Megrendítő: nem érintetlen földrész többé az Antarktika

A moha főleg ott terem meg, ahol pingvinkolóniák élnek

Az Antarktika távoli és érintetlen vadonja a bolygónk földterületének utolsó sértetlen területe. Ám az elmúlt két évszázadot lefedő új kutatások azt mutatják, hogy a jeges földrésznek ma már nagyon kevés olyan része akad, amely az emberi aktivitástól érintetlen maradt.

Itt az egyik legváltozatosabb a diverzitás

Bár az Antarktisz mintegy 99,6 százaléka továbbra is érintetlen vadonnak tekinthető, ám ez a terület is egyre inkább széttöredezetté válik, amelynek már szinte minden négyzetcentiméterét bejárta az ember.

Az Antarktiszon lévő Taylor-gleccser Forrás: Wikimedia Commons

Ez egy olyan régió, amelyet a legtöbben túlságosan távolinak látunk, pedig valójában meglepően magas itt az emberi aktivitás, különösen a jégmentes és partmenti területeken

– mondta Bernard Coetzee, a dél-afrikai Johannesburgi Wits Egyetem természetvédelmi tudósa a ScienceAlert online portálnak. – Ez a tény viszont komolyan veszélyezteti azokat a területeket, ahol a legváltozatosabb a biodiverzitás.

A tudósok 200 év adatait elemezve felhasználták az elmúlt két évszázad emberi tevékenységről szóló összes, rendelkezésre álló jelentést, tehát több mint 2,7 millió adatot. Arra jutottak, hogy

az emberi beavatkozástól mentes, érintetlen területek ma csupán a jeges földrész kevesebb, mint egyharmadát fedik le.

Szinte eltűntek az értintetlen területek a jeges kontinensen Forrás: Anadolu Agency/2019 Anadolu Agency/Ozge Elif Kizil

Ráadásul ezek az utolsó régiók is tovább zsugorodnak annak ellenére, hogy az Antarktiszon nincsenek városok, és a mezőgazdaság vagy az ipari tevékenység sem jellemző.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az egyre növekvő turizmus és a tudományos munka azonban sérülékennyé tette a jeges kontinenst. Egyelőre azonban túl kevés jogszabály és előírás védi a természetet.

Az éghajlatváltozás is elérte a jeges kontinenst

A Nature tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a madarak fontos helyi élőhelyeinek csupán a 16 százaléka található az emberi tevékenység hatásaitól enyhén befolyásolt területeken, és csak nagyon kevés fekszik a speciálisan védett régiókban. Ez újabb kérdéseket vet fel.

A klímaváltozás is elérte az Antarktiszt Forrás: Pixabay

Noha a helyzet első hallásra nem tűnik ígéretesnek, az eredmények azt mutatják, hogy számos lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy gyors lépéseket tegyünk a sérülékeny területek védelme érdekében

– mutatott rá Rachel Leihy, az ausztráliai Monash Egyetem kutatója. – Ezzel is meg tudjuk őrizni a vadont az eredeti formájában és a biológiai sokféleséget.

A Déli-sarkvidékkel kapcsolatos, úgynevezett Antarktiszi Szerződést egy 29 tagú, nemzetközi bizottság írta alá, amely megszabja többek között azt is, hogy milyen területeken érdemes korlátozni az emberi aktivitást. Ehhez azonban minden oldalról támogatott, meggyőző adatokra van szükség. Az ezen a téren felmerülő, esetleges nézeteltérések megoldása érdekében

az új kutatás részletesen felvázolta az emberi tevékenység elmúlt kétszáz éves hatását az Antarktika biodiverzitására.

Ráadásul más tanulmányok egyértelműen mutatják azt is, hogy a távolról érkező szennyezés és az éghajlatváltozás szintén elérték a jeges kontinenst.