A 17. században tomboló pestis idején Newton épp a Cambridge-i Egyetemre járt, amikor azt a pandémia miatt, sok más intézményhez hasonlóan bezárták. A tudós önkéntes karanténba vonult, ahol többek között matematikai, optikai és csillagászati kísérleteket végzett, de ennél jóval többet tett. Megpróbálta kidolgozni a pusztító betegség ellenszerét.
Az 1667-ben írt értekezésében részletesen leírja, hogyan kell a „varangyhányás csodaszerét" elkészíteni.
Eszerint az állatot a hátsó lábainál fogva kell felakasztani három napra a kéménybe egészen addig, amíg az állat földet és különféle rovarokat fog hányni. Ezt az anyagot kell egy „sárga viaszt tartalmazó tálban" összegyűjteni.
Newton receptje alapján feltételezhető, hogy ekkorra a varangy már elpusztult, így porrá kell zúzni és a testét belekeverni a korábban felfogott hányásba.
Végül ebből a masszából készül a testre kenhető ellenszer, amely „kiszorítja a fertőzést" és „kiszívja a mérget".
Hozzáteszi, hogy ha a kezelés önmagában mégsem lenne teljesen hatásos, akkor kiegészítésként különböző drágakövekből, például jácintból, zafírból vagy borostyánból készített amulettek viselését javasolja. Korában ezeket a típusú gyógymódokat az orvostársadalom nagy része támogatta.
Most ezt a doktori értekezést bocsátotta árverésre a Bonhams Aukciósház.
Newton feljegyzése részben, de nem teljesen a spanyol Van Helmont, a Szent Római Birodalom orvosa szövegének átírása, pontosabban a tudós alapvető ötleteinek és megfigyeléseinek szintézise
– írja az aukciósház a dokumentum leírásában.
Bár a kéziratot Newton 1667-ben vetette papírra, csak 1936-ban tűnt fel először. Az aukciósház most 65 ezer dollárért kínálta.