódoltak.

A szakértők egy része szerint a Biblia erre vonatkozó részei az i.e. 7. század körül születtek, és az akkori állapotokat vetíthették vissza több száz évvel korábbra.

Gesúr lakói a holdistent imádták, aminek elő is került egy domborműve a romok közül Forrás: Picasa

A feltárást a környéken élő önkéntesek tucatjai segítették munkájukkal, és az IAA megígérte, hogy a helyszín megőrzése és látogathatóvá tétele érdekében megváltoztatják Hispin környékének fejlesztési terveit.

(Forrás: MTI)