A csillagok és a hold fényét gyűjti össze a baglyok szeme

Illusztráció

A baglyok azon ritka madárragadozók közé tartoznak, amelyek éjszaka kapják el a zsákmányukat. Az új kutatások szerint azért tudják ezt megtenni, mert valami különleges van a szemükben lévő DNS-molekulák „csomagolásában", ami kivételes előnyhöz juttatja őket a sötétben.

A bagoly szemének szerkezete nagyban segíti látását az éjszakai életben és ez a szempár számunkra meglehetősen látványos. Nem véletlenül. A Genome Biology and Evolution tudományos szaklapban közzétett tanulmány most egy lépéssel tovább ment.

Eszerint a baglyok retinasejtjeiben lévő DNS úgy áll össze, hogy egyfajta lencseként funkcionál, ami éjszaka javítja az állat látását.

A szokatlan vonást a tudósok madaraknál eddig még nem látták, ami arra utal, hogy a baglyok „egyedül járnak ezen a bizonyos evolúciós úton, legalábbis a madarak körében". A madarak többsége ugyanis hozzánk hasonlóan napközben aktív, éjjel pedig alszik.

A bagoly ügyesen vadászik éjszaka Forrás: Biosphoto via AFP/Mario Cea Sanchez / Biosphoto/Mario Cea Sanchez

A baglyoknál az úgynevezett pozitív szelekció nyomait találtuk a vizuális észlelés, különösen a fototranszdukció kapcsán, ami a fény a fotoreceptorsejtben fotokémiai folyamatok sorát indítja meg, amelyek végül a sejt hiperpolarizációjához vezet

– írták a kutatók. – Szintén ezt a jelenséget észleltük kromoszómákkal funkcionálisan összefüggő gének evolúciójában.

A csapat húsz különböző madárfaj, köztük tizenegy bagoly genomját vizsgálta; meghatározták, hogy az evolúció során hol történhetett pozitív szelekció és milyen változások történhettek. Ahogy az várható volt, „sok minden történt az érzékszervi érzékelés területén",

ezért hallanak és látnak olyan jól a baglyok.

A szakemberek emellett a „gyorsított evolúció" jeleit is felfedezték, amelyek meglepetést okoztak nekik.

A bagoly nesztelen repülését a szárnytollazat sajátos struktúrája is biztosítja Forrás: Wikimedia Commons

Mintha a bagoly szemében lévő molekulák szerkezete valóban úgy alkalmazkodott volna, amivel több fényt képesek „megfogni"

– mutattak rá a kutatók a tanulmányban.

Az infrafényt kibocsátó, aktív éjjellátó vadkamerákkal szemben a baglyok szeme passzív üzemmódú, azaz a csillagok és a hold fényét gyűjti össze.

Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, a bagolyszem óriási, hiszen a nagyobb pupilla több fényt képes begyűjteni, és ezért domborodik ki a koponyából is.

A tudósok azonban óvatosságra intenek; ahogy írják, tovább kell vizsgálni, hogy a madár szemében hogyan működnek ezek a fotoreceptorok. Szerintük ha további közvetlen megfigyeléseket és elemzéseket építenek a tanulmányban vázolt megállapításokra, akkor még többet megtudhatnak arról, hogy a baglyok „miként nyerték el evolúciós előnyeiket".