A spanyolnátha idején receptre írták fel a whiskyt

A rendőrök gyakran ellenőriztek és találtak felhalmozott alkoholkészleteket

Amikor 1918-ban kitört a spanyolnátha-járvány az Egyesült Államokban, a gyógyulásra és a fertőződés elkerülésére vágyó emberek valamilyen olyan gyógymódot kerestek, ami ismerősnek tűnik számukra. Az egyik alternatívát a whiskyben találták meg, ám az alkoholtilalom idején ennek beszerzése gyakran lehetetlennek bizonyult. És bár a találékonyabbak így is megtalálták a módját a „gyógyszerkészletek" feltöltésének, de az alkohol ahogy akkor sem adott, úgy most sem nyújt védelmet a vírussal szemben.

A katonai kórházakban kezdték el először használni

A spanyolnátha az influenza A típusának egyik legelső formája volt: villámgyorsan terjedt, rendkívül gyors lefolyással és látszólag véletlenszerűen „választotta ki" áldozatait. A Föld lakosságának körülbelül 3-5 százaléka betegedett meg, és a világméretű járványt látva egyre többen kerestek hatásosnak vélt vagy gondolt ellenszereket ellene.

A spanyolnátha idején a betegeket a kórházakban megpróbálták elkülöníteni. Forrás: Wikimedia Commons

Amerikában ekkor a legtöbb államban épp alkoholtilalom volt érvényben, ez viszont akadályozta a korabeli „csodaszernek" vélt whisky beszerzését.

Mivel az úgynevezett „száraz államok" állampolgárai mindennél jobban vágytak erre az alkoholos italra azért, hogy hitük szerint kezeljék vagy megfékezzék a halálos vírus terjedését, néhány tisztviselő ezért megpróbált megoldást találni.

Tábori kórház Kansasban, a spanyolnátha-járvány idején Forrás: Wikimedia Commons

Felkutatták azokat az alkoholkészleteket, amelyeket a tiltó törvények hatálybalépése óta koboztak el:

tudták, hogy a csempészett áru egy részét egyszerűen a csatornába öntötték, míg egy nagyobb hányadát bizonyítékként megtartották. Ezeket használták fel legelőször a katonai orvosok, akik a lefoglalt whiskyt „gyógyszer" néven adták a spanyolnátha miatt legyengült, súlyosan beteg katonáknak a táborokban.

Az alkohol eljutott a polgári kórházakba is

Az esetekről több amerikai újság is beszámolt, megemlítve, hogy alkoholt használtak többek között Richmondban, valamint az iowai Camp Dodge táborban is, ahol korábban több mint ötszáz katona vesztette életét a járványban.

A rendőrök gyakran ellenőriztek és találtak felhalmozott alkoholkészleteket Forrás: Bettman Archive/Getty

Egyes történelmi források szerint a hadsereg tisztában volt azzal, hogy mit tesznek az orvosai, a tilalmat támogatók ezzel szemben azt állítják, hogy ezeket a történeteket eltúlozták és az is meglehet, hogy hamisak.

Néhányan a német propaganda eszközének tartották és az erről szóló beszámolókat amelyeket az „ördögi német összeesküvés" névvel illették, hozzátéve, hogy ezek célja az amerikai katonák veszélyeztetése volt „a halálos alkohollal".

Az emberek gyakran a bútoraikba, például egy ilyen lámpába rejtették az alkoholt Forrás: Keystone-France/Gamma Keystone

A whisky használata nem sokkal később azonban már nem csak a katonai táborokban, hanem a polgári kórházakban is elterjedt.

A nebraskai Omaha kórházai körülbelül 2 000 liter alkoholt kaptak a helyi seriff hozzájárulásával, de Washington is elrendelte, hogy az észak-karolinai területeken osszák ki az elkobzott whiskyt az állami kórházakban.

Az orvosok vitatták a whisky gyógyászati érdemeit

A korabeli orvosi közösség véleménye megoszlott abban, hogy a whisky valóban hatásosan használható-e a spanyolnátha elleni küzdelemben. Az Egyesült Államok nagyra becsült Gyógyszerkönyve – amely meghatározta a vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek szabványait – még 1916-ban letörölte a whiskyt, a pálinkát és a bort is.

Korabeli plakát, ahol a whiskey-t népszerűsítik, mint az influenza elleni gyógymódot Forrás: Alamy Stock

A következő évben az Amerikai Orvostudományi Szövetség (AMA) megerősítette, hogy „el kell kerülni az alkohol terápiás szerként való használatát".

Számos orvos azonban továbbra is whiskyt ajánlott és írt fel a spanyolnátha és számos, egyéb megbetegedés kezelésére. Amikor a már említett orvosi szövetség 1922-ben megkereste a doktorokat az ügy kivizsgálása érdekében, 51 százalékuk azt mondta, hogy a whiskyt „szükséges terápiás szernek" tekinti.

A whiskyt gyógyszerként írták fel és gyakran szállították házhoz Forrás: Bettman Archive

Egyes orvosok szerint az alkohol elősegítette a betegség által legyengített betegek szív- és légzőrendszerének stimulálását, mások szerint pedig a nyugtató hatása enyhítette a betegek szenvedését.

Még azokban az államokban is gyakran írtak fel a szakemberek vényköteles „gyógyszer-whiskyt", ahol érvényben volt az alkoholtilalom

és a gyógyszerészek bizonyos korlátozásokkal hozzá is fértek a raktári készletekhez.Coloradóban a szakemberek például számozott recepteket kaptak az államtól, amelyeken egy beteg adagját 4 unciában (0,1 liter) állapították meg. Michiganben az orvosok akár 8 unciát (0,2 liter) is felírhattak, de feljegyzéseket kellett vezetniük erről. Indianában szintén bevezették a receptre kapható alkoholt, de a doktorok ott csak tiszta gabona-alkoholt ajánlhattak.

Növelheti a fertőzés kockázatát

A felhalmozott whisky készletekkel rendelkező városok néha közvetlenül is kiadták az orvos által felírt alkoholmennyiséget. A vermonti Burlington-ban a rendőrség segítette a település járványügyi, sürgősségi ellátását, Nashville-ben pedig a helyi hatóságok összesen mintegy 5 700 liter, receptre felírt whiskyt osztottak szét a lakosságnak.

Az alkoholtilalom idején akár egy könyvbe is képesek voltak elrejteni egy üveget Forrás: Bettman Archive/Getty

Néhány egészségügyi szakember talán túlságosan is fellelkesedett az ötleten.

Az 1919-es évben négy orvost és egy gyógyszerészt tartóztattak le, akik olyanoknak írtak fel alkoholt vényköteles gyógyszerként, akiket meg sem vizsgáltak. Az eset nem volt véletlen: a doktorok receptenként egy dollárt kerestek, míg a gyógyszerészeknek öt dollár került a zsebébe minden egyes üveg whisky után.

Újra megnyitották a raktárkészleteket, hogy kiosszák a készleteket Forrás: Bettman Archive/Getty

Az alkoholtilalommal nem érintett államokban az emberek természetesen továbbra is szabadon jutottak hozzá a „csodaszerhez". Itt mindenki maga dönthette el, hogy követi-e a spanyolnátha ellen több helyen alkalmazott „kezelést" vagy sem.

Ahogy az egészségügyi hatóságok akkor is hangsúlyozták, az alkohol nem nyújthat megfelelő védelmet a vírus ellen.

Ugyanezt erősítette meg az Egészségügyi Világszervezete (WHO) most, száz évvel később is az új koronavírus-járvány idején. Sőt, a szervezet szerint inkább a minimumra kellene korlátozni az alkoholfogyasztást és az alkoholhoz való hozzáférést a pandémia miatt, mert az alkoholfogyasztás nem csak károsítja az egészséget, de túlzásokba esve inkább növelheti a fertőzés kockázatát.