A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

Márciusban viszont az északi oldalon olyan szikes gyepterületről jeleztek a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai túzok megfigyelést, ahonnan eddig nem volt aadatuk; ez idáig a második észlelés a tó északi oldaláról.
A tojók minden bizonnyal a közeli, mindössze 6 km távolságban lévő Soltszentimrei dürgőhelyről érkeznek a Böddi-székre.

Gyülekező túzokcsapat (Otis tarda) a soltszentimrei pusztán 2020. márciusában. Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/a-celiranyos-teruletkezeles-a-boddi-szek-tuzok-elohelyeit-is-javitja-104

A Böddi LIFE program a vizes élőhelyek és a túzok élőhelyként is számon tartott vízgyűjtő terület helyreállítása részeként nagy gondot fordít a szántó és gyepterületek szegélyének pontosítására, az elszántások visszagyepesítésére. A projekt részeként az elszántott gyepterületek spontán visszagyepesedését nyár végén és ősszel szárzúzással, illetve kaszálással segítik mintegy 10 hektáron. Egyes helyszíneken a visszagyepesedést lucerna telepítése, mint köztes szántóföldi kultúra előzi meg.

A Böddi-szék északi oldalán március 19-én észlelt túzokok (Otis tarda) gyepterületről repültek át a szomszédos szántóföldre. Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/a-celiranyos-teruletkezeles-a-boddi-szek-tuzok-elohelyeit-is-javitja-104

A LIFE programban nagy szerepet kap a Böddi-szék gyepterületeinek legeltetése, és ez pozitív hatással lesz az itt fészkelő túzokok számára is. A kellő odafigyeléssel legeltetett gyepek táplálék-kínálata megnő, ezáltal a fiókák életben maradási esélyei sokat javulnak. A területet övező szántók, bár (megfelelő odafigyelés mellett) alkalmasak fészkelőterületnek, a cseperedő túzokfiókák számára nem szolgálnak elegendő táplálékkal. Ezért kiemelt fontosságú az elsődlegesen legeltetéssel zajló természetvédelmi kezelés révén a megfelelő mozaikos élőhely-szerkezet kialakítása, fenntartása.

Túzok (Otis tarda). A túzokcsibe számára a gyepterületek jelentenek megfelelő táplálkozóterületet. Forrás: A Böddi-szék északi oldalán március 19-én észlelt túzokok gyepterületről repültek át a szomszédos szántóföldre.

A világszerte veszélyeztetett túzok az MME címermadara. Mára közvetlenül veszélyeztetetté vált az intenzív mezőgazdaság okozta kedvezőtlen élőhelyi változások miatt.

Az MME évtizedek óta aktív a faj védelmében.

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpképes madara. Egykor egész Eurázsiában elterjedt faj volt, ám a pusztai élőhelyek átalakulása és beszűkülése következtében Európa nagy részéről a XX. század közepére kipusztult. Napjainkban jelentős állományai csupán az orosz síkságon, Ibériai-félszigeten és a Kárpát-medencében találhatóak. A kárpát-medencei populáció nagy része – mintegy 1400-1500 példány – Magyarországon él; a hazai állomány jelenleg stabil.

Túzok (Otis tarda). Forrás: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otitar

A hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható. Hatalmas termetű madár, a kakasok elérhetik akár 16 kg-os testtömeget is, a tyúkok jóval kisebbek. Mivel világszerte veszélyeztetett faj, a viszonylag erős hazai állomány megőrzése a faj egésze szempontjából is kiemelten fontos feladat. A hazai állomány az 1980-as években nagyon megfogyatkozott,

de a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódott.

1975-ben létrehozták a Dévaványai Túzokrezervátumot, ami elsősorban a mentett tojások keltetését, a csibék felnevelését és repatriálását szolgálja. A legfontosabb feladat azonban a túzok élőhelyeinek védelme, a költő- és dürgőhelyek zavartalanságának biztosítása. A túzok élőhelyein körültekintően kell megválasztani vetésszerkezetet, a gépi munkák idejét szabályozni kell, a fészkek helyének kijelölésével pedig védőzónát kell hagyni annak közvetlen környezetében. Repcetáblákkal biztosítani kell, hogy a túzokok a téli időszakban se kezdjenek kóborlásba, hanem a védett területeken belül maradjanak.

Túzok (Otis tarda). Forrás: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otitar

Megfelelő technológiával csökkenteni kell a vezetékekkel való ütközések miatti pusztulást. A környezetbarát és természetközeli gazdálkodási módokat támogatni kell, a gazdálkodókat is érdekeltté kell tenni a faj védelmében. A túzok a magyar vadászhagyomány egyik kuriózuma volt, szerencsére a vadásztársadalom felől sem nehezedik nyomás a természetvédelemre, a faj fokozottan védett státusza biztosított. A túzoknak kedvező tájhasználat sok más állat és növényfaj számára is hasznos.

Az intenzív mezőgazdaság elpusztított a túzok élőhelyeit

Az Eurázsiai sztyeppzóna nyílt, füves területeinek ritka, de jellegzetes madara, elterjedési területén belül felaprózódott, elszigetelt állományai alakultak ki. A füves puszták jelentették eredeti élőhelyét, de az extenzíven művelt mezőgazdasági területekhez is tudott alkalmazkodni. Tavasszal látványos dürgés közben alakulnak ki a párok.

Az elmúlt évszázadok vadászatai során a kakasok jelentős részét lelőtték,

ennek következtében a túzok poligámmá vált. Egyszerű fészke mindössze egy talajmélyedés, amit legtöbbször a mezőgazdasági kultúra és a gyep határán alakít ki. Fészekalja mindössze 1-3 tojásból áll. Ha a fészekalj megsemmisül, pótköltésbe kezdhet. A csibék 25-28 nap alatt kelnek ki.

Túzok (Otis tarda). Forrás: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otitar

A fiókák fészekhagyóak, az első időszakban a tyúk segíti táplálkozásukat, később teljesen önállóan keresik élelmüket. A túzok későn, 4-6 éves korában válik ivaréretté. Táplálékában állati és növényi eredetű elemek is találhatók, magvak, levelek, ízeltlábúak és kisemlősök is szerepelnek étlapján. Télen sokszor az őzekhez csapódik, a hó alól kikapart repcét, lucernát fogyasztja. A fiókák eleinte főleg rovarokat esznek, később egyre jelentősebb lesz zöldfogyasztásuk.

A Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület anyaga

Az alábbi videón a túzok dürgést lehet megtekinteni.