Génszerkesztésért járt az idei kémiai Nobel-díj

A CRISPR-Cas9 néven ismertté vált génszerkesztési technikát kifejlesztő kutatók, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapta 2020-ban a kémiai Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A génszerkesztés korábban időigényes, nehézkes, sőt, olykor lehetetlen vállalkozásnak számított. Ezt változtatta meg a CRISPR-Cas9 génszerkesztő ollóként ismertté vált technika, ami alaposan lerövidítette és leegyszerűsítette az eljárást.

A módszer felfedezése váratlan volt, Charpentier az emberre veszélyes Streptococcus pyogenes baktérium tanulmányozása közben akadt rá egy ismeretlen molekulára, a tracrRNS-re.

Mint kiderült, a tracrRNS a mikroba immunrendszereként működik, és a DNS felhasításával semlegesíti az egysejtűt támadó vírusokat.

Az eredményt egy 2011-es szakcikkben hozták nyilvánosságra először, ugyanebben az évben Charpentier felvette a kapcsolatot Jennifer Doudna biokémikussal.

A két kutató a baktérium genetikai ollójának mesterséges újraalkotása mellett leegyszerűsítette annak molekuláris komponenseit is, hogy könnyebben használható legyen a gyakorlatban.

Végül úgy programozták a genetikai ollót, hogy ne csak vírusoknál működjön, hanem meghatározott helyeken gyakorlatilag bármilyen DNS-t el lehessen vágni vele.

Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus (b) és Jennifer A. Doudna amerikai biokémikus portréi a kivetítőn Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery

A 2012-ben kifejlesztett CRISPR-Cas9 nemcsak az alap-, hanem az alkalmazott tudományok területén is forradalmat indított el; a módszerrel többek között haszonnövények ellenállóságát tudták növelni. Jelenleg újfajta rákellenes terápiákban tervezik bevetni a fejlesztést, és nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a jövőben a genetikai olló segítségével a gyógyíthatatlan betegségektől is megszabadulhat az emberiség.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak.